Huszárik Zoltán rövidfilmjei

Elé­gia (19 perc, 1965)

Cap­ric­cio (18 perc, 1969)

Ame­ri­go Tot (18 perc, 1969)

Tisz­te­let az öreg­asszo­nyok­nak (12 perc, 1971)

A pi­a­ce­re  (20 perc, 1976)

Az al­ko­tá­sok­hoz Ge­len­csér Gábor film­esz­té­ta fűz be­ve­ze­tőt.

Hu­szár­ik fil­mog­rá­fi­á­ja mind­össze ti­zen­hat té­telt szám­lál. Ebből a két egész estés já­ték­film mel­lett (Szind­bád, Csont­váry) az öt szer­ző­i­nek ne­vez­he­tő rö­vid­film emel­ke­dik ki: a Ba­lázs Béla Stú­di­ó­ban for­ga­tott Elé­gia és Cap­ric­cio, va­la­mint a Hír­adó- és Do­ku­men­tum­film Stú­di­ó­ban ké­szült Ame­ri­go Tot, Tisz­te­let az öreg­asszo­nyok­nak és A pi­a­ce­re (Tet­szés sze­rint).

Ahogy Hu­szár­ik egész mű­vé­sze­te, úgy rö­vid­film­je­i­nek vi­lá­ga is ki­vé­te­les szem­lé­le­ti és stí­lus­egy­sé­get mutat. Va­la­mennyi mun­ká­ja az em­be­ri lé­te­zés alap­kér­dé­se­it ku­tat­ja. A rö­vid­fil­mek­ben e kér­dé­sek­nek is a to­vább már nem bont­ha­tó alap­ja fo­gal­ma­zó­dik meg leg­több­ször: a halál. Mind­eh­hez ké­pest kü­lö­nö­sen meg­le­pő, hogy a rö­vid­fil­me­ken is jól fel­is­mer­he­tő Hu­szár­ik szem­lé­let­mód­já­nak iró­ni­á­ja.

A szem­lé­le­ti­nél, ha lehet, még egy­sé­ge­sebb képet mutat a rö­vid­fil­mek stí­lu­sa. Gon­do­la­ti­sá­gu­kat kü­lön­bö­ző mo­tí­vu­mok, mo­tí­vum­cso­por­tok fo­gal­maz­zák meg, a szer­ke­ze­tet pedig a mo­tí­vu­mok­ból fel­épü­lő hosszabb film­nyel­vi egy­sé­gek, az úgy­ne­ve­zett szek­ven­ci­ák vál­ta­ko­zá­sa és is­mét­lő­dé­se, azaz sze­ri­á­lis szer­kesz­tés­mód­ja építi fel. A mo­tí­vum­kincs leg­na­gyobb­részt ter­mé­sze­ti ké­pek­ből te­vő­dik össze. A ter­mé­sze­ti képek a gon­do­la­ti­ság örök­ér­vé­nyű­sé­gé­vel hoz­ha­tók össze­füg­gés­be, hi­szen azok­ban ke­vés­bé je­le­nik meg a kor­hoz kö­tött­ség, il­let­ve eleve ma­guk­ban rej­te­nek mi­to­lo­gi­kus je­gye­ket. A mo­tí­vum­kincs for­mai meg­szer­ve­zé­sé­ben a mon­tá­zsé a fő­sze­rep: a mon­tázs ala­kít­ja ki az egyes szé­ri­á­kat csak­úgy, mint a szé­ri­ák vál­ta­ko­zá­sát és is­mét­lé­sét. Ezen túl a mon­tázs­nak a képek tar­tal­má­tól nem el­vá­laszt­ha­tó, de sa­já­tos ha­tá­sa a rit­mus­szer­ve­zés­ben mu­tat­ha­tó ki, össze­füg­gés­ben a fil­mek esz­té­ti­kai meg­for­má­lá­sá­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dó ze­né­vel. Végül ki­eme­len­dők még a szer­zői rö­vid­fil­mek képi fo­gal­ma­zás­mód­já­nak ál­lan­dó kéz­je­gyei: a to­tá­lok és a nagy­kö­ze­lik éles szem­be­ál­lí­tá­sa, a gyors ki-be­va­ri­ók, a ha­son­ló­an gyors rán­tá­sok, a tor­zí­tó nagy­kö­ze­lik, a szi­lu­ett­ké­pek. Mind­ezen esz­kö­zök együt­tes je­len­lé­te hozza létre Hu­szár­ik rö­vid­film­je­i­nek egy­sé­ges, jól azo­no­sít­ha­tó szer­zői stí­lu­sát.

Ge­len­csér Gábor

 Be­lé­pő­jegy: 800 Ft