KIS GESZTUSOK - GLOBÁLIS NÉZŐPONT
Műhelybeszélgetések a természetről és a természetfelettiről
Az ÁGAK | Természetművészet-változatok című kiállítás kísérőeseménye
Mit jelent ma a természet fogalma? Hogyan és mennyiben szabad beavatkoznunk? Mit jelent a környezeti etika? Mit tekintünk anyaginak, és mit élőnek?
Meghívott előadóink három tematikus szekcióban járnak körül egy-egy, a természetművészethez köthető gondolatkört. A Természetművészet-változatok kiállításhoz kötődő, annak anyagából és gondolatiságából impulzust merítő, gondolatébresztő előadások az akár létkérdéseknek is nevezhető témák párhuzamos, több szempontú megközelítését kínálják. Az egymást követő blokkok a társadalomtudományok, a művészet és a vallás sajátos szakmai szemszögéből vizsgálják a természet – ember – társadalom – művészet bonyolult viszonyrendszerét.
10:00 – 11:15 Természet a hagyományban
Mohay Tamás: Tapasztalatok a természetről és a természeten túliról
Pressing Lajos: Az elveszett lélek keresése. Tanítások a természetről a művészetben, a mítoszban és a mesékben
Veszely Bea: A lovaglás hagyománya a kortárs (utáni) művészetben
Az előadásokat követő beszélgetés moderátora: Antal Z. László
11:30 – 12:45 Természet-értelmezések
Menasági Péter: Természet – Ember – Művészet
Kocsi Lajos: A természettől ihletett és művészettel áthatott életfelfogásról – hagyományos megközelítésben
Horváth Róbert: Szellem és anyag a művészetben, a filozófiában és a tradicionális bölcsességben. Rövid áttekintés
Az előadásokat követő beszélgetés moderátora: Mohay Tamás
13:00 – 14:15 A Természet könyve
Antal Z. László: Személyes élmények - társadalmi hatások
Sajgó Szabolcs: A láthatóban a nem látható
Bukta Imre gondolatai
Az előadásokat követő beszélgetés moderátora: Horváth Róbert
14:30 – 15:00 Keserü Katalin, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést a program résztvevőinek
Antal Z. László egészségszociológus, az MTA TK Szociológiai Intézet tudományos főmunkatársa. A kilencvenes évek elejétől kezdve foglalkozik a népesedési folyamatok vizsgálatával is, a kétezres évek eleje óta pedig a természet és a társadalom kapcsolata a legfontosabb kutatási területe.
Bukta Imre Munkácsy-díjas festő, szobrász, performer. 1978 óta folyamatosan jelen van hazai és külföldi tárlatokon. Tanít az Eszterházy Károly Főiskolán és a Képzőművészeti Egyetemen. Művészetének témája a mezőgazdaság, a falusi élet - ezek eszközeit és anyagait használja fel alkotásaiban.
Horváth Róbert filozófus, szerkesztő, szakíró. Fő kutatási területét a keleti metafizikai rendszerek képezik (elsősorban a hinduizmuson és a buddhizmuson belül), de nagyfokú érzékenységet tanusít a kereszténység és a nyugati világ vallási, művészeti, politikai, ökológiai alapkérdései iránt is.
Kocsi Lajos az Ars Naturae folyóirat és ökofilozófiai műhely alapítója, főszerkesztője. A Magyar Hüperión folyóirat szerkesztője. A hagyományos művészet- és természetfelfogást, és a kapcsolódó filozófiai-teológiai összefüggéseket kutatja, e témákban publikál.
Menasági Péter szobrászművész, adjunktus a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékén. Autonóm szobrászatában a Lét alapvető kérdései jelennek meg, a szakrális és a profán határán egyensúlyozó munkái hagyományos technikákat használva kortárs módon szólalnak meg.
Mohay Tamás az ELTE BTK Néprajzi Intézet egyetemi tanára. Írásaiban a paraszti gazdálkodással és társadalommal, a népi vallásossággal, a csíksomlyói búcsújárással, Erdély és az Alföld néprajzával, élettörténetekkel, forrásszövegekkel foglalkozott.
Dr. Pressing Lajos szabadfoglalkozású pszichológus, buddhista tanító, mesekutató. Számos keleti hagyományokkal foglalkozó tanulmány és könyv szerzője. Legújabb műveiben a magyar népmesék lélektani és spirituális jelentésrétegeit kutatja.
Sajgó Szabolcs katolikus pap, jezsuita szerzetes, teológus, író, költő, műfordító. Szerkesztette A Szív magazint, elindította többedmagával A Szív Szentjánosbogár ifjúsági mozgalmat, megalapította és 15 évig vezette a dobogókői Manrézát. Jelenleg a budapesti Párbeszéd Háza igazgatója.
Veszely Beáta képzőművész, művészeti kutató. Kutatási területe a lovas portré megjelenése a (poszt)kortárs művészetben. Munkája hidat képez a művészet és a lovas kultúra között kialakult szakadék fölött. Az érdekli, hogy a művészeti gondolkodás a lovakkal kapcsolatos tapasztalatok által hogyan változik.
A belépés ingyenes
A hétvégi 31. SPAR Budapest MaratonR Fesztivál miatt a Műcsarnok nyitvatartása változatlan.