A Műcsarnok Filmkör új, tavaszi sorozata: Egy nő azonosítása

Műcsarnok Filmkör

  1. tavaszi sorozat – Egy nő azonosítása

 

  1. április 6., szerda 18 óra

Kathryn Bigelow: Kék acél (Blue Steel, 97 perc, 1990)

Előadó: Varró Attila

A legsikeresebb hollywoodi rendezőnő korai munkáiban rendszerint férfihősök szenvedélyeiről mesélt, legyen szó az Alkonytájt vámpírmeséjéről, a Holtpont rabló-pandúr románcáról, vagy a Halál napja sci-fi akciófilmjéről. A Kék acél az egyetlen kivétel, amely más szempontból is kilóg ebből az igen egységes életműből. A fegyvere elvesztésével szerelemre találó, zöldfülű rendőrnő formabontó neo-noirja sötét beavatástörténet egy kíméletlen férfiszakmába és a párkapcsolatok még kíméletlenebb poklába – zavarba ejtő műfaji vallomás hatalomról, Hollywoodról és James Cameronról.

 

  1. április 13., szerda 18 óra

Luis Buñuel: Tristana (95 perc, 1970)

Előadó: Mátyás Péter

Mi lesz Tristana sorsa, aki édesanyja halála után a különc Don Lope gyámsága alá kerül? A film Benito Pérez Galdós regényének rendhagyó és sokkoló feldolgozása. „Engem már régen vonzott Don Lope alakja, de a mű szerkezetét és hangulatát megváltoztattam… ezt is egy olyan korba helyeztem át, melyet ismertem. Olyasmit is belevettem a Tristanába, ami egész életemben foglalkoztatott, mint például a toledói harangtorony, vagy Tavera bíboros halotti szobra. Még most is hallom a fiatalasszony lépteit a folyóson, a mankói kopogását és a csésze kakaó mellett beszélgető papok rideg hangját.” (Luis Buñuel)

 

  1. április 20., szerda 18 óra

Vera Chytilová: Százszorszépek (Sedmikrásky, 90 perc, 1966)

Előadó: Báron György

Vera Chytilová Százszorszépek-jét az 1966-os bemutatóját követően a szigorú csehszlovák hatóságok „bujálkodás ábrázolása” miatt betiltották. Nem tudni, mit értettek bujálkodáson, de igazuk volt. Jóllehet a filmben szó sincs holmi élveteg szexről, viszont a két hősnő, a szőke Mária 1. és a barna Mária 2. az egész világgal folytat buja viszonyt. „Minden elromlott ebben a világban – mondják a történet elején -, legyünk hát mi is rosszak, romlottak! Rendben? Rendben.” Ami ezután következik, az féktelen fantáziájú szürrealista-dadaista tündérjáték, amelynek során hősnőink folyamatosan „rosszalkodnak”, mint két fékezhetetlen, vásott kisgyerek. Chytilová a cseh új hullám legradikálisabb alkotója – az egyetlen férfi közöttük, mondták az egykor modellként dolgozott gyönyörű ifjú rendezőnőről –, akinek remekműve a filmtörténet egyik legradikálisabb, legformabontóbb darabja, csak Buñuel korai munkáihoz, vagy távolabbról Louis Malle játékos-szabad Zazie-jához hasonlítható.

 

  1. április 27., szerda 18 óra

Federico Fellini: Cabiria éjszakái (Le notti di Cabiria, 110 perc, 1957)

Előadó: Cieklinski Sándor

Cabiria, a római prostituált sodródó karakter, nem tud változtatni nyomorúságos életén, mindig másoktól függ és mindig mások segítségétől reméli sorsának jobbra fordulását. A lány a sorra elvetélt próbálkozások és meghazudtolt álmok után mégis mindig bizalmat szavaz az életnek, végre tartozni akar valakihez. Csodálatos ereje, de egyben végtelen kiszolgáltatottsága is a szeretetvágyában és a kiolthatatlan szeretetre való képességében rejlik. Federico Fellini remekműve egy évvel az Országúton elismerése után ismét elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

 

  1. május 4., szerda 18 óra

Marco Ferreri: A majomasszony (La donna scimmia, 92 perc, 1964)

Előadó: Mátyás Péter

A majomasszony egy szörnyűséges házasság története, de egyszersmind a női kizsákmányolásnak a története is, melyet a megalkuvás és a szokások nevében követnek el. „A filmjeim sosem egy előre felállított tételből indulnak ki – mondja Ferreri –, az azonban előfordul, hogy valamilyen tételt fejeznek ki; talán egy olyan tételt, amely már tudat alatt bennem volt… Nem igaz, hogy ez a két film, A majomasszony és A tanár közönséges, az se igaz, hogy tetszelgek a borzalmakban, az alantas ízlésnek se teszek bennük engedményt. Ugyan! Elegem van ebből az örökös, alaptalan vádaskodásból!”

 

  1. május 11., szerda 18 óra

Yorgos Lanthimos: A kedvenc (The Favourite, 119 perc, 2018)

Előadó: Hirsch Tibor

Yorgos Lanthimosz 2018-as filmje több dimenzióban érdekes, méltó filmklub-téma. Mindenekelőtt sikerült példája a kosztümös történelmi tabló megújuló zsánerének: ahogy a hajdani egyszerű látványosságra törő konzervatív családi műfajba lassanként kötelezően belekeveredik a múltat a maga mocskosságában megmutató testi-lelki naturalizmus, az az idealizált hősök, hősnők, tetszetős történelmi idillek provokatív leleplezése.

Második dimenzió: a nők és a történelem kapcsolatának újraértelmezése (megint egy friss kosztümös filmtrend), mellyel A kedvenc – más, hozzá hasonló friss filmekhez hasonlóan leporolja a „Keresd a nőt!” régi, üres polgári bölcsességét, megmutatva, hogy ha ezt egy film a történelem mögött kutakodva hirtelen halálosan komolyan veszi, akkor ott néha nem is talál mást, csakis, kizárólag nőket.

A harmadik dimenzió Yorgos Lanthimosz eddigi pályája, amelybe ez a film is illeszkedik. Egy rendező, aki három korábbi sikerfilmjével már bizonyította, hogy az extrém módon összetett személyiségek közti extrém kapcsolatok specialistája, mégpedig extrém világokban. Most viszont kipróbálhatja mindezt a valóságos 18. században, melyről kiderül, hogy eleve, minden stilizálás nélkül is van olyan bizarr és fantasztikus, mint egy jövőbeli szörnyállam (A homár, 2015), egy betegessé torzult családi idill (Kutyafog, 2009), vagy egy aktualizált, horrorba oltott antik tragédia (Egy szent szarvas meggyilkolása, 2017).

 

  1. május 18., szerda 18 óra

Tuza-Ritter Bernadett: Egy nő fogságban (89 perc, 2017)

Előadó: Margitházi Beja

„Az élénk tekintetű, ötven fölött is karcsú Maris – nevezzük most mi is így – nikotinfüggő, egy kanapén alszik és megállás nélkül dolgozik. Hosszú, vöröses haja szabadon lobog a szélben, amint hajnalban megeteti az állatokat, és copfba kötve simul hátra, mikor nap közben főz, mosogat, pakol, vagy éjszaka egy gyárban takarít. Nehéz, mégis hétköznapi sors rajzolódik ki, de Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében már az első perctől van valami elementárisan nyugtalanító. Elsőként ott van ez a kortalanul öreg, ráncokkal telebarázdált, beesett arc, amelyre Maris egész ellentmondásos élete rá van írva, de amelyet csak a teljes film ismeretében tudunk értelmezni. A másik különös körülmény: a tisztaság. A fehér és rózsaszínű pulóverek, a rendezett felszín, a civilizált környezet, a Marisnak látszólag felkínált komfort, amely lényegében egy vállalhatatlan, méltatlan élet formális díszlete. Amitől Maris sorsa különbözik ugyanis sok százezer magyar nőétől, ugyanakkor hasonlít másik, húszezerre becsült, adósrabszolgaságban vagy kényszermunkában tengődő emberére, az a szabadság és önrendelkezés totális hiánya.” (Filmvilág 2018, Margitházi Beja)

 

  1. május 25., szerda 18 óra

Michelangelo Antonioni: Egy nő azonosítása (Identificazione di una donna, 126 perc, 1982)

Előadó: Vincze Teréz

Roland Barthes a halála előtt néhány nappal keltezett, emlékezetes köszöntőjében Antonioni nagyságát abban látja, hogy következetesen tartja magát a modern művész általa megnevezett egyik legfontosabb jellemvonásához, a bizonytalansághoz. Ezt a bizonytalanság-fogalmat a világhoz való viszonyulás legérvényesebb művészi módjának tekinti, melynek lényege az állandó kétely a jelentések bizonyosságában. Eltűnés-keresés: majd minden filmjében keresnek valakit. Az Egy nő azonosításában nemcsak eltűnik valaki, de a másik főszereplő az ő keresése közben ébred rá, hogy nemcsak róla, önmagáról sem tud semmit.

 

  1. június 1., szerda 18 óra

Alfred Hitchcock: Gyilkosság telefonhívásra (Dial M for Murder, 100 perc, 1954)

Előadó: Báron György

Hitchcock legtöbb filmjében már a kezdetektől tudjuk, ki a gyilkos. Hitchet nem érdekelték azok a whodunit történetek, amelyeknek a feszültsége abból fakadt, hogy ki a tettes. Az ilyesfajta bűnügyi kirakós játékok izgalmát a meglepetés, azaz a surprise adta. Hitchcock ezzel szemben előnyben részesítette a késleltetett-felfüggesztett feszültséget, azaz a suspense-t, ennek volt utolérhetetlen mestere. Ilyenkor a néző többet tud, mint a szereplők, s azért szorít, hogy kiderüljön az igazság. Ennek a dramaturgiának az egyik legtökéletesebb darabja a Gyilkosság telefonhívásra. Már az első percektől tisztában vagyunk vele, mi történt, ki a gyilkos, s szorongva nézzük, hogy minden a bűnös ártatlansága és az ártatlan bűnössége mellett szól. Ilyen egy tökéletes bűntény. Vagy mégsem?

 

  1. június 8., szerda 18 óra

Woody Allen: Annie Hall (93 perc, 1977)

Előadó: Mátyás Péter

„Chaplin és Buster Keaton nemigen beszélt. Woody Allen megállás nélkül vicceket mesél. És mit tegyünk: mégis Chaplin utódjának látjuk. Beszéde ellenére is, meg annak ellenére is, hogy filmbeli figurája épp csak némi külsőségben emlékeztet Chaplinre: mondjuk azért, mert 'kicsi'. Meg 'gátlásos'. Az Annie Hall egy mai nagyvárosi értelmiségi férfi nevetséges szerelmeinek története. Arról szól, hogy a világon kevés jobb dolog van a könyveknél, filmeknél, lemezeknél, a sajáttá vált kultúránál, a gondolkodó életnél." (Bikácsy Gergely) Mi még tegyük hozzá: ez a filmtörténet egyik legszebb szerelmes filmje!

 

  1. június 15., szerda 18 óra

Eiichi Yamamoto: Belladonna-bánat (Belladonna of Sadness, 86 perc, 1973)

Előadó: Varró Attila

A japán animációsfilm-művészet egyik csúcsteljesítménye, fényévekre a cyberpunk-animék és Miyazaki-mesék ismerős univerzumától: egy 19. században írt francia boszorkánytörténet (amely Alain Robbe-Grillet-t is megihlette egy film erejéig) feldolgozása a 20. század eleji európai festészet eszköztárával, az Astroboy és a Kimba, a fehér oroszlán rajzfilmcégénél készült erotikus trilógia záródarabjaként – amely csődbe is vitte a stúdióját. Yamamoto egyetlen önálló szerzői alkotása szürreális női Faust-történet egy középkori parasztlányról, Jeanne-ról, akit nászéjszakáján meggyaláz a zsarnok földesúr, nem is sejtve, hogy olyan pusztító hatalmat szabadít városára ezzel, amelytől pár száz évvel később ledől a Bastille.

 

  1. június 22., szerda 18 óra

Claude Sautet: Az élet dolgai (Les choses de la vie, 89 perc, 1969)

Előadó: Cieklinski Sándor

A film Paul Guimard legnépszerűbb regényének igényes adaptációja. A főhős középkorú építész, aki egy autóút során számot vet addigi életével. A férfi két lehetőség között őrlődik: régi megszokott életét folytassa a családja mellett, vagy a szerelmével közösen egy teljesen új élet kialakításába kezdjen. Az utazás végső döntéshelyzet elé állítja, nem hagy számára további teret a hezitálásra. Az élet szokványos, de egyben legalapvetőbb dolgait bemutató történet a kifinomult cselekményvezetés és a nagyszerű színészi játék miatt válik felejthetetlenné. Varázslatos a két női főszereplő, Romy Schneider és Lea Massari jelenléte a vásznon, de a filmmel legalább annyira tisztelgünk Michel Piccoli előtt is, aki ebben a műben nyújtotta színészi pályája egyik legjelentősebb alakítását.


 
A programon 6 vagy 10 alkalmas Műcsarnok Filmkör bérlettel, támogató jeggyel vagy 2022. április előtt kiállított érvényes Műcsarnok éves belépővel lehet részt venni.
10 alkalmas bérlet 10.000,- Ft
6 alkalmas bérlet 6.000,- Ft
Támogató jegy 1.800,- Ft
Kedvezményes támogató jegy 1.000,- Ft
A kedvezményes támogató jegy megvásárlására a mozgáskorlátozottak és 1 fő kísérőjük, a sajtóigazolvánnyal rendelkezők és a Műcsarnokkal együttműködési megállapodással rendelkező szervezetek tagjai jogosultak.

2022. február 24. csütörtök 11:34

Következő hír

Videók | A Műcsarnok YouTube csatornája

Csoportos látogatás a Műcsarnokban

Előző hír