A kiállítás Medgyaszay István ornamentika-használatának - ornamentika-szemléletének ívét kívánja megrajzolni, egyúttal bizonyítékot kíván szolgáltatni, hogy ornamentika és modernitás jól megférnek egymással.
Medgyaszay bécsi tanulmányai alatt készített terveivel indítva vizsgálja a kezdeti (szecessziós) ornamentika használatát. A teoretikusan semperi tanultságú építészre revelációként hat kalotaszegi, székelyföldi tanulmányútja (1904-1906). Az itt készített rajzai, akvarelljei, majd az út naplószerű jegyzetei, publikált írásai jól mutatják szemléletének változását.
Egyéni hangvétele, ornamentika használata szinte kiforrottan mutatkozik meg korai művein: kastélyrekostrukcióin, gödöllői műteremházain, szövőiskola-tervén, a veszprémi színházon.
Jól szemlélteti Medgyaszay István díszítőkedvét és ennek változásait, ha egyes néprajzi vázlatok köré csoportosítunk terveket, megvalósult épületeket: pl. az építészeti toposzként - etalonként - használt körösfői templomhoz Medgyaszay István templomainak kronológikus sorát: Ráros, Ógyalla, Püspökladány, Balatonalmádi.
Szintúgy tanulságos, ha Medgyaszay István fejfarajzait csoportosítjuk: oszlopfejezet-tanulmányait, a Veszprémi színház lépcsőházi oszlopfejezeteivel, a gyöngyösi Rusz ház veranda-oszlopaival, valamint a Balatonalmádi templomelőtér oszlopaival.
Érdekes fejlődéssor fedezhető fel a Gellérthegyi Nemzeti Pantheon eszméje és kompozíciója köré csoportosuló épületek során. Gellérthegyi Nemzeti Panteon terv: 1903-1906, Lembergi Hadikiállítás központi épülete - Hármashatárhegyi Nemzeti Emlék - stb. Ez egyúttal azt is jól példázza, hogy Medgyaszay István formai apparátusa, motivumrendszere hogy lesz egyre inkább keletivé.
A sátor témája köré csoportosuló művek is vallanak Medgyaszay István konstrukciós és ornamentális fejlődéséről. Milleneumi királysátor - Sátor terv Pulába (Wagner Iskola): - Margitszigeti Hadikiállítás - étteremsátor - Nagykanizsai Színház
Bemutatható egy speciális "art floreal" típusu ornamentika használat a gyöngyösi Rusz házzal, mely az építtető foglalkozására utal: A bornagykereskedő házán a szőlőlevél jelenik meg csatornatartó díszként, veranda oszlopvésetként, oromdeszka kivágásként.
A kiállítás íve Medgyaszay Istvánnak a nemzetközi bécsi szecessziós díszítményektől a népi ornamentikán át a magyar régmult ornamentikájáig terjedő utját mutatja, mely jellemző építészeti formatoposzaival együtt biztosítja azt az egyéni és senki mással össze nem téveszthető építészetet, mely Medgyaszay István sajátja, s mely a magyar építészeti formanyelvre való törekvés legegyénibb teljesítménye.
KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK:
Január 18. (szerda) 18 óra: Beszélgetés Zalaváry Lajos építésszel a nagykanizsai színház helyreállításáról
Február 1. (szerda) 18 óra: Zajti Gábor: Az építészet Bartókja c. filmjének vetítése
Február 15. (szerda) 18 óra: Medgyaszay István nyomában - Varga Péter és társai erdélyi beszámolója. A program keretében sor kerül Potzner Ferenc: Építészet és ornamentika c. kiadványának ismertetésére.