Videók

Koltai

timothy and the things

Múzeumok Éjszakája 2017 - Borbély Mihály spot

Múzeumok Éjszakája 2017 - Dr. Bendzsel Miklós tárlatvezetése spot

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 8. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 9. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 7. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 6. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 4. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 5. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 3. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 2. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 1. előadása

A vámkisasszony

Játsszuk azt, hogy... ALMA

Korhatár nélkül!

Korhatár nélkül

A szobrász Malgot 2015. 11. 5. - 2016. 01. Műcsarnok

Mal­got Ist­ván szob­rász fél év­szá­za­dos pá­lyá­ja a hazai mű­vé­sze­ti élet egyik lap­pan­gó fe­je­ze­te. Noha a mű­vész rit­kán vesz részt ki­ál­lí­tá­so­kon, a Mű­csar­nok most hat­van­ki­lenc szob­rát mu­tat­ja be, ami az ed­di­gi leg­tel­je­sebb gyűj­te­mé­nyes vá­lo­ga­tás.

Csertõ Lajos mûhelyében - 2015. 11. 5. - 2016. 01. 31. Műcsarnok

Cser­tő Lajos a mai kor klasszi­kus ér­te­lem­ben vett po­li­hisz­to­ra. A világ za­já­tól tá­vo­li du­na­új­vá­ro­si mű­he­lyé­ben él és alkot több év­ti­ze­de, és ma is olyan lel­ke­se­dés­sel és kí­ván­csi­ság­gal kí­sér­le­te­zik újabb­nál újabb mű­ve­in, mint hú­szas évei ele­jén.

Koreografikák - Spala Korinna I Műcsarnok 2015. 11. 8.

Spala Ko­r­in­na Ha­ran­go­zó-díjas tánc­mű­vész, jó­ga­ok­ta­tó a jóga és a kor­társ tánc össze­tett nyel­vén re­a­gál Nic­o­las Schöf­fer mű­ve­i­re

A létra. Vörösváry Ákos installációi 2015.11.05.-2016.01.31. Műcsarnok

Je­le­ket mutat ez a ki­ál­lí­tás, út­szé­li je­le­ket. Élet­út-szé­li­e­ket. Ki mit vesz észre a je­lek­ből, azok­ból épül, azok­ból épít­ke­zik. Az élet út­já­nak jelei rit­kán je­len­nek meg olyan kon­cent­rál­tan, mint egy ki­ál­lí­tás te­re­i­ben. Ezért is ér­de­mes ki­ál­lí­tá­sok­ra járni.

Nicolas Schöffer retrospektív 2015.10.30. - 2016.01.31. Műcsarnok

Elő­ször és utol­já­ra lát­ha­tó ha­zánk­ban egy­ben az a rend­kí­vü­li gyűj­te­mény, ame­lyet a ki­ne­ti­kus szob­ra­i­ról is­mert­té vált Nic­o­las Schöf­fer egy­ko­ri mű­ter­mé­ben tá­rolt mun­ká­i­ból ren­dez a Mű­csar­nok, a mű­vész öz­ve­gye köz­re­mű­kö­dé­sé­vel.

A létra. Vörösváry Ákos installációi

A ki­ál­lí­tás­ren­de­zést ön­ál­ló mű­vé­sze­ti ágnak te­kin­tő és több mint har­minc éve ak­ként gya­kor­ló Vö­rös­váry Ákos ins­tal­lá­ci­ói lát­ha­tók a Mű­csar­nok kö­zép­ső te­rem­so­rá­ban.

Soharóza: Az élő fény - Kórusszínház a Műcsarnokban

Több­szó­la­mú és imp­ro­vi­za­tív, moz­gás- és hang­kí­sér­le­tek­kel meg­tol­dott imp­resszi­ók Hil­de­gard von Bin­gen 12. szá­za­di apát­nő élet­mű­ve alap­ján. Az elő­adás alap­ja az apát­nő saját szer­ze­mé­nyű, egy­szó­la­mú gre­go­ri­án­ra épülő misz­té­ri­um­já­té­ka, az Ordo Vir­tu­tum (1151) – tel­je­sen más­képp elő­ad­va. Ren­de­ző: Halas Dóra, Fe­ke­te Anikó

Schickedanz Albert

Az idén jú­li­us 20-án em­lé­kez­tünk a Hősök tere épí­té­sze ha­lá­lá­nak 100. év­for­du­ló­já­ra, s jö­vő­re, 2016-ban ün­ne­pel­jük a Mű­csar­nok meg­épí­té­sé­nek 120. év­for­du­ló­ját. E két jeles dátum kü­lön­le­ges al­kal­mat te­remt arra, hogy a kö­zön­ség az egy­ko­ri dísz­te­rem­ben ta­lál­koz­zon SCHIC­KE­DANZ ere­de­ti ter­ve­i­vel és ak­va­rell­je­i­vel.

Schickedanz slideshow

Az idén jú­li­us 20-án em­lé­kez­tünk a Hősök tere épí­té­sze ha­lá­lá­nak 100. év­for­du­ló­já­ra, s jö­vő­re, 2016-ban ün­ne­pel­jük a Mű­csar­nok meg­épí­té­sé­nek 120. év­for­du­ló­ját. E két jeles dátum kü­lön­le­ges al­kal­mat te­remt arra, hogy a kö­zön­ség az egy­ko­ri dísz­te­rem­ben ta­lál­koz­zon SCHIC­KE­DANZ ere­de­ti ter­ve­i­vel és ak­va­rell­je­i­vel.

„Aquila János keze által…” Műcsarnok 2015. augusztus 12. - szeptember 27.

A ki­ál­lí­tás a kö­zép­ko­ri fres­kó­fes­té­szet Őrség-Mu­ra­köz-Stá­je­r­or­szág há­rom­szö­gé­ben al­ko­tó ki­emel­ke­dő alak­já­nak állít em­lé­ket. Jo­han­nes Aqui­lá­nak két ön­arc­ké­pe is is­mert a késő Anjou- kor­ból – eze­ket az ön­arc­ké­pe­ket a ki­ál­lí­tás ku­rá­to­ra úgy ér­té­ke­li, mint az első fenn­ma­radt, név­vel jegy­zett mű­vész­port­ré­kat. A Mű­csar­nok ter­me­i­ben meg­je­le­nik a ve­le­mé­ri temp­lom ma­kett­je, amely­ben a lá­to­ga­tók meg­fi­gyel­he­tik ho­gyan ké­szült egy kö­zép­ko­ri fres­kó. A ki­ál­lí­tást Móser Zol­tán­nak az Aqui­la-fres­kók rész­le­te­it be­mu­ta­tó fo­tó­ki­ál­lí­tá­sa kí­sé­ri.

Joze Plečnik (1872–1957) A karszti ember

A ki­ál­lí­tás (2015. au­gusz­tus 12. - szep­tem­ber 27.) a leg­je­len­tő­sebb 20. szá­za­di szlo­vén épí­tész, Jože Plečnik mun­kás­sá­gát mu­tat­ja be. Plečnik emb­le­ma­ti­kus alak­ja meg­ha­tá­roz­ta Szlo­vé­nia fő­vá­ro­sá­nak, Ljubl­ja­ná­nak a mo­dern épí­té­sze­tét. Egye­te­mes je­len­tő­sé­gű te­vé­keny­sé­ge el­té­rő kul­tu­rá­lis ha­tá­sok, épí­té­sze­ti ha­gyo­má­nyok össze- kap­cso­lá­sán ala­pul. A ki­ál­lí­tás az al­ko­tó szak­mai élet­út­já­nak kro­no­ló­gi­á­ját köti össze az élet­mű to­pog­rá­fi­ai fel­dol­go­zá­sá­val.

Zala György (1858–1937) A közterek klasszikusa

A Zala György élet­mű­vét be­mu­ta­tó ki­ál­lí­tás (2015. au­gusz­tus 12. - szep­tem­ber 27.) kü­lö­nös hang­súlyt fek­tet a mű­vész Hősök te­ré­nek ar­cu­la­tát meg­ha­tá­ro­zó al­ko­tó­te­vé­keny­sé­gé­re.

Helyek és képek - VENDÉGÜNK NAGYVÁRAD / ORADEA - 2015. június 16. Műcsarnok

Itt és most - Kép­ző­mű­vé­szet. Nem­ze­ti Sza­lon 2015 A KE­REK­ASZ­TAL-BE­SZÉL­GE­TÉS RÉSZT­VEVÕI: BA­LÁZS ZOL­TÁN vi­zu­á­lis mûvész, KÁ­NYÁ­DI IRÉNE mûvé­szet­tör­té­nész, LÁSZ­LÓ­FFY ZSOLT ze­ne­szerzõ és ÜTÕ GUSZ­TÁV képzõmûvész LÁSZ­LÓ­FFY ZSOLT szerzõi estje

Helyek és képek - VENDÉGÜNK KOLOZSVÁR / CLUJ -NAPOCA - 2015. június 12., péntek 17 óra

A KE­REK­ASZ­TAL–BE­SZÉL­GE­TÉS RÉSZT­VE­VŐI DOREL GÃINÃ és KALLÓ AN­GÉ­LA kép­ző­mű­vész, CAR­MEN VA­SI­LE ope­ra­éne­kes TE­RÉ­NYI EDE: KA­LE­VA­LA - MO­NO­OPE­RA ELŐ­AD­JA CAR­MEN VA­SI­LE A Ka­le­va­la tu­laj­don­kép­pen va­rázs­ének, in­kan­tá­ció! A mű min­den so­rá­ból árad a hit: a szó má­gi­kus ere­jé­be ve­tett hit.

Helyek és képek - A VÉGEKEN - Műcsarnok 2015. június 5., péntek 17 óra

Fe­le­di János/Fe­le­di Pro­jekt és Hor­váth Zita (tánc), Blas­ko­vics Bence (csel­ló), Me­sze­csin­ka Duó (Sze­ged) – Oláh An­na­ma­ri (ének) és Bil­jarsz­ki Emil (zon­go­ra, gitár)

Helyek és képek - VENDÉGÜNK EGER - 2015. május 29., péntek 17 óra

A KE­REK­ASZ­TAL-BE­SZÉL­GE­TÉS RÉSZT­VE­VŐI: SZI­GE­TI CSON­GOR és SZI­LÁ­GYI RU­DOLF kép­ző­mű­vé­szek SZI­LÁ­GYI RU­DOLF: ÚJRA AL­KAL­MAS - PER­FOR­MANSZ „A per­for­mansz műfaj szá­mom­ra a leg­iz­gal­ma­sabb al­ko­tói fo­lya­mat. Min­den hely­ben tör­té­nik, egy­sze­ri és meg­is­mé­tel­he­tet­len kell, hogy le­gyen. Közös tér­ben és idő­ben van az al­ko­tó és a be­fo­ga­dó. Mind­emel­lett a leg­több ér­zé­ket meg lehet moz­gat­ni és közös lehet a ‘ka­tar­zis’. Témám a lelki és fi­zi­kai élet­ké­pes­ség egy adott cso­port­ban és a tágas tár­sa­da­lom ke­re­te­in belül. Ér­de­kel az, hogy az em­be­rek mi­ként ta­lál­ják meg és mennyi­re tud­ják fel­hasz­nál­ni ön­ma­guk, a kör­nye­zet, va­la­mint a más em­be­rek által nyúj­tott se­gít­sé­get, tes­tük és a lel­kük re­ha­bi­li­tá­ci­ó­ja ér­de­ké­ben.”

Helyek és képek - VENDÉGÜNK KASSA / KOŠICE - 2015. május 22., péntek 17 óra

A KE­REK­ASZ­TAL-BE­SZ­ÉLETÉS RÉSZT­VE­VŐI: RÓNAI PÉTER kép­ző­mű­vész és PETER TAJ­KOV mű­vé­szet­tör­té­nész VI­DE­ÓK A KAS­SAI MŰ­SZA­KI EGYE­TEM MŰ­VÉ­SZE­TI KA­RÁ­NAK HALL­GA­TÓ­I­TÓL A kas­sai Mű­vé­sze­ti Kar 1998-ban kezd­te meg mű­kö­dé­sét Szlo­vá­kia leg­fi­a­ta­labb fel­ső­fo­kú kép­ző­mű­vé­sze­ti és al­kal­ma­zott mű­vé­sze­ti is­ko­lá­ja­ként. A sza­bad vi­zu­á­lis­mű­vé­sze­ti prog­ra­mot kí­ná­ló tan­szék a kar­meg­ala­pí­tá­sá­val egy idő­ben in­dult 3D Sza­bad Kre­a­ti­vi­tás, Kor­társ Kép és Gra­fi­ka és Kí­sér­le­ti Al­ko­tá­sok mű­hellyel. 2004-ben ehhez csat­la­ko­zott az Új Média mű­hely.

DROZDIK ORSOLYA: CSÍKOK (Ala Sol LeWitt ) - performansz - 2015. május 19., kedd 18 óra

Me­gye­ri Krisz­ti­na Hohes Ufer II. című kom­po­zí­ci­ó­já­ra, 2014 „Már év­ti­ze­dek óta fog­lal­ko­zom a nő­test áb­rá­zo­lá­sá­nak, kri­ti­kai elem­zé­sé­nek mű­vé­szet­tör­té­ne­ti, fi­lo­zó­fi­ai és esz­me­tör­té­ne­ti as­pek­tu­sa­i­val. Ko­ráb­bi per­for­man­sza­im, mint az In­di­vi­du­á­lis mi­to­ló­gia (1975/77), Akt Mo­dell (1977),Pornó (1978/79) ennek a vizs­gá­ló­dás­nak a kez­de­tét je­len­tet­ték. A je­len­le­gi so­ro­zat­nak a Csí­kok címet adtam, utal­va a fes­té­szet­tör­té­net rajz, fest­mény, fotó és per­for­mansz. Per­for­ma­tív fes­té­sze­tem­ben a fes­té­szet­mód­sze­rét a mű lé­nye­gi ré­szé­vé te­szem. Szá­mom­ra az al­ko­tás eg­zisz­ten­ci­á­lis, lé­nye­gi eleme a testi je­len­lét és az idő. A per­for­mansz a mű­vész testi je­len­lé­tét igény­li, de a fes­té­szet is. A fes­tés­mód­sze­rét és per­for­ma­tív fo­lya­ma­tát a néző ál­ta­lá­ban nem látja, mivel az a mű­te­rem­ben tör­té­nik. Ez a per­for­mansz szo­ro­san kap­cso­ló­dik a Csí­kok című fest­mény­so­ro­zat­hoz, amely­ből a kö­zön­ség a Mű­csar­nok­ban a Csí­kok 5289, a la Sol Le­Witt című fest­ményt és egy ehhez kap­cso­ló­dó fotót lát­hat. Ez a mű egy­ben Sol Le­witt kon­cep­tu­á­lis el­mé­le­té­nek – amely sze­rint az al­ko­tó nem érin­ti a művet – kri­ti­kai fel­idé­zé­se. Mű­vé­sze­tem ala­ku­lá­sa szo­ro­san és mé­lyen kap­cso­ló­dik ahhoz a lét­el­mé­le­ti gon­dol­ko­dás­hoz, amely sze­rint tes­tem, testi lé­te­zé­sem össze­köt a mű­vé­sze­ti ter­mék­kel (fest­mény, szo­bor, fotó, rajz), és amely egy­ben mű­ve­im és mű­vé­sze­tem drá­má­ja és esz­té­ti­ku­ma.”

Helyek és képek. Vendégünk: Pécs. Műcsarnok 2015

A ke­rek­asz­tal- be­szél­ge­tés előtt BA­RÁTH BÁ­LINT ad elő egy da­ra­bot zon­go­rán.A ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­tés részt­ve­vői: MIK­LYA GÁBOR, PIN­C­ZE­HE­LYI SÁN­DOR, SO­MODY PÉTER és VARGA RITA kép­ző­mű­vé­szek Fel­lép: KRIS­TOF J. WEBER ze­ne­szer­ző és LŐ­RINC KA­TA­LIN tánc­mű­vész

Helyek és képek - VENDÉGÜNK A SZOLNOKI NEMZETKÖZI KÉPZÕMÛVÉSZETI FILMFESZTIVÁL - Műcsarnok 2015. május 12.

KE­REK­ASZ­TAL -BE­SZÉL­GE­TÉS RÉSZT­VEVÕI DE­ME­TER IST­VÁN film­fesz­ti­vál-igaz­ga­tó, SZUR­CSIK JÓ­ZSEF képzõmûvész és UL­RICH GÁBOR ani­má­ci­ós­film-ren­dezõ, képzõmûvész VÁ­LO­GA­TÁS A FESZ­TI­VÁL DÍJ­NYER­TES FILM­JE­IBÕL

Helyek és képek - Vendégünk: Miskolc, 2015. május 8., péntek 17 óra

Ta­kács Tímea (tánc) és Czakó Péter (sza­xo­fon) Vass Tibor költő és az SPN Krú (Berka At­ti­la és Szé­kely­hi­di Zsolt).

FÉNYÚT - Csáji Attila kiállítása ***Előzetes***

2015. már­ci­us 07 - 2015. áp­ri­lis 05. Az UNES­CO a 2015-ös esz­ten­dőt a Fény Évé­nek vá­lasz­tot­ta. A Mű­csar­nok Csáji At­ti­la Mun­ká­csy-díjas kép­ző­mű­vész ki­ál­lí­tá­sá­val kap­cso­ló­dik a mű­vé­sze­ti ese­mény­so­ro­zat­hoz. Csáji At­ti­la (1939) élet­mű­vé­ben alap­ve­tő sze­re­pet ját­szik a fény fi­zi­kai és szel­le­mi di­men­zi­ó­ja.

Szvet Tamás - Fényidézés / Light Seance | Mélycsarnok, 2015

A Mély­csar­nok­ban lát­ha­tó in­ter­ak­tív fény­ins­tal­lá­ció egy olyan (gon­do­lat)kí­sér­let, amely - a néző aktív be­vo­ná­sá­val - a mű­vé­sze­ti ku­ta­tás gya­kor­lat­ba tör­té­nő át­he­lye­zé­sé­re irá­nyul. A sötét tér­ben ta­lál­ha­tó tu­cat­nyi ob­jek­tet a lá­to­ga­tók in­ter­ak­tív módon, séta ke­re­té­ben vi­lá­gít­hat­ják meg: a fa­lak­ra ve­tü­lő ár­nyak a fény­mű­vé­szet ma­gyar vo­nat­ko­zá­sú tör­té­ne­tét ele­ve­ní­tik fel.

Interjú Szvet Tamás képzőművésszel

Fé­ny­idé­zés - Szvet Tamás 2015. már­ci­us 21 - 2015. áp­ri­lis 26. Mély­csar­nok Szvet Tamás (Gyula, 1982) a Ma­gyar Kép­ző­mű­vé­sze­ti Egye­tem szob­rász sza­kán dip­lo­má­zott 2007-ben, Jo­vá­no­vics György ta­nít­vá­nya­ként. 2009-től az MKE Dok­to­ri Is­ko­lá­já­ban kez­dett mű­vé­sze­ti ku­ta­tást, me­lyet 2011-ben Hol­lan­di­á­ban, a Uni­ver­sity of Am­ster­dam ku­ta­tó­in­té­ze­té­ben, va­la­mint a Ger­rit Ri­et­veld Aka­dé­mi­án foly­ta­tott. Mun­kái (mű­vé­sze­ti, il­let­ve tu­do­má­nyos) je­len­sé­gek át­élé­sén, mint­egy új­bó­li fel­fe­de­zé­sén, új­ra­ér­tel­me­zé­sén ala­pul­nak. Ins­tal­lá­ci­ó­i­ban köz­pon­ti sze­re­pet kap a tu­do­mány és a mű­vé­szet, il­let­ve a tech­ni­ka és a mű­vé­szet vi­szo­nya. Nagy hang­súlyt fek­tet a mű és a tér kap­cso­la­tá­ra és a kö­zön­ség­gel való in­ter­ak­ti­vi­tás­ra. Al­ko­tá­sai lét­re­ho­zá­sát hosszas mű­vé­szet­tör­té­ne­ti és tu­do­má­nyos ku­ta­tás előzi meg.

TAKÁCS TÍMEA (tánc) és CZAKÓ PÉTER (szaxofon)

HE­LYEK ÉS KÉPEK A MŰ­CSAR­NOK­BAN prog­ram­so­ro­zat az Itt és most - Kép­ző­mű­vé­szet.Nem­ze­ti Sza­lon 2015 c. ki­ál­lí­tá­son Ven­dé­günk: MIS­KOLC TA­KÁCS TÍMEA (tánc) és CZAKÓ PÉTER (sza­xo­fon): Út­ke­re­sés Kor­társ zene-tánc imp­ro­vi­zá­ció „A világ meg­is­me­ré­se ér­de­kes, hasz­nos, gyö­nyör­köd­te­tő, fé­lel­mes vagy ta­nul­sá­gos; ön­ma­gunk meg­is­me­ré­se a leg­na­gyobb uta­zás, a leg­fé­lel­me­sebb fel­fe­de­zés, a leg­ta­nul­sá­go­sabb ta­lál­ko­zás.” (Márai Sán­dor) Az élet fo­lya­ma­tos moz­gás­ban van, órá­ról órára vál­to­zik min­den. Mi ma­gunk is vál­to­zunk. Mind­eköz­ben helyt­ál­lunk, ki­tö­rünk, meg­ál­lunk, bol­dog­ság­ra vágy­va úgy, hogy fo­lya­ma­to­san ha­tás­sal van ránk a kül­vi­lág. Vég­te­len sok le­he­tő­ség, út áll előt­tünk… ki­nyí­lik egy ajtó és benne egy új Világ, ahol a játék-zene-moz­gás együt­te­sen egy­más­ra talál…

Itt és most. Képzőművészet - Nemzeti Szalon 2015

Mióta a kép­ző­mű­vé­szet a szé­les pol­gá­ri nyil­vá­nos­ság elé lé­pett, azóta for­rong, me­lyek len­né­nek ezen nyil­vá­nos be­mu­ta­tás iga­zán hat­ha­tós for­mái. A 17. szá­zad­tól Pá­rizs­ban mű­kö­dő, éven­te-két­éven­te meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő Sza­lon, s annak szel­le­mi-szer­ve­ze­ti ke­re­tét adó Aka­dé­mia tör­té­ne­tét viták és bot­rá­nyok kí­sé­rik. Mi­köz­ben a ki­ál­lí­tá­sok né­ző­szá­ma leg­jobb pil­la­na­ta­i­ban el­ér­te az egy­mil­li­ót. A kö­zön­sé­get tehát ér­de­kel­te – s bát­ran le­ír­ha­tó – máig ér­dek­li, ami­kor az adott kor élő mű­vé­sze­té­nek szé­les körét át­te­kint­he­ti egyet­len ki­ál­lí­tó­tér fa­la­in. Ez a gon­do­lat mo­ti­vál­ta a Ma­gyar Mű­vé­sze­ti Aka­dé­mi­át, hogy a 2013-ban tu­laj­do­ná­ba át­adott Mű­csar­nok­ban újra meg­ho­no­sít­sa a nem­ze­ti sza­lo­no­kat. Az egy­mást kö­ve­tő ki­ál­lí­tá­sok az épí­tő­mű­vé­szet, a kép­ző­mű­vé­szet, a média- és fo­tó­mű­vé­szet, il­let­ve a ter­ve­ző- és ipar­mű­vé­szet át­fo­gó be­mu­ta­tá­sá­ra vál­lal­koz­nak. A klasszi­kus pá­ri­zsi sza­lon­tól el­té­rő­en a bu­da­pes­ti nem kö­ve­ti a be­adás-zsű­ri­zés haj­da­ni gya­kor­la­tát. Nem is igen te­het­né. Csak a kép­ző­mű­vé­sze­tet hozva föl pél­da­ként: ma a Kár­pát-me­den­cé­ben több ezer­re te­he­tő a szín­vo­na­las al­ko­tó­mun­kát foly­ta­tó fes­tők, szob­rá­szok, gra­fi­ku­sok száma. Így a Nem­ze­ti Sza­lo­no­kat fel­kért ku­rá­to­rok, egy-egy szak­te­rü­let szak­ér­tői ál­lít­ják össze tu­dá­suk, sok év­ti­ze­des ta­pasz­ta­la­tuk alap­ján gon­do­la­ti­lag leg­alább­is a tel­jes­ség igé­nyé­vel. A 2015. évi Nem­ze­ti Sza­lon 207 al­ko­tó­val az el­múlt tíz esz­ten­dő ma­gyar kép­ző­mű­vé­sze­té­nek át­te­kin­té­sé­re vál­lal­ko­zik. Ku­rá­to­ra N. Mé­szá­ros Júlia, a győri Rómer Fló­ris Mű­vé­sze­ti és Tör­té­ne­ti Mú­ze­um mű­vé­szet­tör­té­né­sze, aki ki­ál­lí­tá­sok hosszú so­rá­nak meg­szer­ve­zé­sé­vel, s egy nem­zet­kö­zi gra­fi­kai bi­en­ná­le kez­de­mé­nye­zé­sé­vel bi­zo­nyí­tot­ta már tá­jé­ko­zott­sá­gát, szak­mai rá­ter­mett­sé­gét. A Mű­csar­nok a 2014-ben meg­ren­de­zett, több mint húsz­ezer nézőt szám­lá­ló épí­té­sze­ti sza­lon­ja után 2015-ben Itt és most című ki­ál­lí­tá­sá­val, kép­ző­mű­vé­sze­tünk több te­rü­le­tén az ez­red­for­du­ló utáni rövid idő­szak re­le­váns je­len­sé­ge­it, jel­lem­ző al­ko­tá­sa­it és ke­vés­bé is­mert di­men­zi­ó­it kí­ván­ja lát­tat­ni. Jelen ki­ál­lí­tás nem vál­lal­ko­zik több­re, mint­hogy új né­ző­pon­tot kí­nál­jon e rövid idő­szak komp­lex egész­hez mért, finom el­té­ré­se­i­nek az ész­le­lé­sé­hez. A Ki­ál­lí­tás­hoz tar­to­zik a Tár.​hely el­ne­ve­zé­sű nyílt be­gyűj­té­sű netes must­ra (M0-ás terem). Több mint hét­száz al­ko­tó töl­töt­te fel szak­mai élet­raj­zát és di­gi­tá­lis kép­anya­gát a Mű­csar­nok web­ol­da­lá­ra. A ku­rá­tor mun­ká­ját se­gí­tő, és a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra a ki­ál­lí­tó­tér­ben, il­let­ve a ka­ta­ló­gus­ban a ki­ál­lí­tás tá­gabb kon­tex­tu­sát fel­vá­zo­ló gyűj­tés fel­fog­ha­tó egy­faj­ta Salon des Ind­é­pen­dant-nak, füg­get­len, zsűri nél­kü­li sza­lon­nak. 2015. áp­ri­lis 25 - 2015. jú­li­us 19. Ku­rá­tor: N. Mé­szá­ros Júlia

Egy város entrópiája – Julia Stoschek Collection

A Mű­csar­nok ku­rá­to­ra, Ró­zsás Lívia adott in­ter­jút a bu­da­pest.hu-nak a ki­ál­lí­tás­ról.

Interjú Szegedy-Maszák Zoltán képzőművésszel a 2014-es Derkovits-ösztöndíjról

derkó.pécsi.2014 Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2014. már­ci­us 30 - 2014. áp­ri­lis 27., Mű­csar­nok Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef Sze­gedy-Ma­szák Zol­tán a Der­kovits-ösz­tön­díj ku­ra­tó­ri­u­mi tagja be­szél a zsű­ri­zés­ről.

Shirin Neshat megnyitó 2014.02.13. - Interjú Kocsis Ágnes filmrendezővel és Tóth Orsi színésznővel

Shi­rin Nes­hat 2014. feb­ru­ár 13 - 2014. áp­ri­lis 27. Mély­csar­nok Ku­rá­tor: Kon­dor-Szi­lá­gyi Mária 2014. feb­ru­ár 13-án a ki­ál­lí­tást meg­nyi­tot­ta Ko­csis Ágnes film­ren­de­ző. A meg­nyi­tó ese­mény után rövid in­ter­jú­ban el­mond­ja, mi­lyen közös pon­to­kat lát Shi­rin Nes­hat és saját ren­de­zői szem­lé­le­te kö­zött. A vi­de­ó­ban Tóth Orsi, Shi­rin Nes­hat Zarin című film­jé­nek fő­sze­rep­lő­je arról mesél, ho­gyan is­mer­ke­dett meg a ren­de­ző­nő­vel és mi­lyen volt vele együtt dol­goz­ni.

GOLDENROACH Unlimited - Interjú Kiss Miklóssal, 2014

kiss­mik­los GOL­DEN­RO­ACH Un­li­mi­ted 2014. már­ci­us 07 - 2014. már­ci­us 30. Ku­rá­tor: Zsin­ka Gab­ri­el­la Kiss Mik­lós kép­ző­mű­vész ak­ció­so­ro­za­tá­nak rend­ha­gyó hazai ál­lo­má­sa­ként a Mű­csar­nok pro­jekt­ter­me, az M0 ad ott­hont a Gol­den­ro­ach Un­li­mi­ted című ins­tal­lá­ci­ó­nak. A Gol­den Roach (Arany­csó­tány) nevű ak­ci­ó­val ‒ mely­nek során Kiss Mik­lós arany sváb­bo­ga­ra­kat csem­pé­szett Eu­ró­pa ran­gos ki­ál­lí­tó­te­re­i­be ‒ 2011 óta ta­lál­koz­hat­nak kül­föl­dön a mú­ze­um­lá­to­ga­tók.

Kissmiklos: Goldenroach Unlimited - Interjú a szemfüles megtalálókkal

A 12.000 fröccs­ön­tött arany­csó­tány közé rej­tett szín­arany sváb­bo­ga­rat a meg­nyi­tó után pár nap­pal három le­en­dő gra­fi­kus­mű­vész ta­lál­ta meg. A lá­nyok­kal rövid in­ter­jú ké­szült arról, ho­gyan fe­dez­ték fel az iga­zit és ho­gyan si­ke­rült ki­ha­lász­ni­uk a csó­tány­ren­ge­teg­ből.

Tradíció és modernitás. A női identitás Shirin Neshat műveiben.

A Shi­rin Nes­hat ki­ál­lí­tás­hoz kap­cso­ló­dó­an rend­ha­gyó tár­lat­ve­ze­tést tar­tott Acsády Judit szo­cio­ló­gus és Mé­szá­ros Zsolt iro­da­lom- és mű­vé­szet­tör­té­nész 2014. már­ci­us 30-án a Mély­csar­nok­ban: Shi­rin Nes­hat saját, ket­tős kö­tő­dé­sé­ből fa­ka­dó ér­zé­keny­ség­gel áb­rá­zol­ja az iráni nők tár­sa­dal­mi hely­ze­tét. A rend­ha­gyó tár­lat­ve­ze­tés során az el­té­rő vi­zu­á­lis esz­kö­zök­kel ope­rá­ló vi­de­ó­mun­kák ér­tel­me­zé­sé­ben kü­lö­nös hang­súlyt kap­nak a kö­vet­ke­ző szem­pon­tok: tra­dí­ció és mo­der­ni­tás, egyén és kö­zös­ség, férfi és női világ, hang és kép vi­szo­nya. A fel­ka­va­ró fil­mek meg­ra­gad­ják az isz­lám tár­sa­da­lom ha­gyo­má­nyos kö­zös­sé­gé­ből kieső nők ki­szol­gál­ta­tott­sá­gát.

Interjú Szabó Ádám szobrásszal a 2014-es Derkovits-ösztöndíjról

derkó.pécsi.2014 Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2014. már­ci­us 30 - 2014. áp­ri­lis 27., Mű­csar­nok Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef Szabó Ádám a Der­kovits-ösz­tön­díj ku­ra­tó­ri­u­mi tagja be­szél a zsű­ri­zés­ről.

Négy művész, négy hét, négy kérdés - Közönségtalálkozó Szvet Tamás képzőművésszel

A Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sá­nak kí­sé­rő­prog­ram­ja: Négy mű­vész, négy hét, négy kér­dés -- kö­zön­ség­ta­lál­ko­zó fi­a­ta­lok­kal Négy héten ke­resz­tül min­den pén­tek dél­után gim­na­zis­ták és egye­te­mis­ták be­szél­get­nek egy-egy ki­ál­lí­tó mű­vésszel az al­ko­tá­sa­ik­ról, a mun­ka­mód­sze­rük­ről, mű­vé­szi pá­lyá­juk­ról és az ösz­tön­díj­ról. 2014. áp­ri­lis 11., pén­tek, 16-17 óra Meg­hí­vott kép­ző­mű­vész: Szvet Tamás Mo­de­rá­tor: Gal­lai Alíz Köz­re­mű­kö­dik: Nagy Krisz­ti­na, Si­mo­la Rita, Petró Zsu­zsa

Cod.Act - Cycloïd-Ɛ, 2014, M0

2014. áp­ri­lis 03 - 2014. május 04. Mű­csar­nok, M0 Ku­rá­tor: Ró­zsás Lívia Ze­ne­mű­vé­sze­ti ih­le­tett­ség és mér­nö­ki ta­lá­lé­kony­ság ta­lál­ko­zik a Cycloïd-ε című per­for­ma­tív hang­ins­tal­lá­ció lét­re­ho­zá­sa­kor: a hang és moz­gás kap­cso­la­tá­nak for­mai ana­lí­zi­sén ala­pu­ló mű a Cod.​Act néven al­ko­tó sváj­ci test­vér­pár, André (1967) és Mi­chel Dé­c­os­terd (1969) mun­ká­ja.

Interjú Készman József vezető kurátorral a 2014-es Derkovits-ösztöndíjról

derkó.pécsi.2014 Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2014. már­ci­us 30 - 2014. áp­ri­lis 27., Mű­csar­nok Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef Kész­man Jó­zsef a Der­kovits-ösz­tön­díj ku­ra­tó­ri­u­mi tagja és a derkó.pécsi.2014 ki­ál­lí­tás ku­rá­to­ra be­szél a zsű­ri­zés­ről és a ki­ál­lí­tás­ról.

derkó.pécsi.2014 | Balázs József Tamás | BaJóTa | Timelapse | Műcsarnok

derkó.pécsi.2014 Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2014. már­ci­us 30 - 2014. áp­ri­lis 27., Mű­csar­nok Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef Ti­me­lap­se videó Ba­lázs Jó­zsef Tamás (Ba­Jó­Ta) Der­kovits-ösz­tön­dí­jas kép­ző­mű­vész mun­ká­já­nak épí­té­sé­ről.

Pettendi Szabó Péter fotográfus, kuratóriumi tag a Pécsi-ösztöndíjról és a kiállításról

derkó.pécsi.2014 Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2014. már­ci­us 30 - 2014. áp­ri­lis 27., Mű­csar­nok Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef Pet­ten­di Szabó Péter a Pécsi Jó­zsef ösz­tön­díj ku­ra­tó­ri­u­mi tagja be­szél a zsű­ri­zés­ről és a ki­ál­lí­tás­ról.

Négy művész, négy hét, négy kérdés - Közönségtalálkozó Szanyi Borbála képzőművésszel

A Der­kovits Gyula kép­ző­mű­vé­sze­ti és Pécsi Jó­zsef fo­tó­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sá­nak kí­sé­rő­prog­ram­ja: Négy mű­vész, négy hét, négy kér­dés -- kö­zön­ség­ta­lál­ko­zó fi­a­ta­lok­kal Négy héten ke­resz­tül min­den pén­tek dél­után gim­na­zis­ták és egye­te­mis­ták be­szél­get­nek egy-egy ki­ál­lí­tó mű­vésszel az al­ko­tá­sa­ik­ról, a mun­ka­mód­sze­rük­ről, mű­vé­szi pá­lyá­juk­ról és az ösz­tön­díj­ról. 2014. áp­ri­lis 25., pén­tek, 17-18 óra Meg­hí­vott kép­ző­mű­vész: Sza­nyi Bor­bá­la Mo­de­rá­tor: Szabó Zsó­fia Köz­re­mű­kö­dik: Son­ne­vend Esz­ter, Rácz Ad­ri­enn, Bori Dóra

I. Építészeti Nemzeti Szalon - 100% kreativitás - Interjú Szegő Györggyel, a kiállítás kurátorával

I. Épí­té­sze­ti Nem­ze­ti Sza­lon -- 100% kre­a­ti­vi­tás 2014. jú­ni­us 04 - 2014. szep­tem­ber 07. Ku­rá­tor: Szegő György Videó az épí­tés­ről, in­ter­jú Szegő Györggyel. Min­den idők leg­je­len­tő­sebb kor­társ épí­té­sze­ti össze­fog­la­ló-ki­ál­lí­tá­sá­nak ad ott­hont a Mű­csar­nok. A nagy­sza­bá­sú tár­la­ton több mint 200 épü­let és ter­ve­ző­je vo­nul­nak fel, s adnak íze­lí­tőt nap­ja­ink és a kö­zel­múlt iz­gal­mas ma­gyar épí­té­sze­té­ből, ma­ket­tek, óri­ás­nyo­ma­tok, fil­mek, ter­vek és egyéb mű­al­ko­tá­sok, il­let­ve do­ku­men­tá­ci­ók révén.

I. Építészeti Nemzeti Szalon - 100% kreativitás

A Ma­gyar Mű­vé­sze­ti Aka­dé­mia kez­de­mé­nye­zé­sé­re és tá­mo­ga­tá­sá­val min­den idők leg­je­len­tő­sebb kor­társ épí­té­sze­ti össze­fog­la­ló-ki­ál­lí­tá­sá­nak ad ott­hont a Mű­csar­nok. A nagy­sza­bá­sú tár­la­ton több mint 200 épü­let és ter­ve­ző­je vo­nul­nak fel, s adnak íze­lí­tőt nap­ja­ink és a kö­zel­múlt iz­gal­mas ma­gyar épí­té­sze­té­ből, ma­ket­tek, óri­ás­nyo­ma­tok, fil­mek, ter­vek és egyéb mű­al­ko­tá­sok, il­let­ve do­ku­men­tá­ci­ók révén.

Több mint 20.000 látogató az I. Építészeti Nemzeti Szalonon

A ki­ál­lí­tás húsz­ez­re­dik lá­to­ga­tó­ját aján­dék­cso­mag­gal ju­tal­maz­ta a Mű­csar­nok, me­lyet Med­gyes Pi­ros­ka, a Mű­csar­nok gaz­da­sá­gi igaz­ga­tó­ja és Szegő György, az I. Épí­té­sze­ti Nem­ze­ti Sza­lon ku­rá­to­ra adott át sze­mé­lye­sen.

Interjú Losonczi Áronnal, a pixelbeton feltalálójával

2014 nya­rán a Mű­csar­nok lép­cső­jén kü­lön­le­ges ins­tal­lá­ció fo­gad­ta az I. Épí­té­sze­ti Nem­ze­ti Sza­lon­ra ér­ke­ző­ket. A Lo­son­czi Áron ter­vez­te pa­vi­lon pi­xel­be­ton hom­lok­za­ta a ter­mé­sze­tes fény­ben fü­röd­ve iz­gal­mas árny­já­té­kot va­rá­zsolt a belső térbe az előt­te el­ha­la­dók szi­lu­ett­jé­ből. Az esti órák­ban pedig vi­de­ó­pro­jekt­or­ral ve­tí­tett ani­má­ci­ók szó­ra­koz­tat­ták a né­ző­ket a ha­tal­mas be­ton­té­vé­ként mű­kö­dő fe­lü­le­ten. Az üveg­be­ton, mely a TIME ma­ga­zin sze­rint 2004. egyik leg­fon­to­sabb ta­lál­má­nya volt, több ran­gos hazai és kül­föl­di el­is­me­rést is ka­pott, s a világ szá­mos táján al­kal­maz­ták már je­len­tős pro­jek­tek­ben. Tá­mo­ga­tók: KÉSZ építő, KÉSZ gyár­tó, Hol­cim, Cso­mi­ép Kft., MC Még több infó: http://​lit­ra­con.​hu/

Zilvinas Kempinas - Ötödik fal / Fifth Wall | Megnyitó/Opening 2014.09.26. Műcsarnok, M0

Zil­v­inas Kem­p­inas Ötö­dik fal / Fifth Wall 2014. szep­tem­ber 27 - 2014. no­vem­ber 02. Ku­rá­tor: Ró­zsás Lívia A Mű­csar­nok Ma­gyar­or­szá­gon el­ső­ként mu­tat­ja be a lit­ván szü­le­té­sű New York­ban élő mű­vész két ins­tal­lá­ci­ó­ját. Vi­deo­ka­zet­ták­ból szár­ma­zó mág­nes­sza­la­gok szol­gál­nak Kem­p­inas szin­te összes, a ki­ál­lí­tó­te­ret be­töl­tő, azt tel­jes egé­szé­ben hasz­ná­lat­ba vevő ins­tal­lá­ci­ó­já­nak alap­já­ul. Az ere­de­ti­leg kép­so­rok tá­ro­lá­sá­ra al­kal­mas mé­di­um Kem­p­inas há­rom­di­men­zi­ós mű­ve­i­ben tár­gyi­a­sul, és tér­ben raj­zolt vo­nal­lá ala­kul. Az esz­kö­ze­i­ben mi­ni­ma­liz­mus­ra tö­rek­vő mű­vész tel­jes pre­ci­zi­tás­sal hozza létre efe­mer, de mo­nu­men­tá­lis mű­ve­it, me­lyek olyan súly­ta­la­nok, hogy szin­te nem is lé­tez­nek, ahogy az M0-ban emelt Ötö­dik fal sem. A kép és hang­hor­do­zó­ból lett vé­kony fe­ke­te sza­la­gok pár­hu­za­mos rend­je min­den szög­ből más kül­sőt mutat, az ins­tal­lá­ció min­den pil­la­nat­ban a finom lég­moz­gá­sok kö­vet­kez­té­ben vál­to­zik, imp­resszi­o­nisz­ti­kus ka­rak­tert köl­csö­nöz­ve ezzel az ál­lan­dó­an rezgő műnek. Az Ötö­dik falat, amit 2011-ben Ja­pán­ban, a Yo­ko­ha­ma Tri­en­ná­lén ál­lí­tott ki elő­ször a mű­vész, most az M0 te­ré­re adap­tál­va építi fel újra. A Mű­csar­nok­ban Kem­p­inas egyik mo­to­ri­ku­san ki­ne­ti­kus műve, a For­rás is lát­ha­tó lesz. A fe­ke­te mág­nes­sza­la­gok ren­ge­te­gét ven­til­lá­tor hozza fo­lya­ma­tos moz­gás­ba, és teszi azt élő or­ga­niz­mus­hoz ha­son­ló­vá.

Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok | 2014 | On the Edge of Perceptibility - Sound Art

Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia Ki­ál­lí­tó mű­vé­szek: BI­NA­URA cso­port | BLA­ZSEK And­rás | Art­uras BUM?TE­INAS | Tha­nos CHRY­SA­KIS | Jozef CSE­RES | Bern­hard GÁL | hans w. koch | NAGY Gergő | Ge­rar­do NOLAS­CO MAGAÑA | Jon ROSE | Ch­ris­ti­an SKJØDT | Cars­ten STA­BE­NOW | VÁR­NAI Gyula A hang az el­múlt év­ti­ze­dek kép­ző­mű­vé­sze­té­ben egyre na­gyobb teret nyerő mé­di­um, annak el­le­né­re, hogy ez alap­ja­i­ban el­len­kez­ni lát­szik a kép­ző­mű­vé­szet fo­gal­má­val. A hang ki­ter­je­dé­se idő­ben és a maga abszt­rak­ci­ó­já­ban me­rő­ben kü­lön­böz­ni lát­szik az egy­sze­ri képpé vagy plasz­ti­kus művé szer­ve­zett vi­zu­á­lis in­for­má­ci­ó­tól, de még a többi idő­be­li mű­faj­hoz (per­for­mansz- vagy vi­deó­mű­vé­szet stb.) ké­pest is erő­tel­jes a vi­zu­a­li­tás szin­te tel­jes ki­vo­ná­sá­nak ha­tá­sa. A hang­ins­tal­lá­ci­ók gyak­ran meg­ha­tá­ro­zó eleme a külső hely­szí­nen ké­szült, több­nyi­re a kész műben már mo­di­fi­kált for­má­ban hall­ha­tó, fel­vé­tel (field re­cord­ings) va­la­mint a szo­ni­fi­ká­ció – a nem hang­zó jelek (kép, adat és ezek mát­ri­xai) – meg­han­go­sí­tá­sa. A fel­vett és új­ra­ját­szott za­jok­kal, kör­nye­ze­ti han­gok­kal vagy a szo­ni­fi­ká­ció során a ge­ne­rált han­gok­kal, hang­ré­te­gek­kel újra vagy elő­ször szem­be­sü­lünk, az­ál­tal, hogy a mű­vé­szek be­eme­lik őket a ki­ál­lí­tó­tér­be. A hang kép­ző­mű­vé­sze­ti sze­re­pé­vel fog­lal­ko­zó, hang­ins­tal­lá­ci­ó­kat be­mu­ta­tó ki­ál­lí­tá­sok szór­vá­nyo­san vol­tak jelen Ma­gyar­or­szá­gon, ezért Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán – Más han­gok hi­ány­pót­ló tár­lat, ami egy­szer­re je­lent be­mu­tat­ko­zá­si le­he­tő­sé­get ma­gyar, rész­ben ke­vés­sé is­mert al­ko­tók szá­má­ra, és mu­tat­ja be né­hány kül­föl­di al­ko­tó leg­utób­bi mun­ká­it.

CHRISTIAN SKJØDT: Rezonáns zavarok III. | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Ch­ris­ti­an Skjødt Re­zo­náns za­va­rok III. 2014 szo­ni­fi­ká­ció alapú hang­ins­tal­lá­ció a mű­vész tu­laj­do­na A Re­zo­náns za­va­rok III. című munka a fény és az ár­nyék kap­cso­la­tát ta­nul­má­nyoz­za, amely­ben az au­to­nóm áram­kör a fény in­ten­zi­tá­sát hang­ra ül­te­ti át. Ezt az ér­zé­keny, a Mű­csar­nok te­ré­re adap­tált ins­tal­lá­ci­ót a ki­ál­lí­tó­tér tel­jes te­rü­le­tén be­fo­lyá­sol­ja a be­áram­ló fény, il­let­ve ki­sebb mér­ték­ben az em­be­ri test pusz­ta je­len­lé­te is; az ár­nyé­ko­kon és a fény vál­to­zá­sa­in ke­resz­tül (in­ter­fe­ren­cia), aho­gyan azt az em­be­ri test ter­mé­sze­tes módon lét­re­hoz­za a tér­ben. Ch­ris­ti­an Skjødt (1980, Aal­borg) dán hang­mű­vész és ze­ne­szer­ző mun­ká­i­ban a hang és a zaj fi­zi­ka­li­tá­sá­ban, va­la­mint esz­té­ti­ká­já­ban is fel­tár­ja a tér­be­li és idő­be­li vo­nat­ko­zá­so­kat. Ins­tal­lá­ci­ói gyak­ran hely­spe­ci­fi­ku­sak, a nem hall­ha­tó és a rej­tett ki­eme­lé­sé­vel fog­lal­koz­nak. Skjødt Eu­ró­pa leg­több ré­szén dol­go­zott már, de emel­lett Ka­na­dá­ban és Malin, Af­ri­ká­ban is. Ta­nul­má­nya­it a Dán Ki­rá­lyi Ze­ne­aka­dé­mi­án. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

TOMMASO TANINI - H. azt mondta, szeret minket

2014. no­vem­ber 28-án nyílt meg, a Fo­tó­hó­nap 2014 ren­dez­vény­so­ro­zat­hoz kap­cso­lód­va, Tom­ma­so Ta­ni­ni ön­ál­ló ki­ál­lí­tá­sa a Mély­csar­nok­ban. Ku­rá­tor: Fe­de­ri­ca Chi­oc­c­het­ti Kö­szön­tőt mon­dott: Szegő György, a Mű­csar­nok mű­vé­sze­ti ve­ze­tő­je és Sza­módy Zsolt, a Ma­gyar Fo­tó­mű­vé­szek Szö­vet­sé­gé­nek el­nö­ke Meg­nyi­tó be­szé­det mon­dott: Fe­de­ri­ca Chi­oc­c­het­ti, a ki­ál­lí­tás ku­rá­to­ra A lon­do­ni Pho­to­capt­io­nist és más ar­chí­vu­mok köz­re­mű­kö­dé­sé­ben meg­va­ló­su­ló ki­ál­lí­tás a tör­té­nel­mi em­lé­ke­zet kér­dé­se­in ke­resz­tül kap­cso­ló­dik a Fo­tó­hó­nap2014 köz­pon­ti te­ma­ti­ká­já­hoz. Tom­ma­so Ta­ni­nit, aki az egy­ko­ri ke­let­né­met tit­kos­szol­gá­lat (Stasi) min­den­na­pi ér­zel­mi ma­ni­pu­lá­ci­ós el­já­rá­sa­it kí­ván­ja fel­tár­ni, ebben a mun­ká­já­ban je­len­tő­sen ins­pi­rál­ta Cor­ra­do Al­va­ro Az erős ember című, a dik­ta­tú­rák tár­sa­dal­mi vi­szo­nya­it bon­co­ló re­gé­nye. Ta­ni­ni al­ko­tá­sa­i­nak alap­ve­tő, kínzó fel­ve­té­se, hogy mi­ként for­dul­hat az ember az őt el­nyo­mó, meg­fé­lem­lí­tő rend­szer he­lyett saját sze­ret­tei ellen, il­let­ve ho­gyan le­het­sé­ges mégis fe­lül­ke­re­ked­ni a ha­ta­lom kel­tet­te szo­ron­gá­son.

JOZEF CSERES: Hogyan észleljük a virtualitást | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Jozef Cse­res / Jon Rose Ho­gyan ész­lel­jük a vir­tu­a­li­tást 2014 há­rom­csa­tor­nás vi­de­o­ins­tal­lá­ció, tár­gyak vit­ri­nek­ben a mű­vé­szek tu­laj­do­na A Ro­s­en­berg Mú­ze­um Jon Rose fo­lya­mat­ban lévő, 1980-ban meg­kez­dett pro­jekt­je. A mű­vész azzal a cél­lal ment akkor Ber­lin­be, hogy fényt de­rít­sen a fik­tív Ro­s­en­berg Di­nasz­tia tör­té­ne­té­re. A Ho­gyan ész­lel­jük a vir­tu­a­li­tást című au­dio­vi­zu­á­lis ins­tal­lá­ció, ami a Mű­csar­nok ki­ál­lí­tá­sá­ra ké­szült, nem­csak a Ro­s­en­ber­gek ál­lás­fog­la­lás­ra kész­te­tő tör­té­ne­tén ve­ze­ti végig a nézőt, hanem azt is be­bi­zo­nyít­ja, hogy a világ el­ső­sor­ban nem lá­tás­ra, hanem hal­lás­ra való. Jozef Cse­res (1961, Ér­sek­új­vár/Nové Zámky) a zene és a kép­ző­mű­vé­szet esz­té­ti­ká­ját, va­la­mint fi­lo­zó­fi­át tanít a Co­me­ni­us Egye­te­men Po­zsony­ban, a besz­ter­ce­bá­nyai Ze­ne­aka­dé­mi­án és a Kép­ző­mű­vé­sze­ti Karon Po­zsony­ban. Cse­res mul­ti­mé­dia mű­vész­ként, ze­ne­esz­té­ta­ként és kon­cep­tu­á­lis mű­vész­ként is aktív. Jon Rose (1951, Ro­ches­ter) az Egye­sült Ki­rály­ság­ban szü­le­tett, Auszt­rá­li­á­ban élő he­ge­dű­mű­vész. Új, imp­ro­vi­zált és ex­pe­ri­men­tá­lis ze­né­vel és mé­di­u­mok­kal fog­lal­ko­zott ed­di­gi kar­ri­er­je során. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

BERNHARD GÁL: Alsógál | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Bern­hard Gál Al­só­gál 2014 field re­cord­ing alapú hang­kör­nye­zet, tea­fő­ző, bú­to­rok, hang­szó­rók a mű­vész tu­laj­do­na Bern­hard Gál (1971, Bécs) Al­só­gál című hang­ins­tal­lá­ci­ó­ja ér­zék­szer­vi im­pul­zu­sok több­ré­tű re­fe­ren­cia­há­ló­ja, mely hét­köz­na­pi tár­gyak vagy szi­tu­á­ci­ók rej­tett ré­te­ge­it fedi fel. A fel­szín alat­tit, a mö­göt­test és a múlt­bé­lit ku­ta­tó fel­tá­ró munka ez. Az Al­só­gál cím szó­já­ték (a ma­gyar „alsó” szó és a mű­vész csa­lád­ne­vé­nek „egye­sí­té­se”) arra a ma­gyar te­le­pü­lés­név­re asszo­ci­ál, amely egy jól is­mert nem­ze­ti em­lék­mű mel­lett ta­lál­ha­tó (Turul, Al­só­gal­la). Az oszt­rák kép­ző­mű­vész, ze­ne­sze­re­ző és ze­ne­tör­té­nész a kor­társ ze­né­ben, az ins­tal­lá­ció- és mé­dia­mű­vé­szet­ben egy­aránt já­ra­tos. Az idén ki­len­ce­dik al­ka­lom­mal Bécs­ben meg­ren­de­zett shut up and lis­ten! fesz­ti­vál mű­vé­sze­ti ve­ze­tő­je. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

HANS W. KOCH: Kvintkör | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

hans w. koch Kvint­kör 2006–2014 ti­zen­két csa­tor­nás hang­ins­tal­lá­ció a mű­vész tu­laj­do­na hans w. koch (1962, Köln) Kvint­kör című ins­tal­lá­ci­ó­ja a ha­gyo­má­nyos kvint­kör kon­cep­ci­ó­ján alap­szik, amit ti­zen­két hang­fal il­luszt­rál. A hang­szó­rók­ból a Mű­csar­no­kon kí­vül­re he­lye­zett mik­ro­fon­nal föl­vett, majd egy al­go­rit­mus se­gít­sé­gé­vel át­dol­go­zott, 12 irány­ba osz­tott han­gok szól­nak valós idő­ben. Ezen­kí­vül ti­zen­öt per­cen­ként min­den hang­szó­rón hall­ha­tó egy J. S. Bach-kánon, ami a kvint­kör to­ná­lis po­zí­ci­ó­ját de­fi­ni­ál­ja. A lá­to­ga­tót az ins­tal­lá­ció te­ré­ben mo­zog­va – hely­ze­té­től füg­gő­en – vál­to­zó hang­ha­tá­sok érik. hans w. koch ze­ne­szer­ző, per­for­mer és hang­mű­vész. A Tü­bin­ge­ni Egye­te­men egyip­to­ló­gi­á­val és ókori távol-ke­le­ti tu­do­má­nyok­kal és val­lá­sok­kal fog­lal­ko­zott, ezen­kí­vül zenét, tör­té­nel­met és fi­zi­kát is ta­nult a We­ing­ar­te­ni Egye­te­men. Mun­ká­it szám­ta­lan ese­mé­nyen és fesz­ti­vá­lon mu­tat­ták be. 2008-ban az Ars El­ectro­ni­ca Fesz­ti­vál dí­ja­zott­jai kö­zött volt. 2012 óta hib­rid ze­ne­szer­zést tanít Düs­sel­dorf­ban. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

GERARDO NOLASCO MAGAÑA: A szimbolikus erőszak édes suttogása | Az érzékelhető határán - Más hangok

Ge­rar­do Nolas­co Magaña A szim­bo­li­kus erő­szak édes sut­to­gá­sa 2014 egy­csa­tor­nás hang­ins­tal­lá­ció a mű­vész tu­laj­do­na A szim­bo­li­kus erő­szak édes sut­to­gá­sa Pier­re Bour­dieu szim­bo­li­kus erő­szak fo­gal­mát egy­faj­ta lát­ha­tat­lan erő­ként ér­tel­me­zi. Ennek az erő­szak­nak a gya­kor­lá­sa nem tu­da­tos; szim­bo­li­kus rend­sze­rek­ben ját­szik sze­re­pet, ame­lyek­ben az em­be­ri in­ter­ak­ció a do­mi­nált és do­mi­ná­ló kap­cso­la­tá­nak spi­rál­já­vá ala­kul, ugyan­ak­kor csak gya­kor­ló­i­nak és el­szen­ve­dő­i­nek együt­tes bűn­ré­szes­sé­gé­vel kép­zel­he­tő el. Ebben az össze­füg­gés­ben a műben be­mu­ta­tott qu­et­zal (egy Közép-Ame­ri­ká­ban ős­ho­nos ma­dár­faj) hang­ja me­to­ní­mia, ahol a ma­dár­dal a be­hó­do­lás­ra és en­ge­del­mes­ség­re hívó édes szót he­lyet­te­sí­ti. Ge­rar­do Nolas­co Magaña (1975, Me­xi­kó­vá­ros) több disz­cip­lí­ná­ban al­ko­tó kép­ző­mű­vész, je­len­leg Bu­da­pes­ten él. Mű­vé­sze­ti gya­kor­la­tá­ban több­fé­le mé­di­u­mot hasz­nál a fes­té­szet­től a hang­ins­tal­lá­ci­ó­ig. Szá­mos mű­vé­sze­ti in­téz­mény­ben és ga­lé­ri­á­ban ál­lí­tott ki Me­xi­kó­ban – töb­bek kö­zött a Ru­fi­no Ta­mayo Mú­ze­um­ban Me­xi­kó­vá­ros­ban – és más nem­zet­kö­zi ki­ál­lí­tó­he­lye­ken. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

THANOS CHRYSAKIS: Találkozások | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Tha­nos Chry­sa­kis Ta­lál­ko­zá­sok 2002–2014 hat­csa­tor­nás hang­kör­nye­zet a mű­vész tu­laj­do­na A Ta­lál­ko­zá­sok című hang­kör­nye­ze­tet Chry­sa­kis még 2002-2003-ban kom­po­nál­ta. A tér­be­li mű in­ten­zi­tá­sa, sű­rű­sé­ge és irama el­apad, el­hal­vá­nyul, a tér hang­ja­i­val va­ló­szí­nű­leg együtt lé­te­ző, ki­raj­zó han­gok és mik­rosz­ko­pi­kus gesz­tu­sok fo­lya­ma­tos moz­gá­sát te­remt­ve meg ez­ál­tal. Időn­ként egé­szen közel, más­kor tá­vo­labb egy le­be­gő hang-világ kép­ző­dik egy tet­szés sze­rin­ti idő­tar­tam ere­jé­ig, ami a külső és a belső tér kö­zöt­ti fo­lya­ma­tos­sá­got biz­to­sít­ja. Tha­nos Chry­sa­kis (1971, Athén) 1998 óta az Egye­sült Ki­rály­ság­ban él. Zenei da­ra­bok, per­for­man­szok és ins­tal­lá­ci­ók lét­re­ho­zá­sá­val fog­lal­ko­zik. Ütős és hang­mű­vé­szet sza­ko­kon szer­zett kép­zett­sé­get a Lansdown Elekt­ro­ni­kus Mű­vé­sze­ti Cent­rum­ban, és ze­ne­szer­zés­ből dok­to­rált a Golds­miths Lon­do­ni Egye­te­men. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

NAGY GERGŐ: Cycle of Two | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Nagy Gergő Cycle of Two 2012–2014 nyolc­csa­tor­nás in­ter­ak­tív hang­kör­nye­zet a mű­vész tu­laj­do­na A Cycle of Two in­ter­ak­tív hang­tér­ben – ahol egy­szer­re csak egy lá­to­ga­tó lehet jelen – nyolc hang­szó­ró he­lyez­ke­dik el a majd­nem tel­je­sen el­sö­té­tí­tett tér­ben – rész­ben lát­ha­tó­an (hang­zó tárgy­ként), rész­ben el­rejt­ve. Az ins­tal­lá­ció nem egy már meg­lé­vő tér ér­zé­ke­lé­sé­vel és vizs­gá­la­tá­val fog­lal­ko­zik, hanem saját hang­te­ret hoz létre. A ki­ál­lí­tó­tér a le­he­tő leg­tisz­tább be­fo­ga­dói ál­la­pot meg­te­rem­té­se ér­de­ké­ben olyan hiper szen­zi­tív kör­nye­zet­té ala­kul át, mely­ben a test je­len­lé­te a tér­ben tu­da­tos­sá és hall­ha­tó­vá válik; a hang­tér így az em­be­ri test ki­ter­jesz­té­se lesz. Nagy Gergő (1984, Mis­kolc) hang­ins­tal­lá­ci­ó­kat ké­szít, au­dio­vi­zu­á­lis per­for­man­szo­kat ad elő és ze­ne­szer­zés­sel fog­lal­ko­zik. 2009-ben a Ma­gyar Kép­ző­mű­vé­sze­ti Egye­te­men, 2012-ben pedig a hágai Ki­rá­lyi Kon­zer­va­tó­ri­um­ban fe­jez­te be ta­nul­má­nya­it. A Be­so­ro­lás Alatt mű­vész­cso­port ala­pí­tó tagja, és a 2009-ben és 2010-ben Bu­da­pes­ten meg­ren­de­zett +3dB Kor­társ Hang­mű­vé­sze­ti Fesz­ti­vál társ­ku­rá­to­ra. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

BLAZSEK ANDRÁS: PAVILON-pavilon | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Bla­zsek And­rás PA­VI­LON-pa­vi­lon 2010–2014 vissza­csa­to­lás­ra épülő hang­ins­tal­lá­ció a mű­vész tu­laj­do­na A pa­vi­lon-PA­VI­LON cím a mű alap­kon­cep­ci­ó­ja is egy­ben: kí­sér­let két kü­lön­bö­ző mé­re­tű terem hang­já­nak elő­hí­vá­sá­ra, írás­ban je­lölt for­má­ban. Négy orsós magnó adja a vissza­csa­to­lást te­ma­ti­zá­ló ins­tal­lá­ció alap­ját, két te­rem­ben pá­ron­ként egy-egy mág­nes­sza­lag­gal össze­köt­ve. A két terem közti fal át­fú­rá­sá­val a mag­nó­sza­lag aka­dály­ta­la­nul képes köz­le­ked­ni a va­ló­ság­ban egy­más­tól izo­lált ter­mek kö­zött. A mag­nó­sza­lag­ra az egyik magnó mág­ne­ses jel for­má­já­ban rá­ír­ja a mik­ro­fon­nal rög­zí­tett hang­ké­pet, majd a sza­lag­hu­rok másik végén lévő magnó, né­hány má­sod­per­ces ké­sés­sel, ugyan­azt vissza­játssza. A terem vissz­hang­ja hoz­zá­adó­dik a fel­vett anyag­hoz, ez­ál­tal a hang­in­ter­fe­ren­cia vég­te­len körét ered­mé­nyez­ve. Bla­zsek And­rás (1984, Du­na­szer­da­hely/Du­naj­ská Stre­da) ma­gyar–szlo­vák mé­dia­mű­vész. Az ins­tal­lá­ció és a hang­mű­vé­szet fog­lal­koz­tat­ja leg­in­kább. 2009-ben dip­lo­má­zott a Ma­gyar Kép­ző­mű­vé­sze­ti Egye­te­men, poszt­gra­du­á­lis ta­nul­má­nya­it a kölni Mé­dia­mű­vé­sze­ti Egye­te­men (Kun­sthoch­schu­le für Me­di­en – KHM) végzi. A Be­so­ro­lás Alatt mű­vész­cso­port ala­pí­tó tagja. 2009-ben és 2010-ben a +3dB Kor­társ Hang­mű­vé­sze­ti Fesz­ti­vál társ­ku­rá­to­ra. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia

Interjú Váli Dezső képzőművésszel

KÉP­PRA­XI­SOK HE­GE­DŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. de­cem­ber 13 - 2015. feb­ru­ár 01. Mű­csar­nok Váli Dezső - Deske.​hu – Váli Dezső pu­ri­tán mű­vé­sze­tét kez­det­től erős szak­ra­li­tás jel­lem­zi. A korai abszt­rakt mun­kák jel­leg­ze­tes „ke­reszt­út­jai” után fe­dez­te fel maga szá­má­ra a „zsidó te­me­tők” fes­tői té­má­ját, ame­lyet a saját szak­rá­lis tér­ként ér­tel­mez­he­tő „mű­te­rem­ké­pek” im­má­ron jó két év­ti­ze­de tartó so­ro­za­ta követ. Ké­pe­i­nek jel­leg­ze­te­sen intim, int­ro­ver­tált vi­lá­gát el­len­pon­toz­za az a kü­lö­nös, mű­vé­szi ext­ro­ver­tált­ság, amely során Váli rend­kí­vü­li pre­ci­zi­tás­sal do­ku­men­tál­ja éle­tét és élet­mű­vét, és teszi a kül­vi­lág szá­má­ra hoz­zá­fér­he­tő­vé az in­ter­ne­ten ke­resz­tül. A tár­lat a mű­vé­szi ma­ga­tar­tás­nak ezt a sa­já­tos ket­tős­sé­gét sze­ret­né meg­ra­gad­ni fest­mé­nyek, fo­tog­rá­fi­ák, film- és hang­do­ku­men­tu­mok, va­la­mint ins­tal­lá­ci­ók se­gít­sé­gé­vel. Ku­rá­tor: Rocken­ba­u­er Zol­tán

Interjú Lévay Jenő képzőművésszel

KÉP­PRA­XI­SOK HE­GE­DŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. de­cem­ber 13 - 2015. feb­ru­ár 01. Mű­csar­nok Lévay Jenő - Vál­tó­tér – A ré­teg­ző­dés fo­gal­ma idő­be­li és tér­be­li ér­te­lem­ben egy­aránt fon­tos sze­re­pet ját­szik Lévay Jenő mű­vé­sze­té­ben. Ő ezt a fo­lya­ma­tot „pár­be­szé­des for­ma­ként” ha­tá­roz­za meg. A va­ló­ság egy ob­jek­tu­ma fo­tó­val le­ké­pez­ve szá­mí­tó­gép­re kerül, majd a szá­mí­tó­gé­pen vég­zett al­ko­tói be­avat­ko­zá­sok után lét­re­jött kö­vet­ke­ző ré­teg­ben vissza­tér a va­ló­ság­ba. A ki­ál­lí­tá­son sze­rep­lő mun­kái so­ro­za­tok­ba ren­de­ződ­ve min­dig va­la­mi­lyen mű­vé­sze­ti akció le­nyo­ma­tai és do­ku­men­tu­mai. A címek be­szé­de­sek: Só­haj­lét­rák, Vi­deo­ti­lu­sok, Idő­mé­rő, Gon­do­lat­rész­vé­nyek, Pá­ter­nosz­ter, Vál­tó­tér, Tö­meg­sze­ren­cse. A ki­ál­lí­tá­son sze­re­pel­ni fog­nak hasz­ná­la­ti tár­gyak­ból to­vább­gon­dolt ins­tal­lá­ci­ók (Lé­lek­vessző) és a Liszt-transc­lipt­ions című vi­de­ó­mun­ka is, a lá­to­ga­tó­nak pedig le­he­tő­sé­ge nyí­lik majd akár saját har­mo­nog­ra­mot is ké­szí­te­ni, és a lét­re­ho­zott fel­vé­te­lek egy­más­hoz való vi­szo­nyát is meg­fi­gyel­ni. Ku­rá­tor: Kon­dor-Szi­lá­gyi Mária

Interjú Hegedűs 2 László képzőművésszel

KÉP­PRA­XI­SOK HE­GE­DŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. de­cem­ber 13 - 2015. feb­ru­ár 01. Mű­csar­nok He­ge­dűs 2 Lász­ló 2KET­TŐ – He­ge­dűs 2 Lász­ló a nyolc­va­nas évek ele­jén tűnt fel gra­fi­kai mun­ká­i­val, nem­ze­dé­ké­nek egyik leg­ere­de­tibb, az akkor még fény­ko­rát elő sok­szo­ro­sí­tott gra­fi­kai el­já­rás, a szer­ig­rá­fia mes­te­re­ként, és a kor­társ ani­má­ció leg­egyé­nibb hangú, kí­sér­le­te­ző al­ko­tó­ja­ként. Esz­köz­tá­ra lát­szó­lag tra­di­ci­o­ná­lis, mű­vé­sze­ti gon­dol­ko­dás­mód­ja azon­ban a je­len­sé­gek mé­lyebb ér­tel­mét, mö­göt­tes tar­to­má­nya­it ku­tat­va rej­tett össze­füg­gé­se­ket tár fel. Mű­al­ko­tá­sai leg­gyak­rab­ban a mu­lan­dó­ság­ra fó­kusz­ál­nak. He­ge­dűs 2 Lász­ló min­dig szo­kat­lan képi meg­ol­dá­sok­kal, kép­zet­tár­sí­tá­sok­kal je­lent­ke­zik, bár­me­lyik mű­vé­sze­ti ágban alkot. Ta­lált, ke­re­sett és ké­szí­tett tár­gyak, mo­tí­vu­mok, képek és gon­do­la­tok a sze­rep­lői oeuvre-jének. A ki­ál­lí­tá­son di­gi­tá­lis ké­pe­i­ből ké­szült, so­ro­za­tok­ra bon­tott al­ko­tá­sa­it lát­hat­ják az ér­dek­lő­dők ‒ a mun­kák tech­ni­kai ér­de­kes­sé­ge, hogy né­hány so­ro­zat, il­let­ve azok egyes da­rab­jai úgy­ne­ve­zett len­ti­ku­lá­ris tech­ni­ká­val ké­szül­nek. A cso­por­tok­ban ins­tal­lált sík mun­kák hát­te­re­ként két na­gyobb sza­bá­sú, szö­veg­cent­ri­kus, kon­cep­tu­á­lis ins­tal­lá­ció te­remt kon­tex­tust. Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef

Shilpa Gupta - 24:00:01 | Megnyitó | Műcsarnok - M0 | 2013.11.07.

Ku­rá­tor: Ró­zsás Lívia Meg­nyi­tó be­széd: Rie­der Gábor mű­vé­szet­tör­té­nész Tö­ré­keny egyen­súly­ban az idő mú­lá­sá­val, ön­meg­ha­tá­ro­zás­ra tö­re­ked­ve a kaszt, a val­lás, a nem­zet ne­vé­ben sze­ret­ni és gyil­kol­ni, mi­köz­ben ci­vi­li­zá­ci­ók tűn­nek fel és süllyed­nek el a meg­ha­tá­roz­ha­tat­lan idő­ben, akkor, ami­kor a szám­lap 25:00:01-re érve kilép a valós idő­szá­mí­tás­ból. to­vább ...

Duliskovich Bazil - Plan B

Dulis­ko­vich Bazil - Plan B Mély­csar­nok, 2013. no­vem­ber 29 - 2014. ja­nu­ár 26. Ku­rá­tor: Zsin­ka Gab­ri­el­la

Interjú David Černý képzőművésszel I.rész

David Černý - Lé­te­zés / Exis­ten­ce Mű­csar­nok - M0, 2013. jú­ni­us 05 - 2013. jú­li­us 14. Az M0 nyi­tó­tár­la­tán a cseh kép­ző­mű­vé­szet nem­zet­kö­zi hírű „en­fant ter­rib­le"-je, David Černý két mun­ká­ja lát­ha­tó: az 1994-es, elő­ször a World Trade Cen­ter­ben ki­ál­lí­tott, 4 óriás mé­re­tű, egy­más­nak sze­ge­zett ha­tal­mas, han­go­kat hal­la­tó pisz­toly (Guns) és a 2005-ben ké­szült, Szad­dam Hussze­in meg­kö­tö­zött mez­te­len tes­tét egy ak­vá­ri­um­ban be­mu­ta­tó Shark (Cápa). David Černý a jú­ni­us 5-i meg­nyi­tó­ra nem hét­köz­na­pi módon, saját Cess­na-ján ér­ke­zett és lan­dolt a Du­na­ke­szi Re­pü­lő­té­ren.

Interjú Jelenits István szerzetes teológussal Mátrai Erik: Táj című munkájáról

Mát­rai Erik Táj című ki­ál­lí­tá­sát 2013 szep­tem­ber 14-től ok­tó­ber 20-ig ren­dez­te meg a Mű­csar­nok, az M0-ban. In­ter­jú Je­le­nits Ist­ván szer­ze­tes teo­ló­gus­sal a pro­jekt­ről.

Interjú Paksi Endre Lehel művészettörténésszel Mátrai Erik: Táj című munkájáról

Mát­rai Erik Táj című ki­ál­lí­tá­sát 2013 szep­tem­ber 14-től ok­tó­ber 20-ig ren­dez­te meg a Mű­csar­nok, az M0-ban. In­ter­jú Paksi Endre Lehel mű­vé­szet­tör­té­nésszel a pro­jekt­ről és Mát­rai Erik­ről.

Interjú Lőrinc Lilla képzőművésszel Mátrai Erik: Táj című munkájáról

Mát­rai Erik Táj című ki­ál­lí­tá­sát 2013 szep­tem­ber 14-től ok­tó­ber 20-ig ren­dez­te meg a Mű­csar­nok, az M0-ban. In­ter­jú Lő­rinc Lilla kép­ző­mű­vésszel a pro­jekt­ről és Mát­rai Erik­ről.

Kerstin Ergenzinger - Vörös Zaj / Rotes Rauschen

2013. jú­li­us 26 - 2013. szep­tem­ber 01. Ku­rá­tor: Ró­zsás Lívia Ho­gyan válik hall­ha­tó­vá a lát­ha­tat­lan? Ér­zé­kel­he­tő-e az ér­zék­szer­vek­kel fel­fog­ha­tat­lan? Ker­stin Erg­en­zin­ger (1975) ins­tal­lá­ci­ói a re­a­li­tás­hoz való vi­szo­nyun­kat kér­dő­je­le­zik meg. Arra em­lé­kez­tet­nek, hogy kör­nye­ze­tünk fel­mé­ré­se és ér­té­ke­lé­se szub­jek­tív, in­sta­bil és ál­lan­dó vál­to­zás jel­lem­zi. A Ber­lin­ben élő kép­ző­mű­vész re­ak­tív ins­tal­lá­ci­ó­ja a vé­let­len­sze­rű, szin­te ér­zé­kel­he­tet­le­nül finom moz­gást, vagy­is az ál­ta­la kel­tett rez­gést teszi lát­ha­tó­vá és hall­ha­tó­vá egy ter­mé­sze­ti for­má­nak tűnő, ám tö­ké­le­te­sen mes­ter­sé­ges tér­be­li alak­zat haj­la­do­zá­sá­nak és zö­re­je­i­nek se­gít­sé­gé­vel.

Interjú David Černý képzőművésszel II. rész

David Černý - Lé­te­zés / Exis­ten­ce Mű­csar­nok - M0, 2013. jú­ni­us 05 - 2013. jú­li­us 14. Az M0 nyi­tó­tár­la­tán a cseh kép­ző­mű­vé­szet nem­zet­kö­zi hírű „en­fant ter­rib­le"-je, David Černý két mun­ká­ja lát­ha­tó: az 1994-es, elő­ször a World Trade Cen­ter­ben ki­ál­lí­tott, 4 óriás mé­re­tű, egy­más­nak sze­ge­zett ha­tal­mas, han­go­kat hal­la­tó pisz­toly (Guns) és a 2005-ben ké­szült, Szad­dam Hussze­in meg­kö­tö­zött mez­te­len tes­tét egy ak­vá­ri­um­ban be­mu­ta­tó Shark (Cápa). David Černý a jú­ni­us 5-i meg­nyi­tó­ra nem hét­köz­na­pi módon, saját Cess­na-ján ér­ke­zett és lan­dolt a Du­na­ke­szi Re­pü­lő­té­ren.

David Černý - Létezés / Existence | Építés / Building | M0

M0, 2013. jú­ni­us 5 - 2013. jú­li­us 14.

Csurka Eszter - A tengerpartra | Megnyitó | Ernst Múzeum | 2013.05.25.

CSUR­KA ESZ­TER - A ten­ger­part­ra 2013. május 25 - 2013. jú­li­us 28. Ku­rá­tor: Gu­lyás Gábor Lehet-e iz­gal­ma­sabb él­mé­nyünk, mint tet­ten érni az em­be­ri élet, a testi ta­pasz­ta­la­tok min­den egyes ré­szét át­ha­tó áram­lás, az idő eg­zisz­ten­ci­á­lis ado­má­nyát? Ki­für­kész­ni a hul­lám­zást, amely tör­vényt szab a ter­mé­szet­nek. Csur­ka Esz­ter új ki­ál­lí­tá­sa ezt kí­nál­ja. A tár­lat, amely­nek címe Pi­linsz­ky klasszi­kus négy­so­ro­sát idézi a Har­mad­na­pon című kö­tet­ből, a ten­ger­ről szól. A tes­tet öl­tött ten­ger­ről, amely ki­fek­szik a ten­ger­part­ra.

Hogyan jellemeznéd a munkáidat? | Derkovits - most | 2013 | Műcsarnok

DER­KOVITS - MOST Kép­ző­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2013. áp­ri­lis 06 - 2013. május 12. Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef Ki­ál­lí­tók: Antal Ba­lázs I Ba­lázs Jó­zsef Tamás I Blahó Bor­bá­la I Bor­sos János I Brück­ner János I Csató Jó­zsef I Ke­re­zsi Ne­me­re I Kis Endre I Koós Gábor I Korc­smár Esz­ter I Nagy Ka­ro­li­na I Nagy Zsó­fia I Né­meth Mar­cell I Orbán Ger­gely Kris­tóf I Rolik Ádám I Soós Ka­ta­lin I Süli-Zakar Sza­bolcs I Szabó Ákos I Szabó Esz­ter I Szabó Éva Esz­ter I Szabó Klára Petra I Sza­nyi Bor­bá­la I Szvet Tamás I Ta­kács Szil­via I Tóth An­ge­li­ka

Mi különböztet meg téged a többi Derkovits-ösztöndíjastól? | Derkovits - most | 2013 | Műcsarnok

DER­KOVITS - MOST Kép­ző­mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ja­sok ki­ál­lí­tá­sa 2013. áp­ri­lis 06 - 2013. május 12. Ku­rá­tor: Kész­man Jó­zsef A Der­kovits Gyu­lá­ról el­ne­ve­zett al­ko­tói ösz­tön­díj immár több mint fél év­szá­za­da a fi­a­tal mű­vész­ge­ne­rá­ci­ók leg­fon­to­sabb, a füg­get­len al­ko­tó­mun­kát le­he­tő­vé tevő tá­mo­ga­tá­sa. Az ösz­tön­díj célja, hogy se­gít­se a te­het­sé­ges al­ko­tó­mű­vé­szek pá­lya­kez­dé­sét és mű­vé­szi fej­lő­dé­sét, va­la­mint ked­ve­ző fel­té­te­le­ket te­remt­sen a for­ma­nyel­vé­ben és tar­tal­má­ban kor­sze­rű, szín­vo­na­las művek lét­re­ho­zá­sá­hoz. Az el­múlt évben a meg­va­ló­sí­tó kul­tu­rá­lis in­téz­mé­nye­ket érin­tő szer­ve­ze­ti és in­téz­mé­nyi vál­to­zá­sok miatt nem le­he­tett pá­lyáz­ni, majd idén új in­téz­mé­nyi ke­ret­ben, meg­vál­to­zott szak­mai-meg­va­ló­sí­tói rend­szer­ben (MANK), meg­újult for­má­ban hir­det­ték meg az ösz­tön­dí­jat, mely­re 166-an pá­lyáz­tak. Az Olof Palme Ház­ban meg­tar­tott ku­ra­tó­ri­u­mi ülé­sen vá­lasz­tot­ták ki azt a 26 ösz­tön­díj­ban ré­sze­sí­tet­tet, akik­nek 2013. áp­ri­lis 6. és május 12. kö­zött szer­vez ki­ál­lí­tást a Mű­csar­nok.

Családi délelőtt az Egy város entrópiája -- Julia Stoschek Collection című kiállításon

Fény­já­ték Csa­lá­di dél­előtt az Egy város ent­ró­pi­á­ja -- Julia Stos­c­hek Coll­ec­ti­on című ki­ál­lí­tá­son 2013. de­cem­ber 14. A prog­ram ke­re­té­ben a ki­ál­lí­tá­son be­mu­ta­tott vi­de­ók­ról be­szél­get­tek, to­vább­gon­dol­ták és az árny­já­ték esz­kö­ze­i­vel ki­egé­szí­tet­ték a rész­ve­vők, il­let­ve a gye­re­kek, szü­lők és nagy­szü­lők bá­bo­kat, jel­me­ze­ket, dísz­le­te­ket és kel­lé­ke­ket ké­szít­het­tek a dél­előt­ti prog­ram zá­rá­sa­ként be­mu­ta­tott elő­adás­hoz. A ren­dez­vé­nyen köz­re­mű­köd­tek az ELTE Tre­fort Ágos­ton Gya­kor­ló­is­ko­la va­la­mint a Képző- és Ipar­mű­vé­sze­ti Szak­kö­zép­is­ko­la nö­ven­dé­kei: Fabók Ad­ri­enn, Ger­szi Anna, Kiss Fru­zsi­na, Mikó Luca, Mol­nár Petra, Pi­es­kó Márk, Si­mo­nyi-Len­gyel Mira, Szabó Flóra, Szabó Kar­ina,Sza­bad­kai Petra, Szu­lovsz­ky Mária, Tí­má­ri Blan­ka, Varga Bri­git­ta, Ve­lin­sky Dóra, Bár­sony Dávid, Ben-Selma Sara Amira, Da­róczy Gergő, Drap­kó Péter, Dus­no­ki And­rea, Fol­tin Fanni, Illés Andor, Indi Ale­xand­ra, Ion Nor­bert, Ke­me­csei Maja, Kiss Zsó­fia, Ko­vács Janka, Len­gyel Viola, Sva­chu­lay Mi­hály, Szum­per Vik­tó­ria, Varga Krisz­ti­án, Vár­nai Ber­ta­lan A vi­de­ót ké­szí­tet­ték: Illés Andor Eraz­mus, Kiss Zó­si­fa és Sva­chu­lay Mi­hály kis­kép­ző­sök

Interjú Mundruczó Kornél rendezővel az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection kiállításról

Egy város ent­ró­pi­á­ja - Julia Stos­c­hek Coll­ec­ti­on Mű­csar­nok, 2013.11.22. - 2014.2.23. In­ter­jú Mund­ruczó Kor­nél film­ren­de­ző­vel a város és az ember kap­cso­la­tá­ról a ki­ál­lí­tás tük­ré­ben.

Interjú Szemerey Samu építésszel az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection kiállításról

Egy város ent­ró­pi­á­ja - Julia Stos­c­hek Coll­ec­ti­on Mű­csar­nok, 2013.11.22. - 2014.2.23. In­ter­jú Sze­me­rey Samu épí­tésszel a ja­nu­ár 19-i rend­ha­gyó tár­lat­ve­ze­tés után.

CARSTEN STABENOW: Tengely | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Cars­ten Sta­be­now Ten­gely 2013-2014 hely­spe­ci­fi­kus hang­ins­tal­lá­ció; moz­gás­ér­zé­ke­lő szen­zor, erő­sí­tő, zon­go­ra­húr a mű­vész tu­laj­do­na A Ten­gely című ins­tal­lá­ció két ins­pi­rá­ci­ós for­rás­ból táp­lál­ko­zik: egyik az ae­ol­hár­fa (szél­moz­gás által meg­szó­lal­ta­tott hang­szer), a hosszú húr­ral ren­del­ke­ző hang­sze­rek vonz­ere­je, a másik Alvin Lu­ci­er 1977-es Zene hosszú vé­kony húrra című da­rab­ja. Azon­ban Lu­ci­er ere­de­ti da­rab­já­val el­len­tét­ben itt nem egy osz­cil­lá­tor­ral mű­köd­te­tett mág­nes ak­ti­vál­ja a húrt, hanem a te­tő­szer­ke­zet­ben a szál által kel­tett apró rez­gé­sek át­ala­kí­tá­sá­ból szár­ma­zó jel. Az ins­tal­lá­ci­ó­val a mű­vész 2013-ban el­nyer­te a nem­zet­kö­zi Sonic Arts Award fő­dí­ját. Cars­ten Sta­be­now (1972, Ber­lin) ku­rá­tor­ként, zenei pro­du­cer­ként, kom­mu­ni­ká­ci­ós szak­em­ber­ként és mű­vész­ként dol­go­zik a mű­vé­szi pro­duk­ció és a mű­vé­szet­köz­ve­tí­tés ha­tár­mezs­gyé­jén. Ber­lin­ben ta­nult, ahol ké­sőbb meg­ala­pí­tot­ta a Ga­rázs mé­dia­mű­vé­sze­ti fesz­ti­vált, ala­pí­tó­ja és mű­vé­sze­ti ve­ze­tő­je a Tuned City pro­jekt­nek, va­la­mint a szin­tén ber­li­ni Dock mű­vé­sze­ti és mé­dia­pro­duk­ci­ós szer­ve­zet társ­ala­pí­tó­ja. Az ér­zé­kel­he­tő ha­tá­rán - Más han­gok, Mű­csar­nok 2014. ok­tó­ber 18 - 2014. no­vem­ber 23. Ku­rá­tor: Sőrés Zsolt Kon­cep­ció: Ró­zsás Lívia