Várady Róbert festményei

A kiállítás rendezoje: Dobai Ágnes "Várady Róbert elsosorban a lenyugözo felületek mestere. Olyan bátorsággal és virtuozitással teremti meg mindent meghatározó képfelületeit, hogy ami utána következik, szinte már csak járulék. Ez a vizuális szövet, amely sok rétegu, jól megdolgozott, mégis homogén, maga a világegyetem. Ez ugyan kicsit bombasztikusan hangzik, mégis, képeinek alaptémája a mindenség. Az a homogén felületgazdagság, amit vásznain megteremt, nehezen írható le, hiszen csak egy bonyolultan felrakott festékfelület-rendrol van szó - amely lehet a kozmosz, szántóföld felülrol, maga az éter vagy egy lepusztult homokfal, lángok belseje, meggyötört asztalteríto, akármi -, másrészt egy igen szigorúan minimalista festoiséggel eloadott alap, amely uralja a képet, alapvetoen meghatározza és behatárolja az egész alkotást. Ezek a nagyméretu síkok homogenitásuk ellenére is rendkívül változatosak, mino ellentmondás: örvénylo mélységük van, a síkok mögött kozmoszok, tátongó mélységek lapulnak. (...) Várady filozofikus festo. Az alaprétegre jeleket visz fel, melyek egyetemes világjelek: kör, labirintus, mandorla, négyzet, ellipszis, spirál, möbiusz, rombusz. Ezek az elvont geometriai jelek a mindenség szimbólumai, megbillentik az alapréteg nyugalmát és süvíto mélységet teremtenek. Nehéz eldönteni, hogy ezek-e a fix pontok és mögöttük kavarog-e a képi kozmosz vagy éppen fordítva, a szimbólumjelek lebegnek a stabil mindenség egén. Az új képek esetében ez az elbizonytalanító libegés még fokozódik, megjelenik egy újabb réteg: egy-egy kör motívum, amelyben szinte hiperrealistán megfestve tunik elo egy emblematikus tárgy. Fitz Péter"