Súlypontok | A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban

Far­kas-Pap Éva | Gál­hidy Péter | Ma­jo­ros Áron Zsolt | Me­na­sá­gi Péter | Pol­gár Bo­tond | Yen­gi­ba­ri­an Ma­mi­kon

Immár ha­to­dik al­ka­lom­mal ren­dez­zük meg az „egy terem – egy mű­vész – egy ku­rá­tor” tí­pu­sú ki­ál­lí­tást a Mű­csar­nok­ban. Idén elő­ször azo­nos műfaj sze­rint vá­lasz­tot­tunk al­ko­tó­kat: a szob­rá­szat lett a tár­lat ren­de­ző elve. Az or­ga­ni­kus anyag­tól a mű­anya­gig, a kis­plasz­ti­ká­tól az ins­tal­lá­ci­ó­ig szin­te min­den­re ta­lá­lunk friss pél­dát.
Fon­tos hang­sú­lyoz­ni, hogy nem ke­reszt­met­sze­tet mu­ta­tunk, hanem egy vá­lo­ga­tást, hi­szen hat mű­vész mun­kái nem ad­hat­nak tel­jes szak­mai át­te­kin­tést. Mégis, a ki­vá­lasz­tott al­ko­tók sok olyan te­ma­ti­kus és tech­ni­kai meg­ol­dást al­kal­maz­nak, ame­lyek jel­lem­zők a kor­társ szob­rá­szat tö­rek­vé­se­i­re.
A so­ro­zat ere­de­ti kon­cep­ci­ó­já­hoz hűen a ki­ál­lí­tó mű­vé­szek­től most is újon­nan, fris­sen ké­szí­tett, vagy a hely adott­sá­ga­i­hoz ins­tal­la­tív módon hoz­zá­iga­zí­tott mű­ve­ket kér­tünk. A vá­lo­ga­tás nem tit­kolt célja ez­út­tal is egy olyan ki­ál­lí­tás meg­te­rem­té­se, ahol a szom­szé­dos ter­mek­ben lévő al­ko­tá­sok pár­be­széd­be lép­het­nek egy­más­sal, és ezt az össze­kap­cso­ló­dást a lá­to­ga­tók is ér­zé­kel­he­tik.
A ki­ál­lí­tá­son sze­rep­lő al­ko­tók mind­egyi­ke egye­di módon vi­szo­nyul a ha­gyo­mány és a kap­cso­ló­dás kér­dé­sé­hez. Ez lehet egy egyé­ni ha­gyo­má­nyo­kon ala­pu­ló vi­szony­rend­szer, mely az em­lé­ke­zés által válik áb­rá­zol­ha­tó­vá, vagy egye­te­mes ér­te­lem­ben a kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyok­hoz való kap­cso­ló­dás. Vajon mitől válik kor­társ­sá egy ha­gyo­má­nyos for­ma­rend­hez és anyag­hasz­ná­lat­hoz kö­tő­dő szob­rász mun­ká­ja? Az egyik esz­köz lehet pél­dá­ul az a tö­rek­vés, hogy az al­ko­tók szá­mos eset­ben a mun­kás­sá­guk­ban rejlő gon­do­la­ti­sá­got is meg­je­le­ní­tik azzal, aho­gyan ko­ráb­bi mun­ká­i­kat be­mu­tat­va se­gí­te­nek ér­tel­mez­ni és ebben a gon­do­la­ti me­ző­ben el­he­lyez­ni az új, hely­spe­ci­fi­kus szob­rot vagy ins­tal­lá­ci­ót. Ez­ál­tal a saját élet­út válik a kon­tex­tus ré­szé­vé. A másik ilyen esz­köz lehet a téma. A té­ma­vá­lasz­tás­sal a mű­vész min­den eset­ben ál­lást fog­lal, meg­mu­tat­ja, ho­gyan látja, hová po­zi­ci­o­nál­ja saját mun­kás­sá­gát a mű­vé­szet­tör­té­net­ben és a tár­sa­dal­mi szer­ke­zet­ben. Ki­fe­je­zi azt a vá­gyát, hogy meg­mu­tat­has­sa a vi­lág­ról al­ko­tott ví­zi­ó­ját.

Jelen ki­ál­lí­tá­son na­gyon hang­sú­lyos az em­be­ri alak meg­je­le­ní­té­se, mind az áb­rá­zo­lás té­má­ja­ként (mo­ti­vi­ku­san), mind az em­be­ri per­cep­ció ala­nya­ként, aho­gyan ér­té­ke­li saját, mos­ta­ni és rég­múlt­be­li tör­té­ne­te­it és a vi­lág­hoz, a ter­mé­szet­hez való vi­szo­nyu­lá­sát (ön­ref­le­xió). A Súly­pon­tok című vá­lo­ga­tás­ban kü­lö­nö­sen fon­tos az em­be­ri test rep­re­zen­tá­ci­ó­ja, ahogy a mű­vész az em­bert a pszi­ché­jén ke­resz­tül ku­tat­ja, ahogy a ter­mé­szet for­má­it, a kör­nye­ze­ti té­nye­ző­ket és az élő­lé­nyek he­lyét, sze­re­pét az em­be­ri pers­pek­tí­vá­ból vizs­gál­ja. Az aláb­bi­ak­ban sze­ret­ném né­hány szó­ban be­mu­tat­ni az idei vá­lo­ga­tás­ban sze­rep­lő al­ko­tó­kat.

Far­kas-Pap Éva kis­mé­re­tű plasz­ti­ká­i­val vál­to­za­tos, mo­dern anya­go­kat – beton, por­ce­lán, fo­gá­sza­ti mű­gyan­ta, szil­ikon és mű­anyag Lego-da­ra­bok – fel­hasz­nál­va ku­tat­ja a disz­tó­pi­á­val és egy­út­tal az utó­pi­á­val kap­cso­la­tos vi­szo­nyát, a játék és az em­lé­kek ha­tá­sát a fel­nőtt­kor­ra.

Gál­hidy Péter szá­má­ra fon­tos ins­pi­rá­ci­ós for­rás a ter­mé­szet. Szob­ra­i­ban hang­sú­lyos a vi­zu­á­lis forma és az azt ér­tel­me­ző cím kap­cso­la­ta, amely finom iró­ni­á­val ér­tel­me­zi a lát­ványt. Klasszi­kus anya­gok­kal és szob­rá­sza­ti tech­ni­kák­kal dol­go­zik, nagy­mé­re­tű köz­té­ri és bel­té­ri szob­ro­kat, kis­plasz­ti­ká­kat ké­szít, és szá­mos eset­ben él a ready-made esz­kö­zé­vel is.

Ma­jo­ros Áron Zsolt mű­vé­sze­té­re leg­jel­lem­zőb­bek a sze­le­tek­ből szer­kesz­tett acél­mun­kák, me­lyek leg­gyak­rab­ban ho­ri­zon­tá­lis és ver­ti­ká­lis met­sze­tek­ből épít­ke­ző, egész ala­kos szob­rok­ként je­len­nek meg. Ezek­kel a mun­kák­kal az anyag és az anyag­ta­lan vi­szo­nyát is vizs­gál­ja, a transz­cen­den­cia tet­ten éré­sé­nek igé­nyé­vel.

Me­na­sá­gi Péter itt ki­ál­lí­tott szob­ra­i­nál a ko­ráb­bi köz­té­ri al­ko­tá­sa­i­nak ta­pasz­ta­la­tai je­len­nek meg. A Me­lan­kó­lia című so­ro­za­tá­ban mind a három hely­spe­ci­fi­kus munka egy-egy Pi­linsz­ky-idé­ze­tet kap. Az ala­kok el­he­lyez­ke­dé­se a hár­mas­ság szim­bó­lu­mát kö­ve­ti, hang­sú­lyoz­va az ins­tal­lá­ció je­len­tés­ré­te­ge­it.

Pol­gár Bo­tond ki­ál­lí­tás­ra ke­rü­lő szob­rai test-idé­ze­tek, lé­te­ző fest­mé­nyek, szob­rok egy-egy ki­met­szett rész­le­te, moz­za­na­ta, s jel­le­gük­ből fa­ka­dó­an csak­nem mind tor­zók. A tár­lat­hoz össze­vá­lo­ga­tott művek te­ma­ti­ku­san és mo­ti­vi­ku­san is össze­füg­ge­nek, egy­más­ra vá­la­szol­nak, ki­raj­zol­nak egy al­ko­tói fo­lya­ma­tot, ami­nek az összeg­zé­se a Ha­lott Vé­nusz. Kí­sér­let az al­ko­tót fog­lal­koz­ta­tó prob­lé­ma­kö­rök meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra: az em­be­ri lét vé­ges­sé­gé­vel való szem­be­né­zés­ről és a nyom­ha­gyás örök szán­dé­ká­ról.

Yen­gi­ba­ri­an Ma­mi­kon egyen­súlyt keres az élet nagy kér­dé­se­i­re: élet – halál, jó – rossz, bi­zo­nyos­ság – bi­zony­ta­lan­ság. Az is­me­rős tár­gyak, ál­la­tok, em­be­ri kezek, lábak mind túl­mu­tat­nak az el­sőd­le­ges je­len­té­sü­kön. Anyag­hasz­ná­la­ta is azt a du­a­liz­must mu­tat­ja, ame­lyet a mér­ge­ző ólom és a gyó­gyí­tó méh­vi­asz együt­tes al­kal­ma­zá­sa su­gall: a szob­rász részt vál­lal a kö­rü­löt­tünk lévő prob­lé­mák­ból, de meg­pró­bál gyógy­írt ke­res­ni rájuk. 

 

Kon­dor-Szi­lá­gyi Mária

a Mű­csar­nok ve­ze­tő ku­rá­to­ra

2023. március 24. - június 25.

Műcsarnok

Jegyek
2023. február 10. - március 26.
Előző kiállítás

Velúr | Katona Szabó Erzsébet kiállítása

2023. április 1. - május 28.
Következő kiállítás

Jan Saudek provokatív világa | a Budapest Fotófesztivál nyitókiállítása