Médiaművészeti és történeti kiállításA C3 Alapítvány és a karlsruhei ZKM kiállítása a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány Bipolar programja, az Ungarischer Akzent Németországi Magyar Kulturális Évad, valamint a Budapesti T
Megnyitó: március 23. 19 óra
Résztvevő művészek:
Ken Feingold, Forgács Péter, Severin
Hofmann – David Moises, Jovánovics György, László
Gergely, Rákosi Péter, Pauer Gyula, Katrin von
Maltzahn, Simon Penny, Martin Riches, Waliczky
Tamás, Szegedy-Maszák Zoltán – Langh Róbert –
Fernezelyi Márton - Aczél Richárd, Robotlab, Georg Winter – Michael
Markert
Kurátor: Mélyi József
Társkurátor: Kálmán Rita
Tudományos tanácsadók:
Brigitte Felderer, Peternák Miklós, Ernst Strouhal
Technika: Fernezelyi Márton
Design: Gábor Palotai Design
www.kempelen.hu Jegyek elővételben is kaphatóak a pénztár nyitvatartási ideje alatt.Ingyenes tárlatvezetés minden csütörtökön 17 órától.
További információ:
Héjj Klára +36 14607018
Tudományos szimpózium
A budapesti kiállításhoz tudományos szimpózium
kapcsolódik, követve és kiegészítve a kiállítás
témáit, mint a sakk és a gép, a hangszimuláció és
az automaták, a robotika, a mesterséges intelligencia
fejlődése, a művészet, a tudomány és a
technika kapcsolata, valamint Kempelen korának
kulturális és társadalmi történései.
Wolfgang von Kempelen (1734-1804) sakkautomatájának története és a hozzá kapcsolódó legenda több mint két évszázad óta foglalkoztatja a művészeket, tudósokat és laikusokat. A sokoldalú feltaláló és udvari ember neve ezalatt összeforrt a gépezetben rejtőző ember gondolatával, miközben a szemfényvesztő mutatvány – egyben mechanikai mestermunka - elhalványította más találmányai, elsősorban a beszélőgép hírnevét.
Most, több mint kétszáz évvel Kempelen halála
után a C3 Alapítvány és a karlsruhei ZKM közös
kiállítása a polihisztor két kiemelkedő mechanikai
találmánya, a sakkautomata és a beszélőgép
középpontba állításával nem csupán a szinte
megfoghatatlanul szerteágazó életmű legmaradandóbb emlékeire kíván fókuszálni. Kempelen mint tudós, mérnök, művész, mutatványos, hivatalnok és magánember megjelenítése mellett
a tárlat a feltaláló személyéről a kor Habsburg birodalma, Magyarország és Közép-Európa
történelme, művelődéstörténete irányában tágítja a képet: bemutatja Mária Terézia és II. József udvarának világát, a korszak mechanikai találmányait, a feltalálás feltalálásának időszakát, a szabadkőművesek mozgalmát, az évszázad török- és bábu-mániáját.
A kiállítás másik célja az innovatív gondolat
történetének feldolgozása, a technika- és eszmetörténet Kempelen és szerkezetei által
inspirált elemeinek bemutatása. A tárlat a történelmi összefüggések mellett olyan – részben kifejezetten erre az alkalomra készült – kortárs médiaművészeti alkotásokat mutat be, amelyek
Kempelen találmányainak gondolatkörébôl kiindulva
találják meg az összefüggést a felvilágosodás kori ötletek és a jelen kérdései között.
Kempelen, ahogy az egykori német államfő, Theodor Heuss írta, „a történelem mellékszereplője” volt, igazi „határszemélyiség”: a régi és az új Európa peremvidékén, az ipari és a francia forradalom által meghúzott korszakhatárokon. Bár Kempelen világát több mint kétszáz év választja el tőlünk, a XVIII. század másod felének technikai, műszaki újításai, az egymást túllicitáló tudományos felfedezések és művészeti formák sokszerűségének atmoszférája és jelenünk között felismerhetők a hasonlóságok.
A kiállítás a tervek szerint Budapest és Karlsruhe
után 2007. második felétől 2008. végéig Szlovákiában és Ausztriában is bemutatásra kerül.
Ez a projekt a Bipolar német-magyar kulturális együttműködések és az Ungarischer Akzent közös támogatásával valósul meg. A Bipolar a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány (Kulturstiftung des Bundes) kezdeményezése.