Finnmagyar

Ki­ál­lí­tás és ka­ta­ló­gus a 20. szá­zad ele­jé­nek épí­té­sze­té­ről, képző- és ipar­mű­vé­sze­té­ről

2004. szep­tem­ber 17. - no­vem­ber 28. Finn­or­szág, Espoo, Axeli Gal­len-Kal­lela Mú­ze­um
Az Ak­se­li Gal­len-Kal­e­la Mú­ze­um e-mail címe: [LINK=mail­to:​tar­vas­paa@​gal­len-​kal­lela.​fi]tar­vas­paa@​gal­len-​kal­lela.​fi[/LINK]
2004. de­cem­ber 11.- 2005. feb­ru­ár 13. Ma­gyar­or­szág, Bu­da­pest, Ernst Mú­ze­um

Közös ki­ál­lí­tás az es­po­oi Axeli Gal­len-Kal­lela Mú­ze­um­mal, Es­po­o­ban és Bu­da­pes­ten az Ernst Mú­ze­um­ban, a Hel­sin­ki Ma­gyar Kul­tu­rá­lis Köz­pont köz­re­mű­kö­dé­sé­vel

A mű­vé­szet­tör­té­net­ben 100 évvel ez­előtt­re te­he­tő az a je­len­tős vál­to­zás, mely­nek során a ha­gyo­má­nyos eu­ró­pai mű­vé­sze­ti köz­pon­tok mel­lett saját és sa­já­tos útra lép­tek a "pe­ri­fé­ri­án" élő kul­tú­rák - nem sza­kít­va meg kap­cso­la­ta­i­kat a "köz­pon­tok­kal", de in­kább egy­más­sal ápol­va kap­cso­la­to­kat. Ez a "re­gi­o­na­liz­mus" je­len­tős mű­vé­sze­ti ér­té­ke­ket, ba­rát­sá­go­kat te­rem­tett, me­lyek­re a nyu­ga­ti mű­vé­szet­tör­té­net-írás és tudat csak nem­ré­gi­ben kez­dett fel­fi­gyel­ni.
A finn és ma­gyar kap­cso­lat az épí­té­szet­ben, képző- és ipar­mű­vé­szet­ben alig is­mert a szak­mai kö­rö­kön kívül. Tu­do­má­nyos (nép­raj­zi) és iro­dal­mi ér­dek­lő­dés, mű­vé­sze­ti ese­mé­nyek előz­ték meg az 1900-as pá­ri­zsi vi­lág­ki­ál­lí­tás finn pa­vi­lon­já­nak átütő si­ke­rét és ha­tá­sát a ma­gyar kul­tú­rá­ban, amit épí­té­sze­tünk ver­na­ku­lá­ris (anya­nyel­vi) irá­nyá­nak fel­len­dü­lé­se, finn kép­ző­mű­vé­sze­ti gyűj­te­mé­nyek ki­ala­ku­lá­sa, a finn­or­szá­gi­é­val pár­hu­za­mos képző- és ipar­mű­vé­sze­ti moz­gal­mak pár­to­lá­sa kö­ve­tett Ma­gyar­or­szá­gon, az al­ko­tók sze­mé­lyes ba­rát­sá­gá­val (Sa­ari­nen és Ma­ró­ti Géza, Axeli Gal­len-Kal­lela és a gö­döl­lő­i­ek stb.) is meg­erő­sít­ve. A mes­te­re­ken ke­resz­tül a fi­a­ta­labb ge­ne­rá­ció is híve lett a mo­der­niz­mus azóta mel­lő­zött, helyi ha­gyo­má­nyok­ra építő irá­nyá­nak (Kós Ká­roly és köre).
A ki­ál­lí­tá­son a kap­cso­la­tok tár­gyi do­ku­men­tu­mai, va­la­mint a finn "nem­ze­ti ro­man­ti­ka" és a ma­gyar szá­zad­elő rokon mű­vé­szet­fel­fo­gá­sát (a nép­mű­vé­szet ha­tá­sát, nem­ze­ti mí­tosz ke­re­sé­sét, há­zi­ipar­ból fej­lesz­tett ipar­mű­vé­sze­tét, ha­gyo­má­nyos-pa­rasz­ti épí­té­szet­re is tá­masz­ko­dó épí­té­sze­tét és ezek for­rá­sa­it), azaz a mo­der­niz­mus­nak egy ha­gyo­má­nyok­ra építő vál­to­za­tát rep­re­zen­tá­ló művek mel­lett ter­mé­sze­te­sen sze­re­pel­nek a ma­gyar mű­vé­szek finn­or­szá­gi il­let­ve a fin­nek ma­gyar­or­szá­gi művei is.
Ezt a közös ki­ál­lí­tá­sok­ban, ki­ad­vá­nyok­ban, uta­zá­sok­ban (sőt le­te­le­pe­dé­sek­ben) és mű­al­ko­tá­sok­ban gaz­dag kor­sza­kot ele­ve­ní­ti fel a ki­ál­lí­tás az Ernst Mú­ze­um­ban és Es­po­o­ban is.

A ki­ál­lí­tást finn és ma­gyar szer­zők ta­nul­má­nya­it tar­tal­ma­zó ka­ta­ló­gus kí­sé­ri, mely a pá­ri­zsi vi­lág­ki­ál­lí­tás­tól Sa­ari­nen és Ma­ró­ti 1920-as évek­ben ké­szült közös, ame­ri­kai mun­ká­já­ig kö­ve­ti az együtt­mű­kö­dé­sek, köl­csön­ha­tá­sok tör­té­ne­tét.