Szőnyei György: Négyzetek

Amikor Malevics 1915-ben elkészítette a Fekete négyzet című festményét, egyben az első pixelt is megalkotta. A merésznek tűnő kijelentés messze túlmutat a szuprematizmus jelentőségén és jelzi annak a jövőre gyakorolt hatásmechanizmusait. Malevicsnak a kubizmusból eredő újítása hasonlatos Piet Mondrian Kompozíció két vonallal című 1931-es munkájához, amely az univerzum legkisebb, tovább nem bontható, de még értelmezhető elemének megmutatásról szó, ahol a vásznon a csúcsára állított négyzetben elhelyezett két merőleges vonal kelt feszültséget. A pixel a digitális képalkotás raszterhálózatában a legkisebb szerkeszthető elem, melyet 1965-ben Frederic C. Billingsley definiált először az űrszondákról érkező, a Holdról és Marsról készített képek alkotóelemeiként.

A Malevics-féle klasszikus és a Mondrian-féle csúcsára állított négyzet – és a jóval felszabadultabb, 1942-43-as Broadway boogie-woogie című kompozíció –, valamint a számítógéppel készített pixel fogalmai és a saját maga tervezte, művészeti alapokból építkező betűtípusok jelentik Szőnyei György művészetének legfőbb sarokpontjait. Ezekből az elemi egységekből állnak össze a Műcsarnok #Box Négyzetek című tárlatán bemutatott alkotásai, ahol a kiállítótérben, illetve a kísérő kiadványban az általa tervezett betűket használjuk fel.

A Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán végzett Szőnyei az 1980-as években az új szenzibilitás és az új eklektika irányzataihoz kapcsolódott. A képzőművészettel, grafikával, betűtervezéssel és tanítással is kiemelkedő színvonalon és ugyanilyen lelkesedéssel foglalkozó művész életművében jól megférnek egymással a különböző területek, a geometriai rendet követő tipográfiai kihívások, a szakrális és a profán témák is. Egyaránt dolgozik tussal, csőtollal, temperával, akrillal és számítógéppel; kollázsokat, ready-made munkákat is készít. A most látható, az 1980-as években született, szigorú rend alapján építkező alkotásai a geometrikus absztrakció nagy hagyományába illeszkedve lépnek diskurzusba a 2000-es évek elején már valódi pixelekből építkező, számítógéppel készített, színgazdag betűterveivel, plakátjaival, melyek ugyanazt a hagyományrendszert örökítik tovább, mint a kézzel, akkurátusan festett, tiszta, tehát álló vagy elfordított négyzetekből összeálló munkái.

Fazakas Réka, a kiállítás kurátora

Orosz Márton megnyitó szövege