Steve McCurry: Legendás fotók

Steve Mc­Curry a kor­társ fo­tó­mű­vé­szet iko­ni­kus alak­ja, aki­nek a há­bo­rú em­be­ri ol­da­lát be­mu­ta­tó fel­vé­te­lei, s az afgán lány­ról ké­szült képe be­jár­ta az egész vi­lág­saj­tót. Mun­kái ma­ga­zi­nok és köny­vek cím­ol­da­lán sze­re­pel­tek; több mint egy tucat köny­vet je­len­te­tett meg, és vi­lág­szer­te meg­szám­lál­ha­tat­lan ki­ál­lí­tás fű­ző­dik a ne­vé­hez.

Mc­Curry Phi­la­del­phia egyik kül­vá­ro­sá­ban szü­le­tett. A Penn­syl­va­ni­ai Ál­la­mi Egye­tem film sza­kán ta­nult, majd egy helyi újság mun­ka­tár­sa lett. Több­éves sza­bad­úszó te­vé­keny­ség után egy há­ti­zsák­nyi ru­há­val és film­te­kerccsel ke­resz­tül-kasul utaz­ta In­di­át, mi­köz­ben fény­ké­pe­ző­gé­pé­vel fe­dez­te fel az or­szá­got. Több hó­na­pos uta­zás után lépte át a pa­kisz­tá­ni ha­tárt, ahol egy afgán me­ne­kül­tek­ből álló cso­port­tal ta­lál­ko­zott. Akkor csem­pész­ték át Af­ga­nisz­tán­ba, ami­kor a szov­jet meg­szál­lók épp le­zár­ták az or­szá­got a nyu­ga­ti új­ság­írók előtt. He­te­ket töl­tött a mu­dzsa­he­di­nek közé be­épül­ve – a világ Mc­Currynek kö­szön­he­ti az afgán konf­lik­tus­ról ké­szült első ké­pe­ket, a há­bo­rú em­be­ri ol­da­lát be­mu­ta­tó fel­vé­te­lei be­jár­ták a vi­lág­saj­tót. Azóta szám­ta­lan or­szág­ban ké­szí­tett le­nyű­gö­ző fel­vé­te­le­ket; el­ső­sor­ban a konf­lik­tus súj­tot­ta te­rü­le­tek, el­tű­nő­ben lévő kul­tú­rák, ősi ha­gyo­má­nyok, va­la­mint a kor­társ kul­tú­ra ér­dek­li. Az ember min­den képén el­ső­ren­dű fon­tos­sá­gú – az afgán lány­ról ké­szült, mél­tán híres képe is ennek kö­szön­he­ti elemi ere­jét.

Mc­Curryt a fo­tó­mű­vé­szet leg­ran­go­sabb dí­ja­i­val tün­tet­ték ki: Ro­bert Capa-arany­ér­met, Nem­zet­kö­zi Saj­tó­fo­tó Díjat ka­pott, a World Press Photo ver­se­nyen pedig egye­dül­ál­ló módon négy fő­dí­jat is nyert. A fran­cia kul­tusz­mi­nisz­ter a Fran­cia Köz­tár­sa­ság Mű­vé­sze­ti és Iro­dal­mi Rend­jé­nek lo­va­gi fo­ko­za­tát ado­má­nyoz­ta szá­má­ra, nem­rég pedig a lon­do­ni Royal Pho­to­gra­phic So­ci­ety ítél­te neki a Cen­te­ná­ri­u­mi Élet­mű­dí­jat.

Ku­rá­to­rok: Bán And­rás, Tu­li­pán Zsu­zsa

 A ki­ál­lí­tást feb­ru­ár 24-én 16 óra­kor Nóg­rá­di György egye­te­mi tanár nyit­ja meg.

(A feb­ru­ár 25-i pó­di­um­be­szél­ge­tés­re azon­ban már min­den jegy el­kelt.)