Katona Szabó Erzsébet 1952-2024

Katona Szabó Erzsébet 1952-2024 
 
Életének 72. évében hétfőn elhunyt Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, látványtervező, Érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Katona Szabó Erzsébet művészetében összeolvadtak az ipar- és képzőművészeti ágak: nagyméretű bőrkollázsokat és bőrdobozokat formált, de otthonosan mozgott a kosztümtervezésben, faliszőnyegeket és gobelineket is tervezett. Az irodalom is ihletforrása volt: haiku verseket formált papírra és papírból, kollázsokat készített Shakespeare szonettjeihez.
 
Nagyszüleinél ismerte meg a népművészet motívumait, a kolozsvári Ion Andreescu Képző- és Iparművészeti Főiskola textil szakán Bene József festőművész tanítványa volt. 1975-ben gobelintervezőként diplomázott. Az 1970-es évek közepétől Marosvásárhelyen a Bőr- és Kesztyűgyár tervezője volt, majd az ottani Állami Bábszínház művésze lett. 1983-ban Magyarországra költözött, textilművészként alkotott Gödöllőn. Az egykori Gödöllői Művésztelep nyomán 1998-ban indítványozta a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítását, az intézmény motorja volt. Segítette az alkotóház és művészkert számos kiállítását, divatbemutatóját, művészeti foglalkozását, ezzel a ház népszerű helyszínné lett.
 
Műveinek szerkesztése nemcsak anyaghasználatában egyedi. Szinte saját műfajt teremtett, alkotásai a költészet és a geometria képzőművészeti összefüggéseit sejtető módon zseniális, intuitív lenyomatok. Tavalyi műcsarnoki tárlatán rádöbbentem, hogy a művek felületéből kimetszett negatív mintázat, azok képbe-komponálása különös, költői módon rímel Benoit Mandelbrot 20. századi matematikai felfedezéseire. A Sierpinski-háromszögek elmélete, annak kerületi és területi képei-képletei, a Koch-görbe zárt síkidomainak skálaváltása, a „határtalanul nagyítható faág” matematikájának metaforái. Katona Szabó Erzsébet művei olyan – a klasszikus Püthagorasz féle aranymetszéstől független – harmóniákat hordoznak, amelyeket mi, a laikusok is „szépként” érzékelhetünk. Ez a kortárs esztétikai gondolkodásban is új irányt jelző metódust Erzsébet nem csak megszerkesztette, de imaginációja segítségével, kézműves módon formálta meg. Bravúros szakmai könnyedséggel, fajsúlyos, ihletett intuícióval.  Alkotásai nemcsak a festészet, gobelin, a báb- vagy díszlettervezés műfajai között mozogtak bámulatos egységben, hanem – talán ráadásként – a tudomány erdélyi hagyományait is megidézik: a Bolyaiaktól, akár Barabási Albert Lászlóig.
 
Összegzésként kimondok egy sejtést: az Erdélyből – történelmi kényszerből –kiáramló alkotók, képzőművészek, tudósok megtermékenyítő hatással vannak az anyaország szellemi környezetére. Tudását hosszú időn át kamatoztatta a Műcsarnok Felügyelő Bizottságának munkájában is. Köszönet érte.
 
Kedves, Tudós Erzsébet, nyugodj békében!
 
A Műcsarnok nevében: Szegő György 

2024. február 6. kedd 16:23

Következő hír

Videók | A Műcsarnok YouTube csatornája

Változás a nyitvatartásban! 2024. május 23-án kiállításaink kivételesen 17 órakor zárnak!

Előző hír