Wagner Nándor 100 | A bölcselet szobrásza

A 100 évvel ez­előtt szü­le­tett Wag­ner Nán­dor szob­rász­mű­vész­re (1922–1997) nagy­sza­bá­sú ki­ál­lí­tás­sal em­lé­ke­zünk. Wag­ner sok szem­pont­ból rend­ha­gyó pá­lyá­ja három kor­szak­ra ta­go­ló­dik és három or­szág­hoz – Ma­gyar­or­szág­hoz, Svéd­or­szág­hoz és Ja­pán­hoz – kö­tő­dik; élete során há­rom­szor in­dí­tot­ta újra mű­vé­sze­ti kar­ri­er­jét. A hazai, pá­lya­kez­dő idő­szak­ban ké­szült művei közül ma is lát­ha­tó az 1955-ben fel­ava­tott du­na­új­vá­ro­si Víz­hor­dó lány című kút­szo­bor, más mo­nu­men­tá­lis köz­té­ri szob­ra­it azon­ban csak az élet­mű le­zá­rul­ta után avat­ták fel, a japán-ma­gyar Aca­de­mia Hum­a­na – Wag­ner Nán­dor Mű­vész Ha­gya­té­kát Ápoló Ala­pít­vány tá­mo­ga­tá­sá­val. Wag­ner 1956-ban Svéd­or­szág­ba emig­rált, az itt töl­tött idő­szak je­len­tő­sé­gé­ről szá­mos köz­té­ri szob­ra ta­nús­ko­dik. Em­lé­ket ál­lí­tott a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú len­gyel ál­do­za­ta­i­nak, de Selma La­ger­löf Nils Hol­gers­son cso­dá­la­tos uta­zá­sa című re­gé­nyé­nek Már­ton lúd­ját is meg­for­máz­ta. Svéd­or­szág­ban meg­is­mert má­so­dik fe­le­sé­gé­vel, Akiya­ma Chiyo kép­ző­mű­vésszel 1969-ben Ja­pán­ba köl­töz­tek, ott épí­tet­ték fel saját mű­te­rem­há­zu­kat, amely­hez a tár­la­ton is meg­je­le­ní­tett, a ke­le­ti és nyu­ga­ti kul­tú­rá­kat egye­sí­tő tea­ház tar­to­zik. Leg­is­mer­tebb al­ko­tá­sa a bu­da­pes­ti Gel­lért-he­gyen 2011-ben fel­ava­tott, me­di­tá­ci­ó­ra hívó szo­bor­cso­port, a Fi­lo­zó­fi­ai kert, amely „egy­más jobb meg­ér­té­sé­nek” je­gyé­ben fo­gant. Az egy­is­ten­hi­tű val­lás­ala­pí­tók, fi­lo­zó­fu­sok meg­for­má­zá­sá­val Wag­ner Nán­dor arra ke­res­te a vá­laszt, ami ben­nün­ket, em­be­re­ket össze­köt. A mű­csar­no­ki ki­ál­lí­tás kö­zép­pont­já­ba ál­lí­tott, leg­kor­sze­rűbb tech­no­ló­gi­á­val, 3D-nyom­ta­tó­val ké­szült szo­bor­má­so­la­tok most is együtt gon­dol­ko­dás­ra hív­nak. 

Ku­rá­tor: Fa­za­kas Réka 

Ger­gely Réka meg­nyi­tó be­szé­de