A MUSAC gyűjteménye Budapesten
Megnyitó: 2009. március 27., 20 óra A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében
Annak, amit látunk, köze van ahhoz, ahogyan élünk. S ez kulcs a művészet megértéséhez. A kortárs művészet legprogresszívabb válogatása a Műcsarnokban!
Ez a különleges, izgalmas és felkavaró, a Műcsarnok egész épületét betöltő kiállítás újabb bizonyítéka annak, hogy az új évezred művészete életünk tükre, szerves, nélkülözhetetlen része: szerethető és élvezhető. A spanyolországi MUSAC Európa egyik legizgalmasabb XXI. századi nemzetközi kortárs művészeti gyűjteménye. A most látható nagyszabású nemzetközi válogatás élet és művészet kapcsolatát vizsgálja 36 művész közel 100 alkotásán keresztül.
A művészet empátiára késztet, és segít az élet bonyolult szövevényének megismerésében, a dolgok lényegének meglátásban, s mint ilyen, fontos szerepet játszik a világ megértésére irányuló kísérleteinkben. Virágszirmok, melyek egy tetovált emberi testről hullanak alá, egy működő véradó-központ és sushi-bár, óriás terepasztal, melyen háborúk helyszínein sétálhatunk, egy magasból lehulló dervisruha megbabonázó mozgása, öreg férfi tánca egy amszterdami parkban, színésznők felkavaró vallomásai az anyaságról, erotikus termékenységrituálék a Balkánról – ezek a meglepő, humoros, tragikus, felrázó és megrendítő vagy poétikus alkotások: rajzok, festmények, falfestmények, filmek, fotók, videómunkák, installációk megmutatják, hogyan viszonyulnak a ma művészei a mindennapi élethez, annak szélsőséges élethelyzeteihez.
Test és lélek, értelem és érzelem, fájdalom és szenvedély, rítus és lázadás, apa és fiú, anya és szerető, barát és ellenség, háború és újjászületés, menny és pokol – a kiállítás olyan, kockázatokat is rejtő kalandra hívja a nézőt, melynek során a világ megtapasztalásának e „szélsőségei” egymás mellett, sőt egyszerre, párhuzamaikban és ellentmondásaikban egy időben válnak érzékelhetővé és átélhetővé, vagyis hátborzongatóan valós tapasztalattá.
Láthatunk a kiállításon érzéseket tárgyiasító, felkavaró munkákat, szociális projekteket, melyek egyértelmű, pozitív művészi állásfoglalások. De találkozunk többértelmű alkotásokkal is, amelyekben a fájdalom és öröm mindannyiunk számára jól ismert, katartikus párbeszédének lehetünk tanúi. Megjelennek a szerelem, a barátság, a család, a politikum, a tapasztalat és az idő örök és sokrétű témái, de olyan kérdésekig is eljutunk, mint a nosztalgia, a hedonizmus vagy a nőiség. Az emberi rögeszmék bizarr, abszurd, brutális és egyben mulatságos világán is elmélkedhet a néző, vagy megismerhet az emberi létről szóló igen kritikus kijelentéseket erőszakról, háborúról, a nők jogaiért folytatott harcról. E munkákban azonban nemcsak az emberi lét agresszív és kegyetlen aspektusaival szembesülhetünk, de a művészek markánsan morális magatartása a reményt is kiolvashatóvá teszi belőlük.
A sokféle nézőpont és megközelítés végül egy egésszé olvad, és láthatóvá válik a Mi Vida húsbavágóan katartikus, jelen idejű üzenete, miszerint az emberiség morális értékei állandóak.
A kiállítás kísérőrendezvényeként a Menü Pont galériában a MUSAC videógyűjteményéből válogatott, a kiállítás témájához kapcsolódó filmvetítés látható. A reprodukciókat és a kurátorok írásait tartalmazó katalógus magyar és angol nyelven jelenik meg.
Kiállító művészek: Alicia Framis, Benczúr Emese, Pipilotti Rist, Tabaimo, Jesper Just, Kimsooja, Candice Breitz, Carles Congost, Muntean / Rosenblum, Wolfgang Tillmans, Ryan McGinley, Mp & Mp Rosado, Enrique Marty, Tracey Moffatt, Ángel Marcos, Massimo Vitali, Carmela García, Zhang Huan, Fernando Renes, Marcel Dzama, Álvaro Oyarzun, Joana Vasconcelos, Abigail Lazkoz, Shirin Neshat, Marina Abramovi?, Thomas Hirschhorn, Luc Delahaye, Simeón Sáiz Ruiz, Ángel de la Rubia, Cristina García Rodero, Fernando Sánchez Castillo, Zwelethu Mthethwa, Dora García, Julian Opie, Motohiko Odani, Jon Mikel Euba
A kiállítótéren kívül bemutatkozó művészek: Dora Garcia, Julian Opie, Motoiko Odani, Jon Mikel Euba