Videos

timothy and the things

Múzeumok Éjszakája 2017 - Borbély Mihály spot

Múzeumok Éjszakája 2017 - Dr. Bendzsel Miklós tárlatvezetése spot

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 8. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 9. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 7. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 6. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 4. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 5. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 3. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 2. előadása

Az Osztrák–Magyar Monarchia, mint művészeti színtér c. tudományos konferencia 1. előadása

A vámkisasszony

Játsszuk azt, hogy... ALMA

Korhatár nélkül!

Korhatár nélkül

A szobrász Malgot 2015. 11. 5. - 2016. 01. Műcsarnok

Mal­got István szobrász fél évszázados pályája a hazai művészeti élet egyik lap­pangó fe­jezete. Noha a művész ritkán vesz részt kiállításokon, a Műcsarnok most hat­vanki­lenc szobrát mu­tatja be, ami az ed­digi legtel­je­sebb gyűjteményes válogatás.

Csertõ Lajos mûhelyében - 2015. 11. 5. - 2016. 01. 31. Műcsarnok

Csertő Lajos a mai kor klasszikus értelem­ben vett poli­hisz­tora. A világ zajától távoli dunaújvárosi műhelyében él és alkot több évtizede, és ma is olyan lelkesedéssel és kíváncsisággal kísérletezik újabbnál újabb művein, mint húszas évei elején.

Koreografikák - Spala Korinna I Műcsarnok 2015. 11. 8.

Spala Ko­rinna Ha­rangozó-díjas táncművész, jógaok­tató a jóga és a kortárs tánc összetett nyelvén reagál Nico­las Schöffer műveire

A létra. Vörösváry Ákos installációi 2015.11.05.-2016.01.31. Műcsarnok

Jeleket mutat ez a kiállítás, útszéli jeleket. Életút-szélieket. Ki mit vesz észre a jelekből, azokból épül, azokból építkezik. Az élet útjának jelei ritkán je­len­nek meg olyan kon­centráltan, mint egy kiállítás tereiben. Ezért is érdemes kiállításokra járni.

Nicolas Schöffer retrospektív 2015.10.30. - 2016.01.31. Műcsarnok

Először és utoljára látható hazánkban egy­ben az a rendkívüli gyűjtemény, ame­lyet a kinetikus szo­brairól is­mertté vált Nico­las Schöffer egykori műtermében tárolt munkáiból ren­dez a Műcsarnok, a művész özv­e­gye közreműködésével.

A létra. Vörösváry Ákos installációi

A kiállításren­dezést önálló művészeti ágnak tekintő és több mint harminc éve akként gyakorló Vörösváry Ákos in­stallációi láthatók a Műcsarnok középső terem­sorában.

Soharóza: Az élő fény - Kórusszínház a Műcsarnokban

Többszólamú és im­provizatív, mozgás- és hangkísérletekkel meg­toldott im­pressziók Hilde­gard von Bin­gen 12. századi apátnő életműve alapján. Az előadás alapja az apátnő saját sz­erzeményű, egyszólamú gre­goriánra épülő misztériumjátéka, az Ordo Vir­tu­tum (1151) – tel­je­sen másképp előadva. Ren­dező: Halas Dóra, Fekete Anikó

Schickedanz Albert

Az idén július 20-án emlékeztünk a Hősök tere építésze halálának 100. évfor­dulójára, s jövőre, 2016-ban ünne­peljük a Műcsarnok megépítésének 120. évfor­dulóját. E két jeles dátum különleges al­ka­lmat teremt arra, hogy a közönség az egykori díszterem­ben találkoz­zon SCHICKEDANZ ere­deti ter­veivel és ak­varell­jeivel.

Schickedanz slideshow

Az idén július 20-án emlékeztünk a Hősök tere építésze halálának 100. évfor­dulójára, s jövőre, 2016-ban ünne­peljük a Műcsarnok megépítésének 120. évfor­dulóját. E két jeles dátum különleges al­ka­lmat teremt arra, hogy a közönség az egykori díszterem­ben találkoz­zon SCHICKEDANZ ere­deti ter­veivel és ak­varell­jeivel.

„Aquila János keze által…” Műcsarnok 2015. augusztus 12. - szeptember 27.

A kiállítás a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó kiemelkedő alakjának állít emléket. Jo­hannes Aquilának két önarcképe is is­mert a késő Anjou- korból – ezeket az önarcképeket a kiállítás kurátora úgy értékeli, mint az első fen­n­maradt, névvel je­gyzett művész­portrékat. A Műcsarnok ter­meiben meg­je­lenik a veleméri tem­plom maket­tje, amely­ben a látogatók meg­fi­gyel­hetik hogyan készült egy középkori freskó. A kiállítást Móser Zoltánnak az Aquila-freskók részleteit be­mu­tató fotókiállítása kíséri.

Joze Plečnik (1872–1957) A karszti ember

A kiállítás (2015. au­gusz­tus 12. - szeptem­ber 27.) a leg­je­lentősebb 20. századi szlovén építész, Jože Plečnik munkásságát mu­tatja be. Plečnik em­blematikus alakja meghatározta Szlovénia fővárosának, Ljubl­janának a mod­ern építészetét. Egyetemes je­lentőségű tevékenysége eltérő kul­turális hatások, építészeti hagyományok össze- kapc­solásán ala­pul. A kiállítás az alkotó sza­k­mai életútjának kro­nológiáját köti össze az életmű topográfiai fel­dol­gozásával.

Zala György (1858–1937) A közterek klasszikusa

A Zala György életművét be­mu­tató kiállítás (2015. au­gusz­tus 12. - szeptem­ber 27.) különös hangsúlyt fek­tet a művész Hősök terének ar­cu­latát meghatározó alkotótevékenységére.

Helyek és képek - VENDÉGÜNK NAGYVÁRAD / ORADEA - 2015. június 16. Műcsarnok

Itt és most - Képzőművészet. Nemzeti Sza­lon 2015 A KEREKASZ­TAL-BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVÕI: BALÁZS ZOLTÁN vizuális mûvész, KÁNYÁDI IRÉNE mûvészettörténész, LÁSZLÓFFY ZSOLT zenesz­erzõ és ÜTÕ GUSZTÁV képzõmûvész LÁSZLÓFFY ZSOLT szerzõi estje

Helyek és képek - VENDÉGÜNK KOLOZSVÁR / CLUJ -NAPOCA - 2015. június 12., péntek 17 óra

A KEREKASZ­TAL–BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI DOREL GÃINÃ és KALLÓ ANGÉLA képzőművész, CAR­MEN VASILE operaénekes TERÉNYI EDE: KALE­VALA - MONO­OPERA ELŐADJA CAR­MEN VASILE A Kale­vala tu­la­j­donképpen varázsének, inkantáció! A mű min­den sorából árad a hit: a szó mágikus erejébe vetett hit.

Helyek és képek - A VÉGEKEN - Műcsarnok 2015. június 5., péntek 17 óra

Feledi János/Feledi Pro­jekt és Horváth Zita (tánc), Blaskovics Bence (cselló), Meszec­sinka Duó (Szeged) – Oláh An­na­mari (ének) és Bil­jarszki Emil (zon­gora, gitár)

Helyek és képek - VENDÉGÜNK EGER - 2015. május 29., péntek 17 óra

A KEREKASZ­TAL-BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI: SZIGETI CSONGOR és SZILÁGYI RUDOLF képzőművészek SZILÁGYI RUDOLF: ÚJRA AL­KA­LMAS - PER­FOR­MANSZ „A per­for­mansz műfaj számomra a le­giz­gal­masabb alkotói folya­mat. Min­den hely­ben történik, egysz­eri és megismétel­hetetlen kell, hogy legyen. Közös térben és időben van az alkotó és a be­fo­gadó. Min­demel­lett a legtöbb érzéket meg lehet moz­gatni és közös lehet a ‘katarzis’. Témám a lelki és fizikai életképesség egy adott cso­port­ban és a tágas társadalom keretein belül. Érdekel az, hogy az em­berek miként találják meg és men­nyire tudják fel­használni önmaguk, a környezet, valamint a más em­berek által nyújtott segítséget, testük és a lelkük re­ha­bilitációja érdekében.”

Helyek és képek - VENDÉGÜNK KASSA / KOŠICE - 2015. május 22., péntek 17 óra

A KEREKASZ­TAL-BESZÉLETÉS RÉSZTVEVŐI: RÓNAI PÉTER képzőművész és PETER TAJKOV művészettörténész VIDEÓK A KAS­SAI MŰSZAKI EGYETEM MŰVÉSZETI KARÁNAK HALL­GATÓITÓL A kas­sai Művészeti Kar 1998-ban kezdte meg működését Szlovákia leg­fi­ata­l­abb felsőfokú képzőművészeti és al­ka­lma­zott művészeti iskolájaként. A sz­abad vizuálisművészeti pro­gramot kínáló tanszék a karmegalapításával egy időben in­dult 3D Sz­abad Kreativitás, Kortárs Kép és Grafika és Kísérleti Alkotások műhellyel. 2004-ben ehhez csat­lako­zott az Új Média műhely.

DROZDIK ORSOLYA: CSÍKOK (Ala Sol LeWitt ) - performansz - 2015. május 19., kedd 18 óra

Megy­eri Krisztina Hohes Ufer II. című kom­pozíciójára, 2014 „Már évtizedek óta foglalko­zom a nőtest ábrázolásának, kri­tikai elemzésének művészettörténeti, filozófiai és eszmetörténeti as­pek­tu­saival. Korábbi per­for­man­szaim, mint az In­di­viduális mitológia (1975/77), Akt Mod­ell (1977),Pornó (1978/79) ennek a vizsgálódásnak a kezdetét je­len­tették. A je­len­legi sorozat­nak a Csíkok címet adtam, utalva a festészettörténet rajz, festmény, fotó és per­for­mansz. Per­for­matív festészetem­ben a festészetmódszerét a mű lényegi részévé teszem. Számomra az alkotás egzisz­tenciális, lényegi eleme a testi je­lenlét és az idő. A per­for­mansz a művész testi je­lenlétét igényli, de a festészet is. A festésmódszerét és per­for­matív folya­matát a néző általában nem látja, mivel az a műterem­ben történik. Ez a per­for­mansz szorosan kapc­solódik a Csíkok című festménysoroza­thoz, amelyből a közönség a Műcsarnok­ban a Csíkok 5289, a la Sol Le­Witt című festményt és egy ehhez kapc­solódó fotót láthat. Ez a mű egy­ben Sol Le­witt kon­ceptuális elméletének – amely sz­erint az alkotó nem érinti a művet – kri­tikai felidézése. Művészetem alakulása szorosan és mélyen kapc­solódik ahhoz a lételméleti gon­do­lkodáshoz, amely sz­erint testem, testi létezésem összeköt a művészeti termékkel (festmény, szo­bor, fotó, rajz), és amely egy­ben műveim és művészetem drámája és esztétikuma.”

Helyek és képek. Vendégünk: Pécs. Műcsarnok 2015

A kerekasz­tal- beszélgetés előtt BARÁTH BÁLINT ad elő egy darabot zon­gorán.A kerekasz­tal-beszélgetés résztvevői: MIKLYA GÁBOR, PINCZEHE­LYI SÁNDOR, SO­MODY PÉTER és VARGA RITA képzőművészek Fellép: KRISTOF J. WEBER zenesz­erző és LŐRINC KATALIN táncművész

Helyek és képek - VENDÉGÜNK A SZOLNOKI NEMZETKÖZI KÉPZÕMÛVÉSZETI FILMFESZTIVÁL - Műcsarnok 2015. május 12.

KEREKASZ­TAL -BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVÕI DEME­TER ISTVÁN film­fesz­tivál-igaz­gató, SZURCSIK JÓZSEF képzõmûvész és UL­RICH GÁBOR animációsfilm-ren­dezõ, képzõmûvész VÁLOGATÁS A FES­Z­TIVÁL DÍJNY­ERTES FILM­JEIBÕL

Helyek és képek - Vendégünk: Miskolc, 2015. május 8., péntek 17 óra

Takács Tímea (tánc) és Czakó Péter (sza­x­o­fon) Vass Tibor költő és az SPN Krú (Berka At­tila és Széke­ly­hidi Zsolt).

FÉNYÚT - Csáji Attila kiállítása ***Előzetes***

2015. március 07 - 2015. április 05. Az UN­ESCO a 2015-ös es­z­tendőt a Fény Évének válasz­totta. A Műcsarnok Csáji At­tila Munkácsy-díjas képzőművész kiállításával kapc­solódik a művészeti eseménysoroza­thoz. Csáji At­tila (1939) életművében alapvető sz­erepet játszik a fény fizikai és szellemi di­menziója.

Szvet Tamás - Fényidézés / Light Seance | Mélycsarnok, 2015

A Mélyc­sarnok­ban látható in­ter­aktív fényin­stalláció egy olyan (gon­do­lat)kísérlet, amely - a néző aktív bevonásával - a művészeti kutatás gyako­r­latba történő áthe­lyezésére irányul. A sötét térben található tu­cat­nyi ob­jek­tet a látogatók in­ter­aktív módon, séta keretében világíthatják meg: a falakra vetülő árnyak a fényművészet mag­yar vonatkozású történetét elevenítik fel.

Interjú Szvet Tamás képzőművésszel

Fényidézés - Szvet Tamás 2015. március 21 - 2015. április 26. Mélyc­sarnok Szvet Tamás (Gyula, 1982) a Mag­yar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán diplomázott 2007-ben, Jovánovics György tanítványaként. 2009-től az MKE Dok­tori Iskolájában kezdett művészeti kutatást, melyet 2011-ben Hol­landiában, a Uni­ver­sity of Am­s­ter­dam kutatóintézetében, valamint a Ger­rit Ri­etveld Akadémián foly­ta­tott. Munkái (művészeti, il­letve tudományos) je­lenségek átélésén, mint­egy újbóli felfedezésén, újraértelmezésén ala­pul­nak. In­stallációiban központi sz­erepet kap a tudomány és a művészet, il­letve a tech­nika és a művészet vis­zonya. Nagy hangsúlyt fek­tet a mű és a tér kapc­so­latára és a közönséggel való in­ter­ak­tivitásra. Alkotásai létre­hozását hosszas művészettörténeti és tudományos kutatás előzi meg.

TAKÁCS TÍMEA (tánc) és CZAKÓ PÉTER (szaxofon)

HELYEK ÉS KÉPEK A MŰCSARNOK­BAN pro­gram­sorozat az Itt és most - Képzőművészet.​Nemzeti Sza­lon 2015 c. kiállításon Vendégünk: MISKOLC TAKÁCS TÍMEA (tánc) és CZAKÓ PÉTER (sza­x­o­fon): Útk­eresés Kortárs zene-tánc im­provizáció „A világ megis­merése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önma­gunk megis­merése a leg­nagy­obb utazás, a legfélelme­sebb felfedezés, a leg­tanulságos­abb találkozás.” (Márai Sándor) Az élet folyam­atos mozgásban van, óráról órára változik min­den. Mi ma­gunk is változunk. Min­deközben helytállunk, kitörünk, megállunk, boldogságra vágyva úgy, hogy folyam­atosan hatással van ránk a külvilág. Végte­len sok lehetőség, út áll előttünk… kinyílik egy ajtó és benne egy új Világ, ahol a játék-zene-mozgás együtte­sen egymásra talál…

Itt és most. Képzőművészet - Nemzeti Szalon 2015

Mióta a képzőművészet a széles polgári nyilvánosság elé lépett, azóta for­rong, melyek lennének ezen nyilvános be­mu­tatás igazán hathatós formái. A 17. századtól Párizs­ban működő, évente-kétévente megren­dezésre kerülő Sza­lon, s annak szellemi-sz­ervezeti keretét adó Akadémia történetét viták és botrányok kísérik. Miközben a kiállítások nézőszáma legjobb pil­lanataiban elérte az egymilliót. A közönséget tehát érdekelte – s bátran leírható – máig érdekli, amikor az adott kor élő művészetének széles körét áttekintheti egyetlen kiállítótér falain. Ez a gon­do­lat motiválta a Mag­yar Művészeti Akadémiát, hogy a 2013-ban tu­la­j­donába áta­dott Műcsarnok­ban újra meghonosítsa a nemzeti sza­lonokat. Az egymást követő kiállítások az építőművészet, a képzőművészet, a média- és fotóművészet, il­letve a ter­vező- és iparművészet átfogó be­mu­tatására vállalkoz­nak. A klasszikus párizsi sza­lontól eltérően a bu­dapesti nem követi a beadás-zsűrizés ha­j­dani gyako­r­latát. Nem is igen tehetné. Csak a képzőművészetet hozva föl példaként: ma a Kárpát-medencében több ez­erre tehető a színvon­alas alkotómunkát foly­tató festők, szobrászok, grafiku­sok száma. Így a Nemzeti Sza­lonokat felkért kurátorok, egy-egy sza­k­terület szakértői állítják össze tudásuk, sok évtizedes tapasz­ta­latuk alapján gon­do­lati­lag legalábbis a tel­jesség igényével. A 2015. évi Nemzeti Sza­lon 207 alkotóval az elmúlt tíz es­z­tendő mag­yar képzőművészetének áttekintésére vállalkozik. Kurátora N. Mészáros Júlia, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum művészettörténésze, aki kiállítások hosszú sorának megsz­ervezésével, s egy nemzetközi grafikai biennále kez­deményezésével bi­zonyította már tájéko­zottságát, sza­k­mai ráter­mettségét. A Műcsarnok a 2014-ben megren­dezett, több mint húszezer nézőt számláló építészeti sza­lonja után 2015-ben Itt és most című kiállításával, képzőművészetünk több területén az ezred­for­duló utáni rövid időszak releváns je­lenségeit, jellemző alkotásait és kevésbé is­mert di­menzióit kívánja láttatni. Jelen kiállítás nem vállalkozik többre, minth­ogy új nézőpon­tot kínáljon e rövid időszak kom­plex egészhez mért, finom eltéréseinek az észleléséhez. A Kiállításhoz tar­tozik a Tár.​hely el­n­evezésű nyílt begyűjtésű netes mus­tra (M0-ás terem). Több mint hétszáz alkotó töltötte fel sza­k­mai éle­trajzát és digitális képa­nyagát a Műcsarnok we­boldalára. A kurátor munkáját segítő, és a nagyközönség számára a kiállítótérben, il­letve a katalógus­ban a kiállítás tágabb kon­tex­tusát felvázoló gyűjtés felfogható egy­fa­jta Salon des Indépen­dant-nak, független, zsűri nélküli sza­lon­nak. 2015. április 25 - 2015. július 19. Kurátor: N. Mészáros Júlia

Egy város entrópiája – Julia Stoschek Collection

A Műcsarnok kurátora, Rózsás Lívia adott in­terjút a bu­dapest.hu-nak a kiállításról.

Interjú Szegedy-Maszák Zoltán képzőművésszel a 2014-es Derkovits-ösztöndíjról

derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Szegedy-Maszák Zoltán a Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagja beszél a zsűrizésről.

Shirin Neshat megnyitó 2014.02.13. - Interjú Kocsis Ágnes filmrendezővel és Tóth Orsi színésznővel

Shirin Ne­shat 2014. február 13 - 2014. április 27. Mélyc­sarnok Kurátor: Kon­dor-Szilágyi Mária 2014. február 13-án a kiállítást meg­ny­i­totta Koc­sis Ágnes film­ren­dező. A meg­nyitó esemény után rövid in­terjúban el­mondja, mi­lyen közös pon­tokat lát Shirin Ne­shat és saját ren­dezői szemlélete között. A videóban Tóth Orsi, Shirin Ne­shat Zarin című filmjének fősz­ereplője arról mesél, hogyan is­merkedett meg a ren­dezőnővel és mi­lyen volt vele együtt dol­go­zni.

GOLDENROACH Unlimited - Interjú Kiss Miklóssal, 2014

kiss­mik­los GOLD­EN­ROACH Un­lim­ited 2014. március 07 - 2014. március 30. Kurátor: Zsinka Gabriella Kiss Miklós képzőművész akciósorozatának rend­hagyó hazai állomásaként a Műcsarnok pro­jek­t­terme, az M0 ad ot­thont a Gold­en­roach Un­lim­ited című in­stallációnak. A Golden Roach (Aranycsótány) nevű akcióval ‒ melynek során Kiss Miklós arany svábbog­a­rakat csempészett Európa ran­gos kiállítótereibe ‒ 2011 óta találkozhat­nak külföldön a múzeumlátogatók.

Kissmiklos: Goldenroach Unlimited - Interjú a szemfüles megtalálókkal

A 12.000 fröccsöntött aranycsótány közé re­jtett színarany svábbog­a­rat a meg­nyitó után pár nap­pal három leendő grafikusművész találta meg. A lányokkal rövid in­terjú készült arról, hogyan fedezték fel az igazit és hogyan sikerült kihalászniuk a csótányrengetegből.

Tradíció és modernitás. A női identitás Shirin Neshat műveiben.

A Shirin Ne­shat kiállításhoz kapc­solódóan rend­hagyó tárlatvezetést tar­tott Acsády Judit szo­ciológus és Mészáros Zsolt iro­dalom- és művészettörténész 2014. március 30-án a Mélyc­sarnok­ban: Shirin Ne­shat saját, kettős kötődéséből fakadó érzékenységgel ábrázolja az iráni nők társadalmi helyzetét. A rend­hagyó tárlatvezetés során az eltérő vizuális eszközökkel operáló videómunkák értelmezésében különös hangsúlyt kap­nak a következő szem­pon­tok: tradíció és moder­nitás, egyén és közösség, férfi és női világ, hang és kép vis­zonya. A felka­varó filmek megra­gadják az iszlám társadalom hagyományos közösségéből kieső nők kiszolgálta­tottságát.

Interjú Szabó Ádám szobrásszal a 2014-es Derkovits-ösztöndíjról

derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Szabó Ádám a Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagja beszél a zsűrizésről.

Négy művész, négy hét, négy kérdés - Közönségtalálkozó Szvet Tamás képzőművésszel

A Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállításának kísérőpro­gramja: Négy művész, négy hét, négy kérdés -- közönségtalálkozó fi­at­alokkal Négy héten keresztül min­den péntek délután gim­nazisták és egyetemisták beszélget­nek egy-egy kiállító művésszel az alkotásaikról, a munkamódszerükről, művészi pályájukról és az ösztöndíjról. 2014. április 11., péntek, 16-17 óra Meghívott képzőművész: Szvet Tamás Moderátor: Gal­lai Alíz Közreműködik: Nagy Krisztina, Simola Rita, Petró Zsuzsa

Cod.Act - Cycloïd-Ɛ, 2014, M0

2014. április 03 - 2014. május 04. Műcsarnok, M0 Kurátor: Rózsás Lívia Zeneművészeti ih­letettség és mérnöki találékonyság találkozik a Cycloïd-ε című per­for­matív han­gin­stalláció létre­hozásakor: a hang és mozgás kapc­so­latának for­mai analízisén ala­puló mű a Cod.​Act néven alkotó svájci testvérpár, André (1967) és Michel Décos­terd (1969) munkája.

Interjú Készman József vezető kurátorral a 2014-es Derkovits-ösztöndíjról

derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Készman József a Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagja és a derkó.pécsi.2014 kiállítás kurátora beszél a zsűrizésről és a kiállításról.

derkó.pécsi.2014 | Balázs József Tamás | BaJóTa | Timelapse | Műcsarnok

derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Time­lapse videó Balázs József Tamás (BaJóTa) Derkovits-ösztöndíjas képzőművész munkájának építéséről.

Pettendi Szabó Péter fotográfus, kuratóriumi tag a Pécsi-ösztöndíjról és a kiállításról

derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Pet­tendi Szabó Péter a Pécsi József ösztöndíj kuratóriumi tagja beszél a zsűrizésről és a kiállításról.

Négy művész, négy hét, négy kérdés - Közönségtalálkozó Szanyi Borbála képzőművésszel

A Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállításának kísérőpro­gramja: Négy művész, négy hét, négy kérdés -- közönségtalálkozó fi­at­alokkal Négy héten keresztül min­den péntek délután gim­nazisták és egyetemisták beszélget­nek egy-egy kiállító művésszel az alkotásaikról, a munkamódszerükről, művészi pályájukról és az ösztöndíjról. 2014. április 25., péntek, 17-18 óra Meghívott képzőművész: Szanyi Borbála Moderátor: Szabó Zsófia Közreműködik: Son­n­evend Es­zter, Rácz Adri­enn, Bori Dóra

I. Építészeti Nemzeti Szalon - 100% kreativitás - Interjú Szegő Györggyel, a kiállítás kurátorával

I. Építészeti Nemzeti Sza­lon -- 100% kreativitás 2014. június 04 - 2014. szeptem­ber 07. Kurátor: Szegő György Videó az építésről, in­terjú Szegő Györggyel. Min­den idők leg­je­lentősebb kortárs építészeti össze­foglaló-kiállításának ad ot­thont a Műcsarnok. A nagyszabású tárla­ton több mint 200 épület és ter­vezője vonul­nak fel, s adnak ízelítőt nap­jaink és a közelmúlt iz­gal­mas mag­yar építészetéből, maket­tek, óriásny­oma­tok, filmek, ter­vek és egyéb műalkotások, il­letve doku­mentációk révén.

I. Építészeti Nemzeti Szalon - 100% kreativitás

A Mag­yar Művészeti Akadémia kez­deményezésére és támogatásával min­den idők leg­je­lentősebb kortárs építészeti össze­foglaló-kiállításának ad ot­thont a Műcsarnok. A nagyszabású tárla­ton több mint 200 épület és ter­vezője vonul­nak fel, s adnak ízelítőt nap­jaink és a közelmúlt iz­gal­mas mag­yar építészetéből, maket­tek, óriásny­oma­tok, filmek, ter­vek és egyéb műalkotások, il­letve doku­mentációk révén.

Több mint 20.000 látogató az I. Építészeti Nemzeti Szalonon

A kiállítás húszezredik látogatóját ajándékc­so­mag­gal ju­tal­mazta a Műcsarnok, melyet Medgyes Piroska, a Műcsarnok gaz­dasági igaz­gatója és Szegő György, az I. Építészeti Nemzeti Sza­lon kurátora adott át személye­sen.

Interjú Losonczi Áronnal, a pixelbeton feltalálójával

2014 nyarán a Műcsarnok lépcsőjén különleges in­stalláció fo­gadta az I. Építészeti Nemzeti Sza­lonra érkezőket. A Loson­czi Áron ter­vezte pavilon pix­el­be­ton hom­lokzata a természetes fényben fürödve iz­gal­mas árnyjátékot varázsolt a belső térbe az előtte el­ha­ladók sziluettjéből. Az esti órákban pedig videópro­jek­tor­ral vetített animációk szórakoz­tatták a nézőket a hatal­mas be­tontévéként működő felületen. Az üveg­be­ton, mely a TIME mag­a­zin sz­erint 2004. egyik leg­fontosabb találmánya volt, több ran­gos hazai és külföldi elis­merést is kapott, s a világ számos táján al­ka­lmazták már je­lentős pro­jek­tek­ben. Támogatók: KÉSZ építő, KÉSZ gyártó, Hol­cim, Csomiép Kft., MC Még több infó: http://​litra­con.​hu/

Zilvinas Kempinas - Ötödik fal / Fifth Wall | Megnyitó/Opening 2014.09.26. Műcsarnok, M0

Zilv­inas Kemp­inas Ötödik fal / Fifth Wall 2014. szeptem­ber 27 - 2014. no­vem­ber 02. Kurátor: Rózsás Lívia A Műcsarnok Mag­yarországon elsőként mu­tatja be a litván születésű New York­ban élő művész két in­stallációját. Videokazettákból származó mágnessza­lagok szolgálnak Kemp­inas sz­inte összes, a kiállítóteret betöltő, azt tel­jes egészében használatba vevő in­stallációjának alapjául. Az ere­de­ti­leg képsorok tárolására al­ka­lmas médium Kemp­inas háromdi­menziós műveiben tárgyi­a­sul, és térben ra­j­zolt von­allá alakul. Az eszközeiben min­i­mal­iz­musra törekvő művész tel­jes pre­cizitással hozza létre efe­mer, de mon­u­mentális műveit, melyek olyan súly­ta­lanok, hogy sz­inte nem is léteznek, ahogy az M0-ban emelt Ötödik fal sem. A kép és hang­hor­dozóból lett vékony fekete sza­lagok párhuzamos rendje min­den szögből más külsőt mutat, az in­stalláció min­den pil­lanat­ban a finom légmozgások következtében változik, im­presszion­isztikus karak­tert kölcsönözve ezzel az állandóan rezgő műnek. Az Ötödik falat, amit 2011-ben Japánban, a Yoko­hama Tri­ennálén állított ki először a művész, most az M0 terére adaptálva építi fel újra. A Műcsarnok­ban Kemp­inas egyik mo­toriku­san kinetikus műve, a Forrás is látható lesz. A fekete mágnessza­lagok rengetegét ven­tillátor hozza folyam­atos mozgásba, és teszi azt élő or­ga­niz­mushoz ha­sonlóvá.

Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok | 2014 | On the Edge of Perceptibility - Sound Art

Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia Kiállító művészek: BIN­AURA cso­port | BLAZSEK András | Ar­turas BUM?TEINAS | Thanos CHRYSAKIS | Jozef CSERES | Bern­hard GÁL | hans w. koch | NAGY Gergő | Ger­ardo NO­LASCO MAGAÑA | Jon ROSE | Chris­t­ian SKJØDT | Carsten STABENOW | VÁRNAI Gyula A hang az elmúlt évtizedek képzőművészetében egyre nagy­obb teret nyerő médium, annak ellenére, hogy ez alap­jaiban el­lenkezni látszik a képzőművészet fo­galmával. A hang kiter­jedése időben és a maga ab­sz­trakciójában merőben különbözni látszik az egysz­eri képpé vagy plasztikus művé sz­ervezett vizuális in­formációtól, de még a többi időbeli műfa­jhoz (per­for­mansz- vagy videóművészet stb.) képest is erőtel­jes a vizualitás sz­inte tel­jes kivonásának hatása. A han­gin­stallációk gyakran meghatározó eleme a külső helyszínen készült, több­nyire a kész műben már mod­i­fikált formában hall­ható, felvétel (field record­ings) valamint a szonifikáció – a nem hangzó jelek (kép, adat és ezek mátrixai) – meghan­gosítása. A fel­vett és újrajátszott za­jokkal, környezeti hang­okkal vagy a szonifikáció során a generált hang­okkal, hangrétegekkel újra vagy először szem­besülünk, azáltal, hogy a művészek beeme­lik őket a kiállítótérbe. A hang képzőművészeti sz­erepével foglalkozó, han­gin­stallációkat be­mu­tató kiállítások szórványosan voltak jelen Mag­yarországon, ezért Az érzékel­hető határán – Más hangok hiánypótló tárlat, ami egysz­erre je­lent be­mu­tatkozási lehetőséget mag­yar, részben kevéssé is­mert alkotók számára, és mu­tatja be néhány külföldi alkotó legutóbbi munkáit.

CHRISTIAN SKJØDT: Rezonáns zavarok III. | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Chris­t­ian Skjødt Rezonáns zavarok III. 2014 szonifikáció alapú han­gin­stalláció a művész tu­la­j­dona A Rezonáns zavarok III. című munka a fény és az árnyék kapc­so­latát tanulmány­ozza, amely­ben az autonóm áramkör a fény in­ten­zitását hangra ülteti át. Ezt az érzékeny, a Műcsarnok terére adaptált in­stallációt a kiállítótér tel­jes területén be­folyásolja a beáramló fény, il­letve kisebb mértékben az em­beri test puszta je­lenléte is; az árnyékokon és a fény változásain keresztül (in­ter­fer­en­cia), ah­ogyan azt az em­beri test természetes módon létre­hozza a térben. Chris­t­ian Skjødt (1980, Aal­borg) dán hangművész és zenesz­erző munkáiban a hang és a zaj fizikalitásában, valamint esztétikájában is feltárja a térbeli és időbeli vonatkozásokat. In­stallációi gyakran helyspeci­fikusak, a nem hall­ható és a re­jtett kiemelésével foglalkoz­nak. Skjødt Európa legtöbb részén dol­go­zott már, de emel­lett Kanadában és Malin, Afrikában is. Tanulmányait a Dán Királyi Ze­neakadémián. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

TOMMASO TANINI - H. azt mondta, szeret minket

2014. no­vem­ber 28-án nyílt meg, a Fotóhónap 2014 ren­dezvénysoroza­thoz kapc­solódva, Tom­maso Tanini önálló kiállítása a Mélyc­sarnok­ban. Kurátor: Fed­er­ica Chioc­chetti Köszöntőt mon­dott: Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője és Szamódy Zsolt, a Mag­yar Fotóművészek Szövetségének elnöke Meg­nyitó beszédet mon­dott: Fed­er­ica Chioc­chetti, a kiállítás kurátora A lon­doni Pho­to­cap­tion­ist és más archívumok közreműködésében meg­valósuló kiállítás a történelmi emlékezet kérdésein keresztül kapc­solódik a Fotóhónap2014 központi tem­atikájához. Tom­maso Taninit, aki az egykori keletnémet titkoss­zolgálat (Stasi) min­den­napi érzelmi ma­nipulációs eljárásait kívánja feltárni, ebben a munkájában je­lentősen in­spirálta Cor­rado Al­varo Az erős ember című, a dik­tatúrák társadalmi vis­zonyait bon­coló regénye. Tanini alkotásainak alapvető, kínzó fel­vetése, hogy miként for­dul­hat az ember az őt el­nyomó, megfélemlítő rend­szer helyett saját sz­erettei ellen, il­letve hogyan lehetséges mégis felülk­erekedni a hat­alom kel­tette szorongáson.

JOZEF CSERES: Hogyan észleljük a virtualitást | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Jozef Cseres / Jon Rose Hogyan észleljük a vir­tu­alitást 2014 három­c­satornás videoin­stalláció, tárgyak vit­rinek­ben a művészek tu­la­j­dona A Rosen­berg Múzeum Jon Rose folya­mat­ban lévő, 1980-ban megkezdett pro­jek­tje. A művész azzal a céllal ment akkor Berlinbe, hogy fényt derítsen a fiktív Rosen­berg Di­nasz­tia történetére. A Hogyan észleljük a vir­tu­alitást című au­diovizuális in­stalláció, ami a Műcsarnok kiállítására készült, nem­c­sak a Rosen­bergek állásfoglalásra késztető történetén vezeti végig a nézőt, hanem azt is be­bi­zonyítja, hogy a világ elsősor­ban nem látásra, hanem hallásra való. Jozef Cseres (1961, Érsekújvár/Nové Zámky) a zene és a képzőművészet esztétikáját, valamint filozófiát tanít a Come­nius Egyete­men Poz­sony­ban, a beszter­cebányai Ze­neakadémián és a Képzőművészeti Karon Poz­sony­ban. Cseres mul­timédia művészként, ze­neesztétaként és kon­ceptuális művészként is aktív. Jon Rose (1951, Rochester) az Egyesült Királyságban született, Ausztráliában élő hegedűművész. Új, im­provizált és ex­per­i­mentális zenével és médi­umokkal foglalko­zott ed­digi kar­ri­erje során. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

BERNHARD GÁL: Alsógál | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Bern­hard Gál Alsógál 2014 field record­ing alapú hangkörnyezet, teafőző, bútorok, hangszórók a művész tu­la­j­dona Bern­hard Gál (1971, Bécs) Alsógál című han­gin­stallációja érzéksz­ervi im­pulzu­sok többrétű ref­er­en­ciahálója, mely hétköznapi tárgyak vagy szituációk re­jtett rétegeit fedi fel. A felszín alat­tit, a mögöttest és a múltbélit kutató feltáró munka ez. Az Alsógál cím szójáték (a mag­yar „alsó” szó és a művész családnevének „egyesítése”) arra a mag­yar településnévre as­s­zociál, amely egy jól is­mert nemzeti emlékmű mel­lett található (Turul, Alsógalla). Az osztrák képzőművész, zenesz­erező és zenetörténész a kortárs zenében, az in­stalláció- és médiaművészetben egyaránt járatos. Az idén ki­lencedik al­ka­lom­mal Bécsben megren­dezett shut up and lis­ten! fes­z­tivál művészeti vezetője. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

HANS W. KOCH: Kvintkör | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

hans w. koch Kv­intkör 2006–2014 ti­zenkét csatornás han­gin­stalláció a művész tu­la­j­dona hans w. koch (1962, Köln) Kv­intkör című in­stallációja a hagyományos kv­intkör kon­cepcióján alap­szik, amit ti­zenkét hang­fal il­lusztrál. A hangszórókból a Műcsarnokon kívülre helyezett mikro­fon­nal fölvett, majd egy al­go­rit­mus segítségével átdol­go­zott, 12 irányba os­z­tott hangok szólnak valós időben. Ezenkívül tizenöt percenként min­den hangszórón hall­ható egy J. S. Bach-kánon, ami a kv­intkör tonális pozícióját definiálja. A látogatót az in­stalláció terében mo­zogva – helyzetétől függően – változó hang­hatások érik. hans w. koch zenesz­erző, per­former és hangművész. A Tübin­geni Egyete­men egyip­tológiával és ókori távol-keleti tudományokkal és vallásokkal foglalko­zott, ezenkívül zenét, történel­met és fizikát is tan­ult a Wein­garteni Egyete­men. Munkáit számta­lan eseményen és fes­z­tiválon mu­tatták be. 2008-ban az Ars Elec­tron­ica Fes­z­tivál díja­zot­t­jai között volt. 2012 óta hi­b­rid zenesz­erzést tanít Düssel­dorf­ban. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

GERARDO NOLASCO MAGAÑA: A szimbolikus erőszak édes suttogása | Az érzékelhető határán - Más hangok

Ger­ardo No­lasco Magaña A sz­im­bo­likus erőszak édes sut­togása 2014 egyc­satornás han­gin­stalláció a művész tu­la­j­dona A sz­im­bo­likus erőszak édes sut­togása Pierre Bour­dieu sz­im­bo­likus erőszak fo­galmát egy­fa­jta láthatat­lan erőként értelmezi. Ennek az erősza­k­nak a gyakorlása nem tudatos; sz­im­bo­likus rend­sz­erek­ben játszik sz­erepet, ame­lyek­ben az em­beri in­ter­akció a dominált és domináló kapc­so­latának spiráljává alakul, ugyanakkor csak gyakorlóinak és el­szenvedőinek együttes bűnrészességével képzel­hető el. Ebben az összefüggésben a műben be­mu­ta­tott quet­zal (egy Közép-Amerikában őshonos madárfaj) hangja metonímia, ahol a madárdal a behódolásra és en­gedelmességre hívó édes szót helyettesíti. Ger­ardo No­lasco Magaña (1975, Mexikóváros) több dis­z­ciplínában alkotó képzőművész, je­len­leg Bu­dapesten él. Művészeti gyako­r­latában többféle médi­u­mot használ a festészettől a han­gin­stallációig. Számos művészeti intézményben és galériában állított ki Mexikóban – többek között a Rufino Tamayo Múzeum­ban Mexikóváros­ban – és más nemzetközi kiállítóhelyeken. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

THANOS CHRYSAKIS: Találkozások | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Thanos Chrysakis Találkozások 2002–2014 hatc­satornás hangkörnyezet a művész tu­la­j­dona A Találkozások című hangkörnyezetet Chrysakis még 2002-2003-ban kom­ponálta. A térbeli mű in­ten­zitása, sűrűsége és irama ela­pad, el­halványul, a tér hang­jaival valószínűleg együtt létező, ki­rajzó hangok és mikroszkopikus gesz­tu­sok folyam­atos mozgását teremtve meg ezáltal. Időnként egészen közel, máskor távolabb egy lebegő hang-világ képződik egy tetszés sz­er­inti időtar­tam erejéig, ami a külső és a belső tér közötti folyam­atosságot biz­tosítja. Thanos Chrysakis (1971, Athén) 1998 óta az Egyesült Királyságban él. Zenei darabok, per­for­man­szok és in­stallációk létre­hozásával foglalkozik. Ütős és hangművészet sza­kokon sz­erzett képzettséget a Lans­down Elek­tron­ikus Művészeti Cen­trum­ban, és zenesz­erzésből dok­torált a Gold­smiths Lon­doni Egyete­men. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

NAGY GERGŐ: Cycle of Two | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Nagy Gergő Cycle of Two 2012–2014 ny­ol­cc­satornás in­ter­aktív hangkörnyezet a művész tu­la­j­dona A Cycle of Two in­ter­aktív hangtérben – ahol egysz­erre csak egy látogató lehet jelen – nyolc hangszóró helyezkedik el a ma­jd­nem tel­je­sen elsötétített térben – részben láthatóan (hangzó tárgyként), részben el­re­jtve. Az in­stalláció nem egy már meglévő tér érzékelésével és vizsgálatával foglalkozik, hanem saját hangteret hoz létre. A kiállítótér a lehető legtisztább be­fo­gadói állapot megteremtése érdekében olyan hiper szen­zitív környezetté alakul át, mely­ben a test je­lenléte a térben tudatossá és hall­hatóvá válik; a hangtér így az em­beri test kiter­jesztése lesz. Nagy Gergő (1984, Miskolc) han­gin­stallációkat készít, au­diovizuális per­for­man­szokat ad elő és zenesz­erzéssel foglalkozik. 2009-ben a Mag­yar Képzőművészeti Egyete­men, 2012-ben pedig a hágai Királyi Konz­er­vatóri­um­ban fe­jezte be tanulmányait. A Be­sorolás Alatt művészc­so­port alapító tagja, és a 2009-ben és 2010-ben Bu­dapesten megren­dezett +3dB Kortárs Hangművészeti Fes­z­tivál társkurátora. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

BLAZSEK ANDRÁS: PAVILON-pavilon | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Blazsek András PAVILON-pavilon 2010–2014 vis­szac­satolásra épülő han­gin­stalláció a művész tu­la­j­dona A pavilon-PAVILON cím a mű alap­kon­cepciója is egy­ben: kísérlet két különböző méretű terem hangjának előhívására, írásban jelölt formában. Négy orsós magnó adja a vis­szac­satolást tem­atizáló in­stalláció alapját, két terem­ben páronként egy-egy mágnessza­lag­gal összekötve. A két terem közti fal átfúrásával a magnósza­lag akadály­ta­lanul képes közlekedni a valóságban egymástól izolált ter­mek között. A magnósza­la­gra az egyik magnó mágne­ses jel formájában ráírja a mikro­fon­nal rögzített hangképet, majd a sza­laghurok másik végén lévő magnó, néhány másod­perces késéssel, ugyanazt vis­szajátssza. A terem vis­szhangja hozzáadódik a fel­vett anyaghoz, ezáltal a hang­in­ter­fer­en­cia végte­len körét eredményezve. Blazsek András (1984, Dunasz­er­da­hely/Duna­jská Streda) mag­yar–szlovák médiaművész. Az in­stalláció és a hangművészet foglalkoz­tatja leginkább. 2009-ben diplomázott a Mag­yar Képzőművészeti Egyete­men, poszt­graduális tanulmányait a kölni Médiaművészeti Egyete­men (Kun­sthochschule für Me­dien – KHM) végzi. A Be­sorolás Alatt művészc­so­port alapító tagja. 2009-ben és 2010-ben a +3dB Kortárs Hangművészeti Fes­z­tivál társkurátora. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia

Interjú Váli Dezső képzőművésszel

KÉPPRAX­ISOK HEGEDŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. de­cem­ber 13 - 2015. február 01. Műcsarnok Váli Dezső - Deske.​hu – Váli Dezső puritán művészetét kezdettől erős sza­kralitás jellemzi. A korai ab­sz­trakt munkák jel­legzetes „keresztútjai” után fedezte fel maga számára a „zsidó temetők” festői témáját, ame­lyet a saját szakrális térként értelmezhető „műteremképek” immáron jó két évtizede tartó sorozata követ. Képeinek jel­legzete­sen intim, in­tro­vertált világát el­len­pon­tozza az a különös, művészi ex­tro­vertáltság, amely során Váli rendkívüli pre­cizitással doku­mentálja életét és életművét, és teszi a külvilág számára hozzáférhetővé az in­ter­neten keresztül. A tárlat a művészi ma­g­a­tartásnak ezt a sajátos kettősségét sz­eretné megra­gadni festmények, fo­tográfiák, film- és hang­doku­men­tumok, valamint in­stallációk segítségével. Kurátor: Rock­en­bauer Zoltán

Interjú Lévay Jenő képzőművésszel

KÉPPRAX­ISOK HEGEDŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. de­cem­ber 13 - 2015. február 01. Műcsarnok Lévay Jenő - Váltótér – A rétegződés fo­galma időbeli és térbeli értelem­ben egyaránt fontos sz­erepet játszik Lévay Jenő művészetében. Ő ezt a folyam­a­tot „párbeszédes for­maként” határozza meg. A valóság egy ob­jek­tuma fotóval leképezve számítógépre kerül, majd a számítógépen végzett alkotói bea­vatkozások után létrejött következő rétegben vis­szatér a valóságba. A kiállításon sz­ereplő munkái soroza­tokba ren­deződve mindig valam­i­lyen művészeti akció leny­omatai és doku­men­tu­mai. A címek beszédesek: Sóhajlétrák, Videotilu­sok, Időmérő, Gon­do­latrészvények, Páter­noszter, Váltótér, Tömegsz­erencse. A kiállításon sz­ere­pelni fog­nak használati tárgyakból tovább­gon­dolt in­stallációk (Lélekvessző) és a Liszt-tran­sclip­tions című videómunka is, a látogatónak pedig lehetősége nyílik majd akár saját har­mono­gramot is készíteni, és a létre­ho­zott felvételek egymáshoz való vis­zonyát is meg­fi­gyelni. Kurátor: Kon­dor-Szilágyi Mária

Interjú Hegedűs 2 László képzőművésszel

KÉPPRAX­ISOK HEGEDŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. de­cem­ber 13 - 2015. február 01. Műcsarnok Hegedűs 2 László 2KETTŐ – Hegedűs 2 László a ny­ol­cvanas évek elején tűnt fel grafikai munkáival, nemzedékének egyik leg­ere­detibb, az akkor még fénykorát elő sok­szorosított grafikai eljárás, a sz­erigráfia mestereként, és a kortárs animáció leg­egyénibb hangú, kísérletező alkotójaként. Eszköztára látszólag tradi­cionális, művészeti gon­do­lkodásmódja azon­ban a je­lenségek mélyebb értelmét, mögöttes tar­tományait ku­tatva re­jtett összefüggéseket tár fel. Műalkotásai leg­gyakrab­ban a mu­landóságra fókuszálnak. Hegedűs 2 László mindig szokat­lan képi megoldásokkal, képzettársításokkal je­len­tkezik, bárme­lyik művészeti ágban alkot. Talált, kere­sett és készített tárgyak, motívumok, képek és gon­do­la­tok a sz­ereplői oeu­vre-jének. A kiállításon digitális képeiből készült, soroza­tokra bon­tott alkotásait láthatják az érdeklődők ‒ a munkák tech­nikai érdekessége, hogy néhány sorozat, il­letve azok egyes darab­jai úgy­n­evezett lentikuláris tech­nikával készülnek. A cso­por­tok­ban in­stallált sík munkák háttereként két nagy­obb szabású, szöveg­cen­trikus, kon­ceptuális in­stalláció teremt kon­tex­tust. Kurátor: Készman József

Shilpa Gupta - 24:00:01 | Megnyitó | Műcsarnok - M0 | 2013.11.07.

Kurátor: Rózsás Lívia Meg­nyitó beszéd: Rieder Gábor művészettörténész Törékeny egyensúlyban az idő múlásával, önmeghatározásra törekedve a kaszt, a vallás, a nemzet nevében sz­eretni és gy­ilkolni, miközben civ­i­lizációk tűnnek fel és süllyed­nek el a meghatározhatat­lan időben, akkor, amikor a számlap 25:00:01-re érve kilép a valós időszámításból. tovább ...

Duliskovich Bazil - Plan B

Duliskovich Bazil - Plan B Mélyc­sarnok, 2013. no­vem­ber 29 - 2014. január 26. Kurátor: Zsinka Gabriella

Interjú David Černý képzőművésszel I.rész

David Černý - Létezés / Ex­is­tence Műcsarnok - M0, 2013. június 05 - 2013. július 14. Az M0 nyitótárlatán a cseh képzőművészet nemzetközi hírű „en­fant ter­ri­ble"-je, David Černý két munkája látható: az 1994-es, először a World Trade Cen­ter­ben kiállított, 4 óriás méretű, egymásnak szegezett hatal­mas, hang­okat hal­lató pisz­toly (Guns) és a 2005-ben készült, Szad­dam Husszein megkötözött mezte­len testét egy akvári­um­ban be­mu­tató Shark (Cápa). David Černý a június 5-i meg­nyitóra nem hétköznapi módon, saját Cessna-ján érkezett és lan­dolt a Dunakeszi Repülőtéren.

Interjú Jelenits István szerzetes teológussal Mátrai Erik: Táj című munkájáról

Mátrai Erik Táj című kiállítását 2013 szeptem­ber 14-től október 20-ig ren­dezte meg a Műcsarnok, az M0-ban. In­terjú Je­len­its István sz­erzetes teológus­sal a pro­jektről.

Interjú Paksi Endre Lehel művészettörténésszel Mátrai Erik: Táj című munkájáról

Mátrai Erik Táj című kiállítását 2013 szeptem­ber 14-től október 20-ig ren­dezte meg a Műcsarnok, az M0-ban. In­terjú Paksi Endre Lehel művészettörténésszel a pro­jektről és Mátrai Erikről.

Interjú Lőrinc Lilla képzőművésszel Mátrai Erik: Táj című munkájáról

Mátrai Erik Táj című kiállítását 2013 szeptem­ber 14-től október 20-ig ren­dezte meg a Műcsarnok, az M0-ban. In­terjú Lőrinc Lilla képzőművésszel a pro­jektről és Mátrai Erikről.

Kerstin Ergenzinger - Vörös Zaj / Rotes Rauschen

2013. július 26 - 2013. szeptem­ber 01. Kurátor: Rózsás Lívia Hogyan válik hall­hatóvá a láthatat­lan? Érzékel­hető-e az érzéksz­ervekkel felfoghatat­lan? Ker­stin Er­gen­zinger (1975) in­stallációi a re­alitáshoz való vis­zonyunkat kérdőjelezik meg. Arra emlékeztet­nek, hogy környezetünk felmérése és értékelése szub­jektív, in­sta­bil és állandó változás jellemzi. A Berlin­ben élő képzőművész reaktív in­stallációja a véletlen­szerű, sz­inte érzékel­hetetlenül finom mozgást, vagyis az általa kel­tett rezgést teszi láthatóvá és hall­hatóvá egy természeti formának tűnő, ám tökélete­sen mesterséges térbeli alakzat ha­jladozásának és zöre­jeinek segítségével.

Interjú David Černý képzőművésszel II. rész

David Černý - Létezés / Ex­is­tence Műcsarnok - M0, 2013. június 05 - 2013. július 14. Az M0 nyitótárlatán a cseh képzőművészet nemzetközi hírű „en­fant ter­ri­ble"-je, David Černý két munkája látható: az 1994-es, először a World Trade Cen­ter­ben kiállított, 4 óriás méretű, egymásnak szegezett hatal­mas, hang­okat hal­lató pisz­toly (Guns) és a 2005-ben készült, Szad­dam Husszein megkötözött mezte­len testét egy akvári­um­ban be­mu­tató Shark (Cápa). David Černý a június 5-i meg­nyitóra nem hétköznapi módon, saját Cessna-ján érkezett és lan­dolt a Dunakeszi Repülőtéren.

David Černý - Létezés / Existence | Építés / Building | M0

M0, 2013. június 5 - 2013. július 14.

Csurka Eszter - A tengerpartra | Megnyitó | Ernst Múzeum | 2013.05.25.

CSURKA ES­ZTER - A tenger­par­tra 2013. május 25 - 2013. július 28. Kurátor: Gulyás Gábor Lehet-e iz­gal­masabb élményünk, mint tet­ten érni az em­beri élet, a testi tapasz­ta­la­tok min­den egyes részét átható áramlás, az idő egzisz­tenciális adományát? Kifürkészni a hullámzást, amely törvényt szab a természetnek. Csurka Es­zter új kiállítása ezt kínálja. A tárlat, ame­lynek címe Pilin­szky klasszikus négysorosát idézi a Har­mad­napon című kötetből, a tengerről szól. A testet öltött tengerről, amely kifek­szik a tenger­par­tra.

Hogyan jellemeznéd a munkáidat? | Derkovits - most | 2013 | Műcsarnok

DERKOVITS - MOST Képzőművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2013. április 06 - 2013. május 12. Kurátor: Készman József Kiállítók: Antal Balázs I Balázs József Tamás I Blahó Borbála I Bor­sos János I Brückner János I Csató József I Kerezsi Ne­mere I Kis Endre I Koós Gábor I Ko­rcsmár Es­zter I Nagy Karolina I Nagy Zsófia I Németh Mar­cell I Orbán Gergely Kristóf I Rolik Ádám I Soós Katalin I Süli-Zakar Sz­abolcs I Szabó Ákos I Szabó Es­zter I Szabó Éva Es­zter I Szabó Klára Petra I Szanyi Borbála I Szvet Tamás I Takács Szil­via I Tóth An­ge­lika

Mi különböztet meg téged a többi Derkovits-ösztöndíjastól? | Derkovits - most | 2013 | Műcsarnok

DERKOVITS - MOST Képzőművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2013. április 06 - 2013. május 12. Kurátor: Készman József A Derkovits Gyuláról el­n­evezett alkotói ösztöndíj immár több mint fél évszázada a fi­atal művész­generációk leg­fontosabb, a független alkotómunkát lehetővé tevő támogatása. Az ösztöndíj célja, hogy segítse a tehetséges alkotóművészek pályakezdését és művészi fejlődését, valamint ked­vező feltételeket teremt­sen a for­manyelvében és tar­talmában ko­rszerű, színvon­alas művek létre­hozásához. Az elmúlt évben a meg­valósító kul­turális intézményeket érintő sz­ervezeti és intézményi változások miatt nem lehetett pályázni, majd idén új intézményi keretben, megválto­zott sza­k­mai-meg­valósítói rend­szer­ben (MANK), megújult formában hird­ették meg az ösztöndíjat, melyre 166-an pályáztak. Az Olof Palme Házban meg­tar­tott kuratóriumi ülésen válasz­tották ki azt a 26 ösztöndíjban részesítet­tet, akiknek 2013. április 6. és május 12. között sz­ervez kiállítást a Műcsarnok.

Családi délelőtt az Egy város entrópiája -- Julia Stoschek Collection című kiállításon

Fényjáték Családi délelőtt az Egy város entrópiája -- Julia Stoschek Col­lec­tion című kiállításon 2013. de­cem­ber 14. A pro­gram keretében a kiállításon be­mu­ta­tott videókról beszélget­tek, tovább­gon­dolták és az árnyjáték eszközeivel kiegészítették a részvevők, il­letve a gy­erekek, szülők és nagyszülők bábokat, jelmezeket, díszleteket és kellékeket készíthet­tek a délelőtti pro­gram zárásaként be­mu­ta­tott előadáshoz. A ren­dezvényen közreműködtek az ELTE Tre­fort Ágos­ton Gyakorlóiskola valamint a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola növendékei: Fabók Adri­enn, Ger­szi Anna, Kiss Fruzsina, Mikó Luca, Molnár Petra, Pieskó Márk, Si­monyi-Lengyel Mira, Szabó Flóra, Szabó Ka­rina,Sz­abad­kai Petra, Szulovszky Mária, Tímári Blanka, Varga Brigitta, Velin­sky Dóra, Bársony Dávid, Ben-Selma Sara Amira, Daróczy Gergő, Drapkó Péter, Dus­noki An­drea, Foltin Fanni, Illés Andor, Indi Alexan­dra, Ion Nor­bert, Ke­mec­sei Maja, Kiss Zsófia, Kovács Janka, Lengyel Viola, Svachu­lay Mihály, Szumper Viktória, Varga Krisztián, Várnai Berta­lan A videót készítették: Illés Andor Er­az­mus, Kiss Zósifa és Svachu­lay Mihály kisképzősök

Interjú Mundruczó Kornél rendezővel az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection kiállításról

Egy város entrópiája - Julia Stoschek Col­lec­tion Műcsarnok, 2013.11.22. - 2014.2.23. In­terjú Mundruczó Kornél film­ren­dezővel a város és az ember kapc­so­latáról a kiállítás tükrében.

Interjú Szemerey Samu építésszel az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection kiállításról

Egy város entrópiája - Julia Stoschek Col­lec­tion Műcsarnok, 2013.11.22. - 2014.2.23. In­terjú Sze­merey Samu építésszel a január 19-i rend­hagyó tárlatvezetés után.

CARSTEN STABENOW: Tengely | Az érzékelhető határán - Más hangok | Műcsarnok

Carsten Stabenow Tengely 2013-2014 helyspeci­fikus han­gin­stalláció; mozgásérzékelő szen­zor, erősítő, zon­go­rahúr a művész tu­la­j­dona A Tengely című in­stalláció két in­spirációs forrásból táplálkozik: egyik az aeolhárfa (szélmozgás által megszólal­ta­tott hangszer), a hosszú húrral ren­delkező hangsz­erek vonz­ereje, a másik Alvin Lucier 1977-es Zene hosszú vékony húrra című darabja. Azon­ban Lucier ere­deti darabjával el­lentétben itt nem egy os­z­cillátor­ral működtetett mágnes aktiválja a húrt, hanem a tetősz­erkezetben a szál által kel­tett apró rezgések átalakításából származó jel. Az in­stallációval a művész 2013-ban el­ny­erte a nemzetközi Sonic Arts Award fődíját. Carsten Stabenow (1972, Berlin) kurátorként, zenei pro­duc­erként, kom­mu­nikációs sza­kem­berként és művészként dol­go­zik a művészi pro­dukció és a művészetközvetítés határmezsgyéjén. Berlin­ben tan­ult, ahol később mega­lapította a Garázs médiaművészeti fes­z­tivált, alapítója és művészeti vezetője a Tuned City pro­jek­t­nek, valamint a szintén berlini Dock művészeti és médi­apro­dukciós sz­ervezet társalapítója. Az érzékel­hető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. no­vem­ber 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Kon­cepció: Rózsás Lívia