Olescher Tamás: Az igazságnak és a szeretetnek

Olescher Tamás (1954 – 2021) fes­tő­mű­vész, dísz­let­ter­ve­ző és per­for­mer a het­ve­nes évek­ben a ma­gyar un­derg­round mű­vé­szi élet is­mert alak­ja és egyik szer­ve­ző­je volt, míg­nem a nyolc­va­nas évek­ben Nyu­gat-Né­met­or­szág­ba köl­tö­zött. Frank­furt­ban élt, ta­nult és al­ko­tott, ek­ko­ri­ban el­ső­sor­ban kor­társ zenei mű­so­ro­kat szer­kesz­tett, szín­há­zi-, zenei- és tánc elő­adá­so­kat ren­de­zett. 1988-ban tért vissza Ma­gyar­or­szág­ra, és ha­ma­ro­san lét­re­hoz­ta a kép­ző­mű­vé­szet, nép­tánc, zene és videó al­kal­ma­zá­sán nyug­vó, össz­mű­vé­sze­ti te­vé­keny­sé­get foly­ta­tó Multi Média Szín­há­zat. Al­ko­tó­mű­vé­sze­ti te­vé­keny­sé­ge mel­lett 1995-től ha­lá­lá­ig rend­kí­vül ered­mé­nye­sen ve­zet­te a Víz­ivá­ro­si Ga­lé­ri­át.

Korai fest­mé­nye­i­re fő­ként az abszt­rakt exp­resszi­o­niz­mus volt jel­lem­ző, a fi­gu­ra­li­tás in­kább kol­lá­zsa­i­ban je­lent meg. Ha­za­té­ré­sét kö­ve­tő­en ala­kí­tot­ta ki jel­leg­ze­tes, szim­bo­li­kus stí­lu­sát. Élete során mind­vé­gig a ká­osz­ból a har­mó­ni­á­ba tartó transz­cen­den­tá­lis ren­det ku­tat­ta, képei élet­igen­lést, op­ti­mis­ta hitet su­gá­roz­nak. Művei spir­tu­á­lis tar­tal­ma azon­nal szem­be­öt­lik a köz­ért­he­tő, tra­di­ci­o­ná­lis jel­kép­rend­szer fel­hasz­ná­lá­sá­val ké­szült, vi­lá­go­san kom­po­nált, szín­gaz­dag fest­mé­nye­in. Mo­tí­vum­rend­sze­re bőven merít a ke­resz­tény iko­nog­rá­fi­á­ból, de ugyan­így a folk­lór­ból és a vi­lág­val­lá­sok jel­ké­pe­i­ből is. Fest­mé­nye­i­nek leg­in­kább vissza­té­rő ele­mei a kör, el­lip­szis, man­da­la, ke­reszt, gyer­tya, hal és a kü­lön­fé­le vi­rág­mo­tí­vu­mok.

Olescher Tamás mun­kái meg­ta­lál­ha­tók a hazai és kül­föl­di köz- és ma­gán­gyűj­te­mé­nyek­ben, ki­ál­lí­tá­sunk el­ső­sor­ban a ta­valy el­hunyt mű­vész ha­gya­té­ká­ból vá­lo­gat.

A tár­lat ku­rá­to­ra: Rocken­ba­u­er Zol­tán

Ke­se­rü Ka­ta­lin meg­nyi­tó szö­ve­ge