Budapest, a művészek városa

Mi is ér­de­kel­he­né job­ban a kép­ző­mű­vé­szet iránt ér­dek­lő­dő em­bert, mint az al­ko­tás meg­szü­le­té­sé­nek helye, a mű­te­rem; a hely, ami több mint mun­ka­hely, mely­nek funk­ci­ó­ja egy­szer­re szak­rá­lis és gya­kor­la­ti, s rend­je / ren­det­len­sé­ge oly sokat el­árul a benne élő és al­ko­tó mű­vész­ről, gyak­ran mű­ve­i­ről is.

Az Ernst Mú­ze­um­ban 2002. ok­tó­ber 20. és de­cem­ber 4. kö­zött lesz lát­ha­tó az a ki­ál­lí­tás, mely ko­ráb­bi épí­té­szet­tör­té­ne­ti ki­ál­lí­tá­sok so­rá­ba il­lesz­ked­ve -- rész­ben kö­vet­ve az 1990-ben meg­ren­de­zett bécsi ki­ál­lí­tást - meg­idé­zi a bu­da­pes­ti mű­ter­mek vi­lá­gát, be­mu­tat­va töb­bek kö­zött a Gel­lért-hegyi mű­te­rem­bér­há­zat, a Szá­za­dos úti mű­vész­te­le­pet, a ma­gyar­or­szá­gi (bu­da­pes­ti) mű­vé­sze­ti ok­ta­tás mű­ter­me­it (pl. Ep­res­kert).

A Mű­te­rem­épí­té­szet az Ernst Mú­ze­um­nak a mo­dern kor ma­gyar­or­szá­gi (bu­da­pes­ti) köz­te­re­it vizs­gá­ló ki­ál­lí­tás­so­ro­za­tá­ban is kü­lön­le­ges he­lyet fog­lal el. A bu­da­pes­ti mo­zi­kat, majd a ká­vé­há­zak vi­lá­gát be­mu­ta­tó ki­ál­lí­tá­sok után most a kép­ző­mű­vé­sze­ti al­ko­tá­sok szü­le­té­sé­nek szín­te­re­it, a mű­ter­mek vi­lá­gát ele­ve­ní­ti meg a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra a mú­ze­um.

A ki­ál­lí­tá­son be­mu­tat­juk a bu­da­pes­ti mű­te­rem­épí­té­szet em­lé­ke­it, a mű­te­rem pri­vát il­let­ve köz­sze­re­pé­nek vál­to­zá­sa­it.

A ki­ál­lí­tás el­ső­sor­ban a XIX-XX. sz. for­du­ló­ján Bu­da­pes­ten épült mű­ter­mek­re kon­cent­rál, de az ezt meg­elő­ző­en ke­let­ke­zett épü­le­tek mel­lett egé­szen máig kö­vet­jük a műfaj tör­té­ne­tét. A szá­zad­for­du­ló mű­ter­mes vil­lá­it és bér­há­za­it, me­lyek jó­részt mün­che­ni és bécsi elő­ké­pek után ké­szül­tek, a kor­szak leg­ki­vá­lóbb épí­té­szei ter­vez­ték. A ki­ál­lí­tá­son ko­ra­be­li épí­té­sze­ti terv­raj­zok, épü­let­fo­tók és ma­ket­tek is be­mu­ta­tás­ra ke­rül­nek. Mind­ezek mel­lett több mű­te­rem han­gu­la­tát idéz­zük majd fel en­te­ri­őr­sze­rű­en, ko­ra­be­li bú­to­rok­kal va­la­mint mű­tár­gyak­kal; így pél­dá­ul Stróbl Ala­jo­sét, Ben­czúr Gyu­lá­ét, Rippl-Rónai Jó­zse­fét, Med­gyessy Fe­ren­cét, Kon­dor Bé­lá­ét.

A ki­ál­lí­tás­hoz ha­gyo­má­nyo­san ka­ta­ló­gus is ké­szül, mely­nek ta­nul­má­nyai a bu­da­pes­ti mű­ter­mek és mű­te­rem­há­zak mel­lett a tör­té­nel­mi Ma­gyar­or­szág te­rü­le­tén (Nagy­bá­nya) el­he­lyez­ke­dő épü­le­tek­kel is fog­lal­koz­nak, va­la­mint szám­ba ve­szik a vi­dé­ki mu­vész­te­le­pe­ket (Szol­nok, Kecs­ke­mét stb.) is. A ka­ta­ló­gus­ban tör­té­ne­ti előz­mény­ként sze­re­pel­nek a XIX. szá­zad mű­ter­mei. A leg­ter­je­del­me­sebb anyag a szá­zad­for­du­lós épü­le­tek­kel fog­lal­ko­zik, de át­fo­gó ta­nul­má­nyok tár­gyal­ják a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti és utáni mű­te­rem­épí­té­sze­tet, egé­szen nap­ja­in­kig.

A ka­ta­ló­gus ta­nul­má­nya­i­nak meg­írá­sá­ra a téma jeles kép­vi­se­lő­it kér­tük föl.

Re­mé­nye­ink sze­rint úgy a ki­ál­lí­tás, mint a ka­ta­ló­gus új gon­do­la­to­kat éb­reszt majd az mű­vé­szet­tör­té­né­szek­ben, és ked­vet hoz a to­váb­bi ku­ta­tá­sok­hoz; a nagy­kö­zön­ség előtt pedig fel­tá­rul egy eddig job­bá­ra is­me­ret­len világ, ahová eddig tán nem nyert be­bo­csá­tást.
2002. október 16. - december 4.

Ernst Múzeum

Jegyek
2002. október 9. - november 3.
Előző kiállítás

Makovecz Anna kiállítása

2002. október 18. - november 17.
Következő kiállítás

Látás