MŰVÉSZEK A KAMERA FÓKUSZÁBAN ׀ Magyar fotósok és filmesek fényképei | A Műcsarnok kiállítása a kolozsvári Bánffy Palotában május 18. ̶ június 5.

Művészek a kamera fókuszában Kolozsváron

A Magyar Művészeti Akadémia, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával és a kolozsvári Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeummal együttműködve magyar fotósok és filmesek fényképeiből mutat be kiállítást, ami a „kincses városban" május 16. és június 5. között tekinthető meg. A tárlat a budapesti Műcsarnok fennállásának 125. évfordulója alkalmából megrendezett Kik vagyunk | Fotográfiák képzőművészekről, valamint a Képekben gondolkodnak | Filmesek fotói elnevezésű fotókiállítások anyagából nyújt újabb válogatást Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, a kiállítás kurátora gondozásában.
2022. május 16-án nyílt meg a kolozsvári Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeumban a Művészek a Kamera Fókuszában című kiállítás. A múzeumigazgató, Lucian Năstasă-Kovacs, majd Vákár István, a Megyei Tanács alelnökének üdvözlő szavai után Mile Lajos főkonzul mondott beszédet. A Magyar Művészeti Akadémia elnöksége nevében Haris László fotóművész köszöntötte a vendégeket, végül Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, a kiállítás kurátora tartott szakmai megnyitót és beszélt a művészportrékról, és a filmesek fotóiról.
 
12 magyar fotóművész portréi képzőművészekről
Kolozsváron 12 kortárs fotóművész munkáit mutatják be a jubileumi kiállítás képzőművészeket megidéző szélesebb anyagából. Hogyan alakult a portréfotózás története az elmúlt évtizedek során? Hogyan láttatják a fotósok a képzőművészeket, hogyan jelenik meg a portrékban az egymás közötti kapcsolatuk? Találunk példát arra is, hogy ugyanannak a modellnek mennyire más arcát, karakterét ragadta meg az egyik és a másik fotós. A 12 fotográfus mindegyike a magyar fotótörténet rangos képviselője, csakúgy, mint a megörökített képzőművészek, akik között találhatók Magyarországon és külföldön élők egyaránt, miként a fotókon alkotás közben vagy beállított műtermi pózban ábrázolt képzőművészek között is. Fél évszázad négy generációja jelenik meg a falakon úgy a fotósok, mint a festők, szobrászok, grafikusok, médiaművészek életkorát tekintve: a legkorábbi 1964-ből, a legutóbbiak 2020-ból. Láthatjuk a fotóművészek alanyaikhoz való viszonyulását a hűvös, távolságtartó beállításoktól a spontán elkapott pillanatokig, az analóg és a digitális technika adta lehetőségek különböző használatát és egy sor karakteres arcot, kiváló művészt, bízva abban, hogy portréikkal felkeltjük az érdeklődést a műveik iránt is.  A fotóművészeti kvalitás mellett a kiválasztás szempontja volt az is, hogy a művészek az anyaország határain kívül is ismertek legyenek, illetve láttassuk, hogy az Erdélyi Lajos által lencsevégre kapott alkotók többsége Kolozsváron, a Ion Andreescu Egyetemen szerzett diplomát. A tárlaton művészportrékat és fotóművészeket, dokumentumokat, tanúságtevőket, emlékeket és művészbarátságokat láthatunk.
 
25 magyar filmes fotográfiái
Műcsarnoki jubileumi tárlaton 2021-ben 57 magyar filmes alkotó fényképeit mutatták be. Az első magyar film készítőjének az 1890-es évekbeli műtermi portréitól egészen a napjainkban is aktívan tevékenykedő filmesek legfrissebb képeiig kínálnak áttekintést.
A kolozsvári kiállításra 25 alkotó munkáit választották ki: olyan filmesek fotóit, akik az ötvenes–hatvanas években, a modernizmussal pályára lépő nagy nemzedék tagjai voltak, és fotográfiai munkásságuk már több kiállítás és album tárgyát adta; részben olyan alkotók műveit, akik valamilyen módon kötődnek Erdélyhez: itt születtek, itt végezték egyetemi tanulmányaikat, itt forgatták valamelyik filmjüket, vagy fényképeket készítettek az itteni tájról, épületekről, az itt élő emberekről. Emellett olyan rendezők és operatőrök képei is bekerültek a válogatásba, akik a két médium – film és fotó – kapcsolatát valamilyen szempontból izgalmasan ragadták meg.
Fontos sajátossága az anyagnak az egyes alkotók állóképei és mozgóképes munkái közötti hol nyilvánvaló, máskor kevésbé közvetlen összefüggés, gyakori a történetmesélés vágyából fakadó sorozatjelleg, valamint a vélhetően absztrakciós igényből eredő fekete-fehér technika alkalmazása – a kortársaknál is. Visszatérő motívuma a fotóknak a városkép, a szocioportré, az absztrakt vagy kalligrafikus jelleg, illetve a groteszk, ironikus hangvétel.
E kiállítással kívánjuk megmutatni, hogy a legkülönfélébb korszakban, filmtípusban, műfajban és stílusban dolgozó magyar filmesek közül milyen sokan gyakorolták és gyakorolják ma is a fotográfiát a filmezéssel egyenrangú médiumként. Munkáik a képi látásmód eredetiségéről és erejéről tanúskodnak; megannyi felfedezésre váró, önálló alkotói világ, képi gondolat került egymás mellé a falakon.

A kiállítás koordinátora Medve Mihály, az asszisztensek Mayer Mariann és Dekovits Dóra művészettörténészek voltak. Társkurátor: Gelencsér Gábor filmesztéta.
A tárlathoz magyar és román nyelvű katalógus is készült.

2022. május 10. kedd 12:09

nemzeti-szalon.hu

Előző hír