A művészetpedagógia, a tehetséggondozás ma már szinte minden múzeumban jelen van: segít az egyes kiállítások értelmezésében a legkülönfélébb korosztályok számára. A Műcsarnok és az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Elméleti-történeti programjának közös kezdeményezése, a Labor, ez a projekttér más módszereket keres, másképpen fogalmazza meg a maga kérdéseit. Pontosabban és mindenekelőtt: kérdez. A Laborban tevékenykedő fiatalok a műtárgyak sűrűn és kifejező módon megfogalmazott környezetében saját problémáikat ismerik fel, a művészek és a mentorok kérdései foglalkoztatják őket.
A labor első projektjének témája maga az iskola. A gyerekek két-három éves kortól hosszú időszakon át az oktatási intézményrendszeren keresztül ismerik meg az őket körülvevő világot. A középiskolásoknak már határozott véleménye alakul ki az intézményrendszerről, a helyről, amely napról napra meghatározza kereteiket, feladataikat.
A Laborban többféle csoportban folyik a közös munka: szívesen fogadunk alkalmanként óvodásokat, iskolai osztályokat. Ám van egy visszatérő középiskolás „hétfői csoport”, amely számára a Műcsarnok már ismert hely – önkéntesként vagy közösségi szolgálatot teljesítőként a legkülönfélébb itteni munkafolyamatokban vettek már részt. A projekt terének berendezésében az ő szerepük aktív: találkoznak olyan ismert művészekkel, akik tegnap még diákok voltak, ma némelyikük tanár, és akik mai műveikben utalnak azokra éveikre – és a maiakra. S a diákok idővel maguk is javaslatot tesznek más művészek, művek bevonására.
A Labor ugyanis nem kész kiállítás, hanem olyan tér, amely a kérdések, beszélgetések során alakul február eleje óta, s majd a zárásakor, május közepén lesz „kész”.
Kit érdekel, mi veszi körbe a diákokat? Érdekel valakit, min írnak a gyerekek, hogyan ülnek, mi jár a fejükben a pad felett? Kit érdekel, mit cipelnek magukkal, milyen az a hátukon lévő tárgy, milyen történeteket visel? Kit érdekel, milyen felnőtt személyek mutatják meg nekik a világot, úgynevezett órarendben ágyazott tantárgyakon keresztül? Kit érdekel, hogy érdekli-e ez őket? Érdekel-e valakit, mit hogyan kötnek össze, egyáltalán összekötnek-e? Kit érdekel, hogy tudnak-e kérdezni, és kit érdekel, hogy az ő kérdéseiket tesszük-e föl nekik? Kit érdekel, mit gondolnak magukról és a társaikról? Kit érdekel, hogy mi a kritika és mi a pletyka, érvelnek-e, szavaiknak mi a következménye? Kit érdekel, hogy milyen képzeteik vannak karrierről, családról, hogy a külvilágból mi érkezik meg, mi szivárog át az iskolapadok közé? Kit érdekel, mi gyűlik a mobiljukon, milyen más hálókat és értelmezéseket szőnek a messenger-időben a chatszobákban?
Ez a projekttér a nyitottságról szól. Kísérlet arra, hogy megértsék a kérdéseinket és megértsük a válaszaikat. Kísérlet arra, hogy mindez a művészet terében történjen, ahol a válaszok formát öltenek.
Műcsarnok#Box, 2018. 03.13-06.10.
Kiállító művészek: Födő Gábor, Kun Fruzsina, Máray Mariann, Richter Sára, Szász György, Szécsényi-Nagy Loránd
Laborvezetők: Bán Ildikó, Szeivolt Katalin
http://mucsarnok.blog.hu/2018/05/28/ez_kit_erdekel
http://mucsarnok.blog.hu/2018/06/02/ez_kit_erdekel_cetlik
Fotó: Sulyok Miklós