Csertő Lajos a mai kor klasszikus értelemben vett polihisztora. A világ zajától távoli dunaújvárosi műhelyében él és alkot több évtizede, és ma is olyan lelkesedéssel és kíváncsisággal kísérletezik újabbnál újabb művein, mint húszas évei elején.
Jeleket mutat ez a kiállítás, útszéli jeleket. Életút-szélieket. Ki mit vesz észre a jelekből, azokból épül, azokból építkezik. Az élet útjának jelei ritkán jelennek meg olyan koncentráltan, mint egy kiállítás tereiben. Ezért is érdemes kiállításokra járni.
Többszólamú és improvizatív, mozgás- és hangkísérletekkel megtoldott impressziók Hildegard von Bingen 12. századi apátnő életműve alapján. Az előadás alapja az apátnő saját szerzeményű, egyszólamú gregoriánra épülő misztériumjátéka, az Ordo Virtutum (1151) – teljesen másképp előadva. Rendező: Halas Dóra, Fekete Anikó
Az idén július 20-án emlékeztünk a Hősök tere építésze halálának 100. évfordulójára, s jövőre, 2016-ban ünnepeljük a Műcsarnok megépítésének 120. évfordulóját. E két jeles dátum különleges alkalmat teremt arra, hogy a közönség az egykori díszteremben találkozzon SCHICKEDANZ eredeti terveivel és akvarelljeivel.
Az idén július 20-án emlékeztünk a Hősök tere építésze halálának 100. évfordulójára, s jövőre, 2016-ban ünnepeljük a Műcsarnok megépítésének 120. évfordulóját. E két jeles dátum különleges alkalmat teremt arra, hogy a közönség az egykori díszteremben találkozzon SCHICKEDANZ eredeti terveivel és akvarelljeivel.
A kiállítás a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó kiemelkedő alakjának állít emléket. Johannes Aquilának két önarcképe is ismert a késő Anjou- korból – ezeket az önarcképeket a kiállítás kurátora úgy értékeli, mint az első fennmaradt, névvel jegyzett művészportrékat. A Műcsarnok termeiben megjelenik a veleméri templom makettje, amelyben a látogatók megfigyelhetik hogyan készült egy középkori freskó. A kiállítást Móser Zoltánnak az Aquila-freskók részleteit bemutató fotókiállítása kíséri.
A kiállítás (2015. augusztus 12. - szeptember 27.) a legjelentősebb 20. századi szlovén építész, Jože Plečnik munkásságát mutatja be. Plečnik emblematikus alakja meghatározta Szlovénia fővárosának, Ljubljanának a modern építészetét. Egyetemes jelentőségű tevékenysége eltérő kulturális hatások, építészeti hagyományok össze- kapcsolásán alapul. A kiállítás az alkotó szakmai életútjának kronológiáját köti össze az életmű topográfiai feldolgozásával.
Itt és most - Képzőművészet. Nemzeti Szalon 2015 A KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVÕI: BALÁZS ZOLTÁN vizuális mûvész, KÁNYÁDI IRÉNE mûvészettörténész, LÁSZLÓFFY ZSOLT zeneszerzõ és ÜTÕ GUSZTÁV képzõmûvész LÁSZLÓFFY ZSOLT szerzõi estje
A KEREKASZTAL–BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI DOREL GÃINÃ és KALLÓ ANGÉLA képzőművész, CARMEN VASILE operaénekes TERÉNYI EDE: KALEVALA - MONOOPERA ELŐADJA CARMEN VASILE A Kalevala tulajdonképpen varázsének, inkantáció! A mű minden sorából árad a hit: a szó mágikus erejébe vetett hit.
A KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVŐI: SZIGETI CSONGOR és SZILÁGYI RUDOLF képzőművészek SZILÁGYI RUDOLF: ÚJRA ALKALMAS - PERFORMANSZ „A performansz műfaj számomra a legizgalmasabb alkotói folyamat. Minden helyben történik, egyszeri és megismételhetetlen kell, hogy legyen. Közös térben és időben van az alkotó és a befogadó. Mindemellett a legtöbb érzéket meg lehet mozgatni és közös lehet a ‘katarzis’. Témám a lelki és fizikai életképesség egy adott csoportban és a tágas társadalom keretein belül. Érdekel az, hogy az emberek miként találják meg és mennyire tudják felhasználni önmaguk, a környezet, valamint a más emberek által nyújtott segítséget, testük és a lelkük rehabilitációja érdekében.”
A KEREKASZTAL-BESZÉLETÉS RÉSZTVEVŐI: RÓNAI PÉTER képzőművész és PETER TAJKOV művészettörténész VIDEÓK A KASSAI MŰSZAKI EGYETEM MŰVÉSZETI KARÁNAK HALLGATÓITÓL A kassai Művészeti Kar 1998-ban kezdte meg működését Szlovákia legfiatalabb felsőfokú képzőművészeti és alkalmazott művészeti iskolájaként. A szabad vizuálisművészeti programot kínáló tanszék a karmegalapításával egy időben indult 3D Szabad Kreativitás, Kortárs Kép és Grafika és Kísérleti Alkotások műhellyel. 2004-ben ehhez csatlakozott az Új Média műhely.
Megyeri Krisztina Hohes Ufer II. című kompozíciójára, 2014 „Már évtizedek óta foglalkozom a nőtest ábrázolásának, kritikai elemzésének művészettörténeti, filozófiai és eszmetörténeti aspektusaival. Korábbi performanszaim, mint az Individuális mitológia (1975/77), Akt Modell (1977),Pornó (1978/79) ennek a vizsgálódásnak a kezdetét jelentették. A jelenlegi sorozatnak a Csíkok címet adtam, utalva a festészettörténet rajz, festmény, fotó és performansz. Performatív festészetemben a festészetmódszerét a mű lényegi részévé teszem. Számomra az alkotás egzisztenciális, lényegi eleme a testi jelenlét és az idő. A performansz a művész testi jelenlétét igényli, de a festészet is. A festésmódszerét és performatív folyamatát a néző általában nem látja, mivel az a műteremben történik. Ez a performansz szorosan kapcsolódik a Csíkok című festménysorozathoz, amelyből a közönség a Műcsarnokban a Csíkok 5289, a la Sol LeWitt című festményt és egy ehhez kapcsolódó fotót láthat. Ez a mű egyben Sol Lewitt konceptuális elméletének – amely szerint az alkotó nem érinti a művet – kritikai felidézése. Művészetem alakulása szorosan és mélyen kapcsolódik ahhoz a lételméleti gondolkodáshoz, amely szerint testem, testi létezésem összeköt a művészeti termékkel (festmény, szobor, fotó, rajz), és amely egyben műveim és művészetem drámája és esztétikuma.”
A kerekasztal- beszélgetés előtt BARÁTH BÁLINT ad elő egy darabot zongorán.A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: MIKLYA GÁBOR, PINCZEHELYI SÁNDOR, SOMODY PÉTER és VARGA RITA képzőművészek Fellép: KRISTOF J. WEBER zeneszerző és LŐRINC KATALIN táncművész
KEREKASZTAL -BESZÉLGETÉS RÉSZTVEVÕI DEMETER ISTVÁN filmfesztivál-igazgató, SZURCSIK JÓZSEF képzõmûvész és ULRICH GÁBOR animációsfilm-rendezõ, képzõmûvész VÁLOGATÁS A FESZTIVÁL DÍJNYERTES FILMJEIBÕL
2015. március 07 - 2015. április 05. Az UNESCO a 2015-ös esztendőt a Fény Évének választotta. A Műcsarnok Csáji Attila Munkácsy-díjas képzőművész kiállításával kapcsolódik a művészeti eseménysorozathoz. Csáji Attila (1939) életművében alapvető szerepet játszik a fény fizikai és szellemi dimenziója.
A Mélycsarnokban látható interaktív fényinstalláció egy olyan (gondolat)kísérlet, amely - a néző aktív bevonásával - a művészeti kutatás gyakorlatba történő áthelyezésére irányul. A sötét térben található tucatnyi objektet a látogatók interaktív módon, séta keretében világíthatják meg: a falakra vetülő árnyak a fényművészet magyar vonatkozású történetét elevenítik fel.
Fényidézés - Szvet Tamás 2015. március 21 - 2015. április 26. Mélycsarnok Szvet Tamás (Gyula, 1982) a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán diplomázott 2007-ben, Jovánovics György tanítványaként. 2009-től az MKE Doktori Iskolájában kezdett művészeti kutatást, melyet 2011-ben Hollandiában, a University of Amsterdam kutatóintézetében, valamint a Gerrit Rietveld Akadémián folytatott. Munkái (művészeti, illetve tudományos) jelenségek átélésén, mintegy újbóli felfedezésén, újraértelmezésén alapulnak. Installációiban központi szerepet kap a tudomány és a művészet, illetve a technika és a művészet viszonya. Nagy hangsúlyt fektet a mű és a tér kapcsolatára és a közönséggel való interaktivitásra. Alkotásai létrehozását hosszas művészettörténeti és tudományos kutatás előzi meg.
HELYEK ÉS KÉPEK A MŰCSARNOKBAN programsorozat az Itt és most - Képzőművészet.Nemzeti Szalon 2015 c. kiállításon Vendégünk: MISKOLC TAKÁCS TÍMEA (tánc) és CZAKÓ PÉTER (szaxofon): Útkeresés Kortárs zene-tánc improvizáció „A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.” (Márai Sándor) Az élet folyamatos mozgásban van, óráról órára változik minden. Mi magunk is változunk. Mindeközben helytállunk, kitörünk, megállunk, boldogságra vágyva úgy, hogy folyamatosan hatással van ránk a külvilág. Végtelen sok lehetőség, út áll előttünk… kinyílik egy ajtó és benne egy új Világ, ahol a játék-zene-mozgás együttesen egymásra talál…
Mióta a képzőművészet a széles polgári nyilvánosság elé lépett, azóta forrong, melyek lennének ezen nyilvános bemutatás igazán hathatós formái. A 17. századtól Párizsban működő, évente-kétévente megrendezésre kerülő Szalon, s annak szellemi-szervezeti keretét adó Akadémia történetét viták és botrányok kísérik. Miközben a kiállítások nézőszáma legjobb pillanataiban elérte az egymilliót. A közönséget tehát érdekelte – s bátran leírható – máig érdekli, amikor az adott kor élő művészetének széles körét áttekintheti egyetlen kiállítótér falain. Ez a gondolat motiválta a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy a 2013-ban tulajdonába átadott Műcsarnokban újra meghonosítsa a nemzeti szalonokat. Az egymást követő kiállítások az építőművészet, a képzőművészet, a média- és fotóművészet, illetve a tervező- és iparművészet átfogó bemutatására vállalkoznak. A klasszikus párizsi szalontól eltérően a budapesti nem követi a beadás-zsűrizés hajdani gyakorlatát. Nem is igen tehetné. Csak a képzőművészetet hozva föl példaként: ma a Kárpát-medencében több ezerre tehető a színvonalas alkotómunkát folytató festők, szobrászok, grafikusok száma. Így a Nemzeti Szalonokat felkért kurátorok, egy-egy szakterület szakértői állítják össze tudásuk, sok évtizedes tapasztalatuk alapján gondolatilag legalábbis a teljesség igényével. A 2015. évi Nemzeti Szalon 207 alkotóval az elmúlt tíz esztendő magyar képzőművészetének áttekintésére vállalkozik. Kurátora N. Mészáros Júlia, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum művészettörténésze, aki kiállítások hosszú sorának megszervezésével, s egy nemzetközi grafikai biennále kezdeményezésével bizonyította már tájékozottságát, szakmai rátermettségét. A Műcsarnok a 2014-ben megrendezett, több mint húszezer nézőt számláló építészeti szalonja után 2015-ben Itt és most című kiállításával, képzőművészetünk több területén az ezredforduló utáni rövid időszak releváns jelenségeit, jellemző alkotásait és kevésbé ismert dimenzióit kívánja láttatni. Jelen kiállítás nem vállalkozik többre, minthogy új nézőpontot kínáljon e rövid időszak komplex egészhez mért, finom eltéréseinek az észleléséhez. A Kiállításhoz tartozik a Tár.hely elnevezésű nyílt begyűjtésű netes mustra (M0-ás terem). Több mint hétszáz alkotó töltötte fel szakmai életrajzát és digitális képanyagát a Műcsarnok weboldalára. A kurátor munkáját segítő, és a nagyközönség számára a kiállítótérben, illetve a katalógusban a kiállítás tágabb kontextusát felvázoló gyűjtés felfogható egyfajta Salon des Indépendant-nak, független, zsűri nélküli szalonnak. 2015. április 25 - 2015. július 19. Kurátor: N. Mészáros Júlia
derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Szegedy-Maszák Zoltán a Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagja beszél a zsűrizésről.
Shirin Neshat 2014. február 13 - 2014. április 27. Mélycsarnok Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária 2014. február 13-án a kiállítást megnyitotta Kocsis Ágnes filmrendező. A megnyitó esemény után rövid interjúban elmondja, milyen közös pontokat lát Shirin Neshat és saját rendezői szemlélete között. A videóban Tóth Orsi, Shirin Neshat Zarin című filmjének főszereplője arról mesél, hogyan ismerkedett meg a rendezőnővel és milyen volt vele együtt dolgozni.
kissmiklos GOLDENROACH Unlimited 2014. március 07 - 2014. március 30. Kurátor: Zsinka Gabriella Kiss Miklós képzőművész akciósorozatának rendhagyó hazai állomásaként a Műcsarnok projektterme, az M0 ad otthont a Goldenroach Unlimited című installációnak. A Golden Roach (Aranycsótány) nevű akcióval ‒ melynek során Kiss Miklós arany svábbogarakat csempészett Európa rangos kiállítótereibe ‒ 2011 óta találkozhatnak külföldön a múzeumlátogatók.
A 12.000 fröccsöntött aranycsótány közé rejtett színarany svábbogarat a megnyitó után pár nappal három leendő grafikusművész találta meg. A lányokkal rövid interjú készült arról, hogyan fedezték fel az igazit és hogyan sikerült kihalászniuk a csótányrengetegből.
A Shirin Neshat kiállításhoz kapcsolódóan rendhagyó tárlatvezetést tartott Acsády Judit szociológus és Mészáros Zsolt irodalom- és művészettörténész 2014. március 30-án a Mélycsarnokban: Shirin Neshat saját, kettős kötődéséből fakadó érzékenységgel ábrázolja az iráni nők társadalmi helyzetét. A rendhagyó tárlatvezetés során az eltérő vizuális eszközökkel operáló videómunkák értelmezésében különös hangsúlyt kapnak a következő szempontok: tradíció és modernitás, egyén és közösség, férfi és női világ, hang és kép viszonya. A felkavaró filmek megragadják az iszlám társadalom hagyományos közösségéből kieső nők kiszolgáltatottságát.
derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Szabó Ádám a Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagja beszél a zsűrizésről.
A Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállításának kísérőprogramja: Négy művész, négy hét, négy kérdés -- közönségtalálkozó fiatalokkal Négy héten keresztül minden péntek délután gimnazisták és egyetemisták beszélgetnek egy-egy kiállító művésszel az alkotásaikról, a munkamódszerükről, művészi pályájukról és az ösztöndíjról. 2014. április 11., péntek, 16-17 óra Meghívott képzőművész: Szvet Tamás Moderátor: Gallai Alíz Közreműködik: Nagy Krisztina, Simola Rita, Petró Zsuzsa
2014. április 03 - 2014. május 04. Műcsarnok, M0 Kurátor: Rózsás Lívia Zeneművészeti ihletettség és mérnöki találékonyság találkozik a Cycloïd-ε című performatív hanginstalláció létrehozásakor: a hang és mozgás kapcsolatának formai analízisén alapuló mű a Cod.Act néven alkotó svájci testvérpár, André (1967) és Michel Décosterd (1969) munkája.
derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Készman József a Derkovits-ösztöndíj kuratóriumi tagja és a derkó.pécsi.2014 kiállítás kurátora beszél a zsűrizésről és a kiállításról.
derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Timelapse videó Balázs József Tamás (BaJóTa) Derkovits-ösztöndíjas képzőművész munkájának építéséről.
derkó.pécsi.2014 Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2014. március 30 - 2014. április 27., Műcsarnok Kurátor: Készman József Pettendi Szabó Péter a Pécsi József ösztöndíj kuratóriumi tagja beszél a zsűrizésről és a kiállításról.
A Derkovits Gyula képzőművészeti és Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállításának kísérőprogramja: Négy művész, négy hét, négy kérdés -- közönségtalálkozó fiatalokkal Négy héten keresztül minden péntek délután gimnazisták és egyetemisták beszélgetnek egy-egy kiállító művésszel az alkotásaikról, a munkamódszerükről, művészi pályájukról és az ösztöndíjról. 2014. április 25., péntek, 17-18 óra Meghívott képzőművész: Szanyi Borbála Moderátor: Szabó Zsófia Közreműködik: Sonnevend Eszter, Rácz Adrienn, Bori Dóra
I. Építészeti Nemzeti Szalon -- 100% kreativitás 2014. június 04 - 2014. szeptember 07. Kurátor: Szegő György Videó az építésről, interjú Szegő Györggyel. Minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló-kiállításának ad otthont a Műcsarnok. A nagyszabású tárlaton több mint 200 épület és tervezője vonulnak fel, s adnak ízelítőt napjaink és a közelmúlt izgalmas magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló-kiállításának ad otthont a Műcsarnok. A nagyszabású tárlaton több mint 200 épület és tervezője vonulnak fel, s adnak ízelítőt napjaink és a közelmúlt izgalmas magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén.
2014 nyarán a Műcsarnok lépcsőjén különleges installáció fogadta az I. Építészeti Nemzeti Szalonra érkezőket. A Losonczi Áron tervezte pavilon pixelbeton homlokzata a természetes fényben fürödve izgalmas árnyjátékot varázsolt a belső térbe az előtte elhaladók sziluettjéből. Az esti órákban pedig videóprojektorral vetített animációk szórakoztatták a nézőket a hatalmas betontévéként működő felületen. Az üvegbeton, mely a TIME magazin szerint 2004. egyik legfontosabb találmánya volt, több rangos hazai és külföldi elismerést is kapott, s a világ számos táján alkalmazták már jelentős projektekben. Támogatók: KÉSZ építő, KÉSZ gyártó, Holcim, Csomiép Kft., MC Még több infó: http://litracon.hu/
Zilvinas Kempinas Ötödik fal / Fifth Wall 2014. szeptember 27 - 2014. november 02. Kurátor: Rózsás Lívia A Műcsarnok Magyarországon elsőként mutatja be a litván születésű New Yorkban élő művész két installációját. Videokazettákból származó mágnesszalagok szolgálnak Kempinas szinte összes, a kiállítóteret betöltő, azt teljes egészében használatba vevő installációjának alapjául. Az eredetileg képsorok tárolására alkalmas médium Kempinas háromdimenziós műveiben tárgyiasul, és térben rajzolt vonallá alakul. Az eszközeiben minimalizmusra törekvő művész teljes precizitással hozza létre efemer, de monumentális műveit, melyek olyan súlytalanok, hogy szinte nem is léteznek, ahogy az M0-ban emelt Ötödik fal sem. A kép és hanghordozóból lett vékony fekete szalagok párhuzamos rendje minden szögből más külsőt mutat, az installáció minden pillanatban a finom légmozgások következtében változik, impresszionisztikus karaktert kölcsönözve ezzel az állandóan rezgő műnek. Az Ötödik falat, amit 2011-ben Japánban, a Yokohama Triennálén állított ki először a művész, most az M0 terére adaptálva építi fel újra. A Műcsarnokban Kempinas egyik motorikusan kinetikus műve, a Forrás is látható lesz. A fekete mágnesszalagok rengetegét ventillátor hozza folyamatos mozgásba, és teszi azt élő organizmushoz hasonlóvá.
Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia Kiállító művészek: BINAURA csoport | BLAZSEK András | Arturas BUM?TEINAS | Thanos CHRYSAKIS | Jozef CSERES | Bernhard GÁL | hans w. koch | NAGY Gergő | Gerardo NOLASCO MAGAÑA | Jon ROSE | Christian SKJØDT | Carsten STABENOW | VÁRNAI Gyula A hang az elmúlt évtizedek képzőművészetében egyre nagyobb teret nyerő médium, annak ellenére, hogy ez alapjaiban ellenkezni látszik a képzőművészet fogalmával. A hang kiterjedése időben és a maga absztrakciójában merőben különbözni látszik az egyszeri képpé vagy plasztikus művé szervezett vizuális információtól, de még a többi időbeli műfajhoz (performansz- vagy videóművészet stb.) képest is erőteljes a vizualitás szinte teljes kivonásának hatása. A hanginstallációk gyakran meghatározó eleme a külső helyszínen készült, többnyire a kész műben már modifikált formában hallható, felvétel (field recordings) valamint a szonifikáció – a nem hangzó jelek (kép, adat és ezek mátrixai) – meghangosítása. A felvett és újrajátszott zajokkal, környezeti hangokkal vagy a szonifikáció során a generált hangokkal, hangrétegekkel újra vagy először szembesülünk, azáltal, hogy a művészek beemelik őket a kiállítótérbe. A hang képzőművészeti szerepével foglalkozó, hanginstallációkat bemutató kiállítások szórványosan voltak jelen Magyarországon, ezért Az érzékelhető határán – Más hangok hiánypótló tárlat, ami egyszerre jelent bemutatkozási lehetőséget magyar, részben kevéssé ismert alkotók számára, és mutatja be néhány külföldi alkotó legutóbbi munkáit.
Christian Skjødt Rezonáns zavarok III. 2014 szonifikáció alapú hanginstalláció a művész tulajdona A Rezonáns zavarok III. című munka a fény és az árnyék kapcsolatát tanulmányozza, amelyben az autonóm áramkör a fény intenzitását hangra ülteti át. Ezt az érzékeny, a Műcsarnok terére adaptált installációt a kiállítótér teljes területén befolyásolja a beáramló fény, illetve kisebb mértékben az emberi test puszta jelenléte is; az árnyékokon és a fény változásain keresztül (interferencia), ahogyan azt az emberi test természetes módon létrehozza a térben. Christian Skjødt (1980, Aalborg) dán hangművész és zeneszerző munkáiban a hang és a zaj fizikalitásában, valamint esztétikájában is feltárja a térbeli és időbeli vonatkozásokat. Installációi gyakran helyspecifikusak, a nem hallható és a rejtett kiemelésével foglalkoznak. Skjødt Európa legtöbb részén dolgozott már, de emellett Kanadában és Malin, Afrikában is. Tanulmányait a Dán Királyi Zeneakadémián. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
2014. november 28-án nyílt meg, a Fotóhónap 2014 rendezvénysorozathoz kapcsolódva, Tommaso Tanini önálló kiállítása a Mélycsarnokban. Kurátor: Federica Chiocchetti Köszöntőt mondott: Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője és Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke Megnyitó beszédet mondott: Federica Chiocchetti, a kiállítás kurátora A londoni Photocaptionist és más archívumok közreműködésében megvalósuló kiállítás a történelmi emlékezet kérdésein keresztül kapcsolódik a Fotóhónap2014 központi tematikájához. Tommaso Taninit, aki az egykori keletnémet titkosszolgálat (Stasi) mindennapi érzelmi manipulációs eljárásait kívánja feltárni, ebben a munkájában jelentősen inspirálta Corrado Alvaro Az erős ember című, a diktatúrák társadalmi viszonyait boncoló regénye. Tanini alkotásainak alapvető, kínzó felvetése, hogy miként fordulhat az ember az őt elnyomó, megfélemlítő rendszer helyett saját szerettei ellen, illetve hogyan lehetséges mégis felülkerekedni a hatalom keltette szorongáson.
Jozef Cseres / Jon Rose Hogyan észleljük a virtualitást 2014 háromcsatornás videoinstalláció, tárgyak vitrinekben a művészek tulajdona A Rosenberg Múzeum Jon Rose folyamatban lévő, 1980-ban megkezdett projektje. A művész azzal a céllal ment akkor Berlinbe, hogy fényt derítsen a fiktív Rosenberg Dinasztia történetére. A Hogyan észleljük a virtualitást című audiovizuális installáció, ami a Műcsarnok kiállítására készült, nemcsak a Rosenbergek állásfoglalásra késztető történetén vezeti végig a nézőt, hanem azt is bebizonyítja, hogy a világ elsősorban nem látásra, hanem hallásra való. Jozef Cseres (1961, Érsekújvár/Nové Zámky) a zene és a képzőművészet esztétikáját, valamint filozófiát tanít a Comenius Egyetemen Pozsonyban, a besztercebányai Zeneakadémián és a Képzőművészeti Karon Pozsonyban. Cseres multimédia művészként, zeneesztétaként és konceptuális művészként is aktív. Jon Rose (1951, Rochester) az Egyesült Királyságban született, Ausztráliában élő hegedűművész. Új, improvizált és experimentális zenével és médiumokkal foglalkozott eddigi karrierje során. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
Bernhard Gál Alsógál 2014 field recording alapú hangkörnyezet, teafőző, bútorok, hangszórók a művész tulajdona Bernhard Gál (1971, Bécs) Alsógál című hanginstallációja érzékszervi impulzusok többrétű referenciahálója, mely hétköznapi tárgyak vagy szituációk rejtett rétegeit fedi fel. A felszín alattit, a mögöttest és a múltbélit kutató feltáró munka ez. Az Alsógál cím szójáték (a magyar „alsó” szó és a művész családnevének „egyesítése”) arra a magyar településnévre asszociál, amely egy jól ismert nemzeti emlékmű mellett található (Turul, Alsógalla). Az osztrák képzőművész, zeneszerező és zenetörténész a kortárs zenében, az installáció- és médiaművészetben egyaránt járatos. Az idén kilencedik alkalommal Bécsben megrendezett shut up and listen! fesztivál művészeti vezetője. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
hans w. koch Kvintkör 2006–2014 tizenkét csatornás hanginstalláció a művész tulajdona hans w. koch (1962, Köln) Kvintkör című installációja a hagyományos kvintkör koncepcióján alapszik, amit tizenkét hangfal illusztrál. A hangszórókból a Műcsarnokon kívülre helyezett mikrofonnal fölvett, majd egy algoritmus segítségével átdolgozott, 12 irányba osztott hangok szólnak valós időben. Ezenkívül tizenöt percenként minden hangszórón hallható egy J. S. Bach-kánon, ami a kvintkör tonális pozícióját definiálja. A látogatót az installáció terében mozogva – helyzetétől függően – változó hanghatások érik. hans w. koch zeneszerző, performer és hangművész. A Tübingeni Egyetemen egyiptológiával és ókori távol-keleti tudományokkal és vallásokkal foglalkozott, ezenkívül zenét, történelmet és fizikát is tanult a Weingarteni Egyetemen. Munkáit számtalan eseményen és fesztiválon mutatták be. 2008-ban az Ars Electronica Fesztivál díjazottjai között volt. 2012 óta hibrid zeneszerzést tanít Düsseldorfban. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
Gerardo Nolasco Magaña A szimbolikus erőszak édes suttogása 2014 egycsatornás hanginstalláció a művész tulajdona A szimbolikus erőszak édes suttogása Pierre Bourdieu szimbolikus erőszak fogalmát egyfajta láthatatlan erőként értelmezi. Ennek az erőszaknak a gyakorlása nem tudatos; szimbolikus rendszerekben játszik szerepet, amelyekben az emberi interakció a dominált és domináló kapcsolatának spiráljává alakul, ugyanakkor csak gyakorlóinak és elszenvedőinek együttes bűnrészességével képzelhető el. Ebben az összefüggésben a műben bemutatott quetzal (egy Közép-Amerikában őshonos madárfaj) hangja metonímia, ahol a madárdal a behódolásra és engedelmességre hívó édes szót helyettesíti. Gerardo Nolasco Magaña (1975, Mexikóváros) több diszciplínában alkotó képzőművész, jelenleg Budapesten él. Művészeti gyakorlatában többféle médiumot használ a festészettől a hanginstallációig. Számos művészeti intézményben és galériában állított ki Mexikóban – többek között a Rufino Tamayo Múzeumban Mexikóvárosban – és más nemzetközi kiállítóhelyeken. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
Thanos Chrysakis Találkozások 2002–2014 hatcsatornás hangkörnyezet a művész tulajdona A Találkozások című hangkörnyezetet Chrysakis még 2002-2003-ban komponálta. A térbeli mű intenzitása, sűrűsége és irama elapad, elhalványul, a tér hangjaival valószínűleg együtt létező, kirajzó hangok és mikroszkopikus gesztusok folyamatos mozgását teremtve meg ezáltal. Időnként egészen közel, máskor távolabb egy lebegő hang-világ képződik egy tetszés szerinti időtartam erejéig, ami a külső és a belső tér közötti folyamatosságot biztosítja. Thanos Chrysakis (1971, Athén) 1998 óta az Egyesült Királyságban él. Zenei darabok, performanszok és installációk létrehozásával foglalkozik. Ütős és hangművészet szakokon szerzett képzettséget a Lansdown Elektronikus Művészeti Centrumban, és zeneszerzésből doktorált a Goldsmiths Londoni Egyetemen. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
Nagy Gergő Cycle of Two 2012–2014 nyolccsatornás interaktív hangkörnyezet a művész tulajdona A Cycle of Two interaktív hangtérben – ahol egyszerre csak egy látogató lehet jelen – nyolc hangszóró helyezkedik el a majdnem teljesen elsötétített térben – részben láthatóan (hangzó tárgyként), részben elrejtve. Az installáció nem egy már meglévő tér érzékelésével és vizsgálatával foglalkozik, hanem saját hangteret hoz létre. A kiállítótér a lehető legtisztább befogadói állapot megteremtése érdekében olyan hiper szenzitív környezetté alakul át, melyben a test jelenléte a térben tudatossá és hallhatóvá válik; a hangtér így az emberi test kiterjesztése lesz. Nagy Gergő (1984, Miskolc) hanginstallációkat készít, audiovizuális performanszokat ad elő és zeneszerzéssel foglalkozik. 2009-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, 2012-ben pedig a hágai Királyi Konzervatóriumban fejezte be tanulmányait. A Besorolás Alatt művészcsoport alapító tagja, és a 2009-ben és 2010-ben Budapesten megrendezett +3dB Kortárs Hangművészeti Fesztivál társkurátora. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
Blazsek András PAVILON-pavilon 2010–2014 visszacsatolásra épülő hanginstalláció a művész tulajdona A pavilon-PAVILON cím a mű alapkoncepciója is egyben: kísérlet két különböző méretű terem hangjának előhívására, írásban jelölt formában. Négy orsós magnó adja a visszacsatolást tematizáló installáció alapját, két teremben páronként egy-egy mágnesszalaggal összekötve. A két terem közti fal átfúrásával a magnószalag akadálytalanul képes közlekedni a valóságban egymástól izolált termek között. A magnószalagra az egyik magnó mágneses jel formájában ráírja a mikrofonnal rögzített hangképet, majd a szalaghurok másik végén lévő magnó, néhány másodperces késéssel, ugyanazt visszajátssza. A terem visszhangja hozzáadódik a felvett anyaghoz, ezáltal a hanginterferencia végtelen körét eredményezve. Blazsek András (1984, Dunaszerdahely/Dunajská Streda) magyar–szlovák médiaművész. Az installáció és a hangművészet foglalkoztatja leginkább. 2009-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, posztgraduális tanulmányait a kölni Médiaművészeti Egyetemen (Kunsthochschule für Medien – KHM) végzi. A Besorolás Alatt művészcsoport alapító tagja. 2009-ben és 2010-ben a +3dB Kortárs Hangművészeti Fesztivál társkurátora. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia
KÉPPRAXISOK HEGEDŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. december 13 - 2015. február 01. Műcsarnok Váli Dezső - Deske.hu – Váli Dezső puritán művészetét kezdettől erős szakralitás jellemzi. A korai absztrakt munkák jellegzetes „keresztútjai” után fedezte fel maga számára a „zsidó temetők” festői témáját, amelyet a saját szakrális térként értelmezhető „műteremképek” immáron jó két évtizede tartó sorozata követ. Képeinek jellegzetesen intim, introvertált világát ellenpontozza az a különös, művészi extrovertáltság, amely során Váli rendkívüli precizitással dokumentálja életét és életművét, és teszi a külvilág számára hozzáférhetővé az interneten keresztül. A tárlat a művészi magatartásnak ezt a sajátos kettősségét szeretné megragadni festmények, fotográfiák, film- és hangdokumentumok, valamint installációk segítségével. Kurátor: Rockenbauer Zoltán
KÉPPRAXISOK HEGEDŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. december 13 - 2015. február 01. Műcsarnok Lévay Jenő - Váltótér – A rétegződés fogalma időbeli és térbeli értelemben egyaránt fontos szerepet játszik Lévay Jenő művészetében. Ő ezt a folyamatot „párbeszédes formaként” határozza meg. A valóság egy objektuma fotóval leképezve számítógépre kerül, majd a számítógépen végzett alkotói beavatkozások után létrejött következő rétegben visszatér a valóságba. A kiállításon szereplő munkái sorozatokba rendeződve mindig valamilyen művészeti akció lenyomatai és dokumentumai. A címek beszédesek: Sóhajlétrák, Videotilusok, Időmérő, Gondolatrészvények, Páternoszter, Váltótér, Tömegszerencse. A kiállításon szerepelni fognak használati tárgyakból továbbgondolt installációk (Lélekvessző) és a Liszt-transcliptions című videómunka is, a látogatónak pedig lehetősége nyílik majd akár saját harmonogramot is készíteni, és a létrehozott felvételek egymáshoz való viszonyát is megfigyelni. Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária
KÉPPRAXISOK HEGEDŰS 2, LÉVAY, VÁLI 2014. december 13 - 2015. február 01. Műcsarnok Hegedűs 2 László 2KETTŐ – Hegedűs 2 László a nyolcvanas évek elején tűnt fel grafikai munkáival, nemzedékének egyik legeredetibb, az akkor még fénykorát elő sokszorosított grafikai eljárás, a szerigráfia mestereként, és a kortárs animáció legegyénibb hangú, kísérletező alkotójaként. Eszköztára látszólag tradicionális, művészeti gondolkodásmódja azonban a jelenségek mélyebb értelmét, mögöttes tartományait kutatva rejtett összefüggéseket tár fel. Műalkotásai leggyakrabban a mulandóságra fókuszálnak. Hegedűs 2 László mindig szokatlan képi megoldásokkal, képzettársításokkal jelentkezik, bármelyik művészeti ágban alkot. Talált, keresett és készített tárgyak, motívumok, képek és gondolatok a szereplői oeuvre-jének. A kiállításon digitális képeiből készült, sorozatokra bontott alkotásait láthatják az érdeklődők ‒ a munkák technikai érdekessége, hogy néhány sorozat, illetve azok egyes darabjai úgynevezett lentikuláris technikával készülnek. A csoportokban installált sík munkák háttereként két nagyobb szabású, szövegcentrikus, konceptuális installáció teremt kontextust. Kurátor: Készman József
Kurátor: Rózsás Lívia Megnyitó beszéd: Rieder Gábor művészettörténész Törékeny egyensúlyban az idő múlásával, önmeghatározásra törekedve a kaszt, a vallás, a nemzet nevében szeretni és gyilkolni, miközben civilizációk tűnnek fel és süllyednek el a meghatározhatatlan időben, akkor, amikor a számlap 25:00:01-re érve kilép a valós időszámításból. tovább ...
David Černý - Létezés / Existence Műcsarnok - M0, 2013. június 05 - 2013. július 14. Az M0 nyitótárlatán a cseh képzőművészet nemzetközi hírű „enfant terrible"-je, David Černý két munkája látható: az 1994-es, először a World Trade Centerben kiállított, 4 óriás méretű, egymásnak szegezett hatalmas, hangokat hallató pisztoly (Guns) és a 2005-ben készült, Szaddam Husszein megkötözött meztelen testét egy akváriumban bemutató Shark (Cápa). David Černý a június 5-i megnyitóra nem hétköznapi módon, saját Cessna-ján érkezett és landolt a Dunakeszi Repülőtéren.
2013. július 26 - 2013. szeptember 01. Kurátor: Rózsás Lívia Hogyan válik hallhatóvá a láthatatlan? Érzékelhető-e az érzékszervekkel felfoghatatlan? Kerstin Ergenzinger (1975) installációi a realitáshoz való viszonyunkat kérdőjelezik meg. Arra emlékeztetnek, hogy környezetünk felmérése és értékelése szubjektív, instabil és állandó változás jellemzi. A Berlinben élő képzőművész reaktív installációja a véletlenszerű, szinte érzékelhetetlenül finom mozgást, vagyis az általa keltett rezgést teszi láthatóvá és hallhatóvá egy természeti formának tűnő, ám tökéletesen mesterséges térbeli alakzat hajladozásának és zörejeinek segítségével.
David Černý - Létezés / Existence Műcsarnok - M0, 2013. június 05 - 2013. július 14. Az M0 nyitótárlatán a cseh képzőművészet nemzetközi hírű „enfant terrible"-je, David Černý két munkája látható: az 1994-es, először a World Trade Centerben kiállított, 4 óriás méretű, egymásnak szegezett hatalmas, hangokat hallató pisztoly (Guns) és a 2005-ben készült, Szaddam Husszein megkötözött meztelen testét egy akváriumban bemutató Shark (Cápa). David Černý a június 5-i megnyitóra nem hétköznapi módon, saját Cessna-ján érkezett és landolt a Dunakeszi Repülőtéren.
CSURKA ESZTER - A tengerpartra 2013. május 25 - 2013. július 28. Kurátor: Gulyás Gábor Lehet-e izgalmasabb élményünk, mint tetten érni az emberi élet, a testi tapasztalatok minden egyes részét átható áramlás, az idő egzisztenciális adományát? Kifürkészni a hullámzást, amely törvényt szab a természetnek. Csurka Eszter új kiállítása ezt kínálja. A tárlat, amelynek címe Pilinszky klasszikus négysorosát idézi a Harmadnapon című kötetből, a tengerről szól. A testet öltött tengerről, amely kifekszik a tengerpartra.
DERKOVITS - MOST Képzőművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2013. április 06 - 2013. május 12. Kurátor: Készman József Kiállítók: Antal Balázs I Balázs József Tamás I Blahó Borbála I Borsos János I Brückner János I Csató József I Kerezsi Nemere I Kis Endre I Koós Gábor I Korcsmár Eszter I Nagy Karolina I Nagy Zsófia I Németh Marcell I Orbán Gergely Kristóf I Rolik Ádám I Soós Katalin I Süli-Zakar Szabolcs I Szabó Ákos I Szabó Eszter I Szabó Éva Eszter I Szabó Klára Petra I Szanyi Borbála I Szvet Tamás I Takács Szilvia I Tóth Angelika
DERKOVITS - MOST Képzőművészeti ösztöndíjasok kiállítása 2013. április 06 - 2013. május 12. Kurátor: Készman József A Derkovits Gyuláról elnevezett alkotói ösztöndíj immár több mint fél évszázada a fiatal művészgenerációk legfontosabb, a független alkotómunkát lehetővé tevő támogatása. Az ösztöndíj célja, hogy segítse a tehetséges alkotóművészek pályakezdését és művészi fejlődését, valamint kedvező feltételeket teremtsen a formanyelvében és tartalmában korszerű, színvonalas művek létrehozásához. Az elmúlt évben a megvalósító kulturális intézményeket érintő szervezeti és intézményi változások miatt nem lehetett pályázni, majd idén új intézményi keretben, megváltozott szakmai-megvalósítói rendszerben (MANK), megújult formában hirdették meg az ösztöndíjat, melyre 166-an pályáztak. Az Olof Palme Házban megtartott kuratóriumi ülésen választották ki azt a 26 ösztöndíjban részesítettet, akiknek 2013. április 6. és május 12. között szervez kiállítást a Műcsarnok.
Fényjáték Családi délelőtt az Egy város entrópiája -- Julia Stoschek Collection című kiállításon 2013. december 14. A program keretében a kiállításon bemutatott videókról beszélgettek, továbbgondolták és az árnyjáték eszközeivel kiegészítették a részvevők, illetve a gyerekek, szülők és nagyszülők bábokat, jelmezeket, díszleteket és kellékeket készíthettek a délelőtti program zárásaként bemutatott előadáshoz. A rendezvényen közreműködtek az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola valamint a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola növendékei: Fabók Adrienn, Gerszi Anna, Kiss Fruzsina, Mikó Luca, Molnár Petra, Pieskó Márk, Simonyi-Lengyel Mira, Szabó Flóra, Szabó Karina,Szabadkai Petra, Szulovszky Mária, Tímári Blanka, Varga Brigitta, Velinsky Dóra, Bársony Dávid, Ben-Selma Sara Amira, Daróczy Gergő, Drapkó Péter, Dusnoki Andrea, Foltin Fanni, Illés Andor, Indi Alexandra, Ion Norbert, Kemecsei Maja, Kiss Zsófia, Kovács Janka, Lengyel Viola, Svachulay Mihály, Szumper Viktória, Varga Krisztián, Várnai Bertalan A videót készítették: Illés Andor Erazmus, Kiss Zósifa és Svachulay Mihály kisképzősök
Carsten Stabenow Tengely 2013-2014 helyspecifikus hanginstalláció; mozgásérzékelő szenzor, erősítő, zongorahúr a művész tulajdona A Tengely című installáció két inspirációs forrásból táplálkozik: egyik az aeolhárfa (szélmozgás által megszólaltatott hangszer), a hosszú húrral rendelkező hangszerek vonzereje, a másik Alvin Lucier 1977-es Zene hosszú vékony húrra című darabja. Azonban Lucier eredeti darabjával ellentétben itt nem egy oszcillátorral működtetett mágnes aktiválja a húrt, hanem a tetőszerkezetben a szál által keltett apró rezgések átalakításából származó jel. Az installációval a művész 2013-ban elnyerte a nemzetközi Sonic Arts Award fődíját. Carsten Stabenow (1972, Berlin) kurátorként, zenei producerként, kommunikációs szakemberként és művészként dolgozik a művészi produkció és a művészetközvetítés határmezsgyéjén. Berlinben tanult, ahol később megalapította a Garázs médiaművészeti fesztivált, alapítója és művészeti vezetője a Tuned City projektnek, valamint a szintén berlini Dock művészeti és médiaprodukciós szervezet társalapítója. Az érzékelhető határán - Más hangok, Műcsarnok 2014. október 18 - 2014. november 23. Kurátor: Sőrés Zsolt Koncepció: Rózsás Lívia