FILMES ÁTJÁRÓ A MÚLTBA – A MAGYAR NÉMAFILM KORA

Sztá­rok, fotók, pla­ká­tok, fil­mek

Az Eu­ró­pai Fil­mes Át­já­ró – Euro­pe­an Film Ga­tew­ay /EFG/ – 2008 szep­tem­be­ré­ben el­in­dí­tott eu­ró­pai uniós pro­jekt, mely­ben 14 or­szág 20 film­ar­chí­vu­ma, film­mú­ze­u­ma, fil­mes in­téz­mé­nye vál­lalt sze­re­pet. Célja, hogy az eu­ró­pai film­örök­ség minél na­gyobb része hoz­zá­fér­he­tő­vé vál­jon a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra. Az első három év mun­ká­já­nak ered­mé­nye 790.000 di­gi­ta­li­zált fil­mes do­ku­men­tum, me­lyek kö­zött fil­mek, fotók, pla­ká­tok, írá­sos és han­gos anya­gok egy­aránt sze­re­pel­nek. A Ma­gyar Nem­ze­ti Film­ar­chí­vum 1000, a né­ma­film és a han­gos­film első ko­rá­ból szár­ma­zó fotó és 1200, a kez­de­tek és a 90-es évek kö­zött ké­szült film­pla­kát hoz­zá­fér­he­tő­vé té­te­lét vál­lal­ta. A ki­ál­lí­tás ki­he­lye­zett mul­ti­mé­di­ás ter­mi­nál­ján a most in­du­ló EFG por­tál tar­tal­má­ba te­kint­het­nek be az ér­dek­lő­dők, va­la­mint ki­ál­lí­tunk a ma­gyar anyag­ból egy rep­re­zen­ta­tív fotó- és pla­kát-vá­lo­ga­tást.

A né­ma­film tör­té­ne­té­nek saj­ná­la­tos és sa­ját­sá­gos ve­le­já­ró­ja, hogy a fil­mek je­len­tős része az idők fo­lya­mán meg­sem­mi­sült, el­ve­szett. Éppen ezért el­ső­sor­ban az ezzel fog­lal­ko­zó szak­em­be­rek, de a fil­met sze­re­tő civil ér­dek­lő­dők szá­má­ra is fon­tos és iz­gal­ma­sak a fil­mek éle­tét kí­sé­rő do­ku­men­tu­mok: for­ga­tó­köny­vek, új­ság­cik­kek, ri­por­tok, kri­ti­kák, sztár­fo­tók, de leg­fő­kép­pen a fil­mek for­ga­tá­sa köz­ben ké­szült fel­vé­te­lek, az ún. werk-, stand- és rek­lám­fo­tók), va­la­mint a fil­mek pla­kát­jai. Ezek­ből ugyan­is va­la­me­lyest vissza­idéz­he­tő, re­konst­ru­ál­ha­tó az el­ve­szett né­ma­film tar­tal­ma, han­gu­la­ta, képi vi­lá­ga, mi­li­ő­je, tech­ni­kai és mű­vé­szi szín­vo­na­la.

Ka­ma­ra­ki­ál­lí­tá­sun­kon a Ma­gyar Nem­ze­ti Film­ar­chí­vum film- és külön-gyűj­te­mé­nye­i­ben félt­ve őr­zött, az EFG pro­jekt­ben sze­rep­lő, a né­ma­film kor­szak­ban ké­szült ma­gyar fil­mek­ből, fo­tók­ból és film­pla­ká­tok­ból mu­ta­tunk be vá­lo­ga­tást. A bu­da­pes­ti és a ko­lozs­vá­ri film­mű­he­lyek­ben An­tall­fy Sán­dor, Garas Már­ton, Jano­vics Jenő, Pász­to­ry M. Mik­lós, Uher Ödön és mások mel­lett for­gat­ta első film­je­it a ké­sőb­bi­ek­ben vi­lág­kar­ri­ert be­fu­tó Korda Sán­dor (Sir Ale­xan­der Korda) és Ker­tész Mi­hály (Mi­cha­el Cur­tiz) is.

A for­ga­tá­so­kon ké­szült fo­tó­kon és a film­pla­ká­to­kon lát­ha­tók a kor le­gen­dás ma­gyar szí­nész­női és szí­né­szei, Bajor Gizi, Blaha Lujza, Fedák Sári, Lá­bass Juci, Lenk­e­ffy Ica és Csor­tos Gyula, Raj­nay Gábor, Rá­tkay Már­ton, Uray Ti­va­dar és mások, aki­ket ko­ra­be­li sztár­fo­tó­kon is be­mu­ta­tunk.

Ezek a for­ga­tá­so­kon ké­szült fotók nem­csak film-, hanem egy­út­tal fo­tó­tör­té­ne­ti ku­ri­ó­zu­mok is, hi­szen a ko­lozs­vá­ri Dunky fi­vé­re­ket mél­tán te­kint­het­jük a ma­gyar werk­fo­tó­zás meg­te­rem­tő­i­nek, első igazi mes­te­re­i­nek.

A ma­gyar né­ma­film-pla­ká­tok pedig al­ko­tó­ik, att­rak­ti­vi­tá­suk, magas mű­vé­szi szín­vo­na­luk, tech­ni­kai ki­vi­te­le­zé­sük okán a hazai mű­vé­szet­tör­té­net­ben (pla­kát­mű­vé­szet, li­tog­rá­fia­tör­té­net) is fon­tos he­lyet fog­lal­nak el.

A ki­ál­lí­tás­hoz ve­tí­tés­so­ro­zat is kap­cso­ló­dik, me­lyen ki­zá­ró­lag ku­ri­ó­zu­mo­kat lehet majd látni, töb­bek kö­zött Korda Sán­dor: Arany­em­ber (1918), Jano­vics Jenő: Utol­só éj­sza­ka (1917) és Deésy Alf­réd: Aph­ro­di­té (1918) című al­ko­tá­sát.

A Mű­csar­nok és a Ma­gyar Nem­ze­ti Film­ar­chí­vum kap­cso­la­tá­nak több évre vissza­nyú­ló gyö­ke­rei van­nak. Együtt­mű­kö­dé­sük­ben jött létre a BBS Ar­chí­vum, mely a Mű­csar­nok könyv­tá­rá­ban mű­kö­dő ku­ta­tó­ar­chí­vum és webes adat­bá­zis. A ki­ál­lí­tás mul­ti­mé­di­ás ter­mi­nál­ja­in az EFG ar­chí­vu­ma mel­lett a Ba­lázs Béla Stú­dió csak­nem 200 órá­nyi film­tar­tal­mát is hoz­zá­fér­he­tő­vé tesszük.

A film­prog­ram itt le­tölt­he­tő.