Megnyitó: 2005. szeptember 1., 18 h
Megnyitja: Andrási Gábor művészettörténész A Sötét geo alapja egy geometriai rendszer, amit pentaplexitásnak vagy Penrose-fedésnek neveznek. Ez a rendszer összehasonlítva mondjuk a Pitagorasz-tétellel vagy a tízes számrendszerrel viszonylag új keletű dolog. Sok meglepő tulajdonsága van, amelyek közül itt és most csak az számít, hogy a fedést alkotó kétféle rombusz rendje sohasem ismétlődik. Ez egy aperiodikus fedés. A Penrose-fedés által alkotott mintázat sehol sem fordul elő a természetben, kvázikristályok csak hosszas laboratóriumi gyötrődés után jönnek létre.
A munka úgy készült, hogy a Penrose-fedés rombuszain rajzokat helyeztem el, amelyek az idomok széleinél csatlakoznak. Így labirintust alkotnak, de legalábbis hálózatot. Az idomokon kétféle rajz látható. Az egyik fényben, a másik ultraibolya-fényben látszik. Ezek a tények.
Mindaz, ami ezután következik, nem tény. Sejtés, spekuláció, metafizika. Sokan azt gondolják, hogy a matematika módszerek gyűjteménye, amivel hidat, választási előrejelzést vagy atombombát lehet előállítani. Egyike azoknak az unalmas dolgoknak, amelyekkel hülyék foglalkoznak. Mások szerint a matematika több ennél. A matematika a természetet írja le, mégpedig olyan magas fokon, amely majdnem az ideák világába enged bepillantást. Ugyanezek az emberek szeretik a világ erkölcsi romlottságával és az emberek állhatatlanságával szembeállítani a matematika romolhatatlan igazságait. Azt állítják, hogy a matematika az egyetlen tudomány, amelyben az új elméletek nem döntik meg a régieket. Ezzel szemben a kortárs matematika már nem foglalkozik a természettel. Mint mondtam, a Penrose-fedés nem létezik a természetben. A matematika konzisztens természete valószínűleg abból következik, hogy csupa emberi állításból áll. Még az axiómái is olyan állítások, amelyek kizárólag a mi fogalmainkon alapulnak. Itt van például az alábbi állítás: Ha a egyenlő b-vel, és b egyenlő c-vel, akkor c is egyenlő a-val. Efféle alapokra épül tehát a matematika. Hogyne lenne egyenlő, aminek egyenlőnek kell lennie, hiszen az egyenlőség fogalmát mi találtuk ki. Ez az axióma nem a-ról és b-ről szól, hanem az egyenlőség fogalmát definiálja. Axióma lévén, önmagával. Látható, hogy a matematikai egyenlőséget összevetni a társadalmi egyenlőséggel milyen egyszerű gondolkodást sejtet. Névmágiát, mondjuk.
Képzőművészként érdekel a matematika. Ebből következõen nem maga a matematika érdekel, hanem az, hogy mit jelent. Nem szeretem a matematikához társult vizuális világot. Nem hiszem, hogy a matematikával kapcsolatos műveknek kritikátlanul át kellene venni a geometriai szerkesztések vizuális világát. Vonalak, síkok, árnyékszerkesztett testek. Mindez nagyon jó tudományos díszletnek.
Mit jelent a matematika? Miért találtuk fel, és miért kutatjuk? A hindu tudósok állítólag számversenyeket tartottak. Két bráhmin azon versengett, hogy ki tud nagyobb számot mondani. A világgazdaság is hasonlóan működik. Szerintem a matematikának van egy sötét oldala. A matematika az egyetlen tudomány, ami nem foglalkozik a természettel. Kizárólag emberi állításokból épül fel. Ha az emberi intellektust nem tekintjük a természet részének, akkor a matematika a legtermészetellenesebb dolog, amit az emberek mũvelnek. Talán éppen ez a lényeg. Újra és újra bebizonyítjuk, hogy egyszer és mindenkorra kiemelkedtünk a természeti lét áramvonalas és kíméletlen világából.