Emlékkiállításunk egyben tiszteletadás a 20. század második felétől a kétezres évek első évtizedéig aktív szobrász gazdag életműve előtt, amelyet egy új aspektus felől közelít meg: a kisplasztikákon keresztül jelöli ki az életmű fontos csomópontjait.
A kiállítást három teremben rendeztük el. Az első teremben bemutatásra kerülnek a legkorábbiaktól számított kisplasztikák, amelyekkel annak idején, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Kő Pál hamar ismertté vált. Ezek a szobrok főleg fából, kőből és néha bronzból készültek. A fából faragott szobrokat gyakran kifestette (Látomás, Gyűrűfű, Nagy Kék Madár), vagy valamilyen pop-artos elemmel, használati tárggyal öltöztette (Kislány arany fülbevalóval, Kossuth).
A második teremben az érett művész plasztikái láthatók, amelyeket a köztéri szobrászatáról készült fotódokumentációval egészítettünk ki. Ezek között a munkák között a leggyakoribb szobortípus a portré, és sok kisplasztika itt a köztéri szobor vázlataként működik. A nyolcvanas évektől készültek azok a bronzok, amelyek magyar költők (Kölcsey, Sinka István, Nagy László, Szécsi Margit), írók, zeneszerzők (Bartók, Kodály), művészek (Aba-Novák, Csontváry, Jankovics Marcell, Samu Géza) és királyok (III. Béla, Károly Róbert, Aba Sámuel) szobraihoz vázlatként készültek. A köztérre helyezett, királyokat és a magyar történelem és közélet szereplőit ábrázoló szobrai általában életnagyságnál kisebbek, és fontos szerepet kap a talapzatuk, amely vagy megemeli ezeket a középmagas szoboralakokat, vagy teljesen leviszi azokat a szemlélő magasságába. Ez a fajta lépték, ami az életnagyságúnál kisebb formából következik, sokkal emberközelibbé, az értelmezés szempontjából elérhetőbbé teszi ezeket az alkotásokat. Ebbe a terembe kerültek azok a szobrok is, amelyek az utolsó években készültek, de szemléletük tekintetében visszatértek az életmű kezdeti szakaszának jellemzőihez.
Az utolsó, harmadik teremben a Mohács Történelmi Emlékhely szoborinstallációjának Kő Pál által készített darabjait mutatjuk be: II. Lajos, Szulejmán, Tomori Pál alakjait, egy nagy Számszeríjjal és egy Török ló szobrával. Kiegészítve az életmű azon kisplasztikáival, amelyek kapcsolódnak a mohácsi szobrok forma- és gondolatvilágához, mint a Táltos vagy a Szélhárfa.
A kiállítás készítőinek szándéka egy olyan Kő Pál-kép felmutatása, amely a szobrász munkásságának darabjait olyan fókuszba helyezi, ami figyelembe veszi a művész saját intencióit is.
kurátor: Kondor-Szilágyi Mária