CSETE | Csete György, Csete Ildikó, Pécs Csoport

Ki­ál­lí­tá­sunk Csete György (1937–2016), a ma­gyar or­ga­ni­kus épí­té­szet egyik ala­pí­tó atyja, és fe­le­sé­ge, Csete Il­di­kó (1940–2018) tex­til­mű­vész-kép­ző­mű­vész mun­kás­sá­gát mu­tat­ja be, együtt a Csete György ve­zet­te, 1970–1976 kö­zött mű­kö­dő és ké­sőbb Pécs Cso­port néven is­mert­té vált épí­tész tár­sa­ság, a Pécsi If­jú­sá­gi Iroda 1970-es évek­be­li mű­ve­i­vel. A cso­port tag­jai Bla­zsek Gyöngy­vér†, Csete György†, Deák Lász­ló, F. Ko­vács At­ti­la, Jan­ko­vics Tibor, Kis­te­leg­di Ist­ván†, Nyáry Jó­zsef† és Oltai Péter vol­tak. Csete ál­lan­dó sta­ti­kus mér­nö­ki társa Du­lán­sz­ky Jenő† volt.

Épí­té­sze­tük a ter­mé­szet, az épí­té­szet és az ember mára el­ve­szí­tett egy­sé­gé­nek hely­re­ál­lí­tá­sát, az ipari kör­nye­zet­pusz­tí­tás és az ener­gia­pa­zar­lás meg­ál­lí­tá­sát, a szo­lá­ris ener­gia (ma meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok­nak ne­vez­nénk) ki­ak­ná­zá­sát szor­gal­maz­ta.

A ma­gyar or­ga­ni­kus épí­té­sze­tet Csete a 19-20. szá­zad for­du­ló­já­nak ma­gyar sze­cesszi­ós épí­té­sze­té­ből ere­dez­tet­te, fő cél­já­nak pedig az anya­nyel­vű épí­té­szet meg­te­rem­té­sé­ben látta, szem­ben az 1970-es évek­ben ural­ko­dó nem­zet­kö­zi mo­der­niz­mus tech­ni­cis­ta si­vár­sá­gá­val.

A tár­lat Csete György vi­lág­hí­rű For­rás­há­zá­val (1970) indul, amely köl­tői épí­té­sze­ti lá­to­más ember és ter­mé­szet egy­sé­gé­ről. Ezzel szin­te egy­idős a paksi atom­erő­mű la­kó­te­le­pé­nek első üteme, az ún. tu­li­pá­nos házak (ter­ve­zők Csete György, Deák Lász­ló, Kis­te­leg­di Ist­ván és Jan­ko­vics Tibor), ame­lyek a cso­port nevét or­szá­go­san is­mert­té tet­ték a róluk ki­pat­tant saj­tó­vi­ta révén, amely a cso­port fel­osz­la­tá­sá­hoz ve­ze­tett.

A ki­ál­lí­tás ter­me­it vé­gig­kí­sé­ri egy vá­lo­ga­tás a Csete által egész éle­té­ben – A4-es la­po­kon – ren­dü­let­le­nül ké­szí­tett, rend­kí­vü­li ter­je­del­mű sza­bad­ké­zi raj­zok so­ro­za­tá­ból, me­lye­ket gon­dol­ko­dó raj­zok­nak vagy kon­cep­tu­á­lis di­ag­ra­mok­nak ne­vez­het­nénk.

Csete Il­di­kó az Ipar­mű­vé­sze­ti Fő­is­ko­lán foly­ta­tott ta­nul­má­nyai után egy bő év­ti­ze­dig a Gold­ber­ger Tex­til­nyo­mó­gyár­ban dol­go­zott nyo­motta­nyag-ter­ve­ző­ként, az­után a sza­bad ter­ve­zői te­vé­keny­sé­get foly­tat­ta élete vé­gé­ig. Szem­lé­le­tét a Gö­döl­lői mű­vész­te­lep al­ko­tó szel­le­mi­sé­ge és az 1970-es évek finn ipar­mű­vé­sze­te ha­tá­roz­ta meg. A Gö­döl­lői mű­vész­te­le­pen ke­resz­tül a ka­lo­ta­sze­gi nép­mű­vé­szet­hez, a fin­nek révén pedig az eu­ró­pai mo­der­ni­tás­hoz is kap­cso­ló­dott. Mű­ve­i­nek leg­főbb té­má­ja és for­mai mo­tí­vu­ma mind­vé­gig a ma­gyar múlt és a ma­gyar népi, il­let­ve nö­vé­nyi or­na­men­ti­ka gaz­dag, sok­ré­tű vi­lá­ga ma­radt. Élet­mű­ve azt bi­zo­nyít­ja, hogy nin­csen sza­ka­dék a múlt és a jelen mű­vé­sze­te kö­zött, mert mind­ket­tő élő.

E gon­do­lat­kör ki­ál­lí­tá­sunk fő üze­ne­te is egy­ben, hi­szen a mai öko­ló­gi­ai és ci­vi­li­zá­ci­ós prob­lé­mák pon­to­san e kér­dé­sek körül fo­rog­nak.

ku­rá­tor: Su­lyok Mik­lós
ku­rá­tor­asszisz­tens: De­ko­vics Dóra
köz­re­mű­kö­dő part­ner: Csete Ala­pít­vány

Csete György és Csete Il­di­kó mun­kás­sá­gá­ról bő­vebb in­for­má­ció: cse­tek.hu 

Szegő György be­ve­ze­tő­je
Mezey Ka­ta­lin Csete Il­di­kó tex­til­mű­ve­i­ről
Jan­ko­vics Tibor meg­nyi­tó szö­ve­ge