Vendég: Borbély Szilárd Beszélgetőtársa: Keresztesi József Zene: Lantos Zoltán A Marina Abramovic műveinek kérdéseit és állításait továbbgondoló, A testről című két irodalmi esten az erőszak, részvét, megváltás eseményeit járják körbe a meghívottak, a délszláv háború szörnyűségeitől a gyilkosság, a testi és lelki erőszak megtapasztalásáig, gondolatokban és zenében. A nemrég Balázs Attilával és Lantos László Tricepsszel folytatott izgalmas beszélgetés után, második estünkön, április 22-én Borbély Szilárd a vendég.
Borbély Szilárd
József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, tanár. Többek között a Hosszú nap el, Mint. minden. alkalom, Berlin – Hamlet, Halotti pompa, Egy gyilkosság mellékszálai, A testhez című kötetek szerzője.
„A test a kereszténységen alapuló kultúránk kitüntetett helye. Egész kultúránk erre van alapozva: a testre, amely a születés és a megtestesülés, valamint a testre, amely a halál és a feltámadás helye, és a testre, amely hangsúlyozottan anyagi voltában válik a feltámadás zálogává. Törődött, meggyötört, megalázott, megtöretett, megkínzott állapotában. Nehéz szeretni ezt a testet, az öreg, a beteg, a fogyatékos, a megcsúfult testet” – mondja Borbély Szilárd a Nincs semmi remény című, vele készült interjúban . Halotti Pompa című kötetét a kritika és az olvasóközönség egyaránt az utóbbi évek egyik legjelentősebb lírai teljesítményének tartja, egyszersmind Borbély Szilárd eddigi költői pályájának betetőzéseként értékeli. Az áldozat kínszenvedése áll itt szemben a gyilkost vezérlő erőkkel, „a hit paradoxonai (…) a tudás paradoxonaival, pontosabban a hit és tudás hagyományainak elégtelensége, építményeinek végtelenül ingatag, sebezhető, semmis volta az aktuálissal, az itt és most, a velem és veled történőkkel, a bennünket érő, a bennünk zajló folyamatokkal, végső soron az életünkkel és halálunkkal szemben” , írja róla Mikola Gyöngyi. A kötetből dráma is készült, melyet a debreceni Csokonai Színház adott elő:
Keresztesi József
Kritikus, irodalomtörténész, a Jelenkor folyóirat egykori szerkesztője. Pécsen él, és nem mellesleg az Új Párduc (volt Szőranya) zenekar szövegíró frontembereként is ismert. 2007-ben jelent meg 1999-től 2006-ig írott kritikáit összegző kötete a Kalligram kiadónál Hamisopera címmel.
Lantos Zoltán
Lantos Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klasszikus zenei diplomát, hegedű szakon. Nyolc és fél évig élt Indiában, a klasszikus indiai zenét tanulmányozta. 1994-től zenei gyökereinek újra felfedezésével, a keleti zene és a kortárs európai jazz területén szerzett tapasztalatainak beépítésével saját improvizatív zenei világot dolgozott ki. Olyan zenészekkel működött együtt, mint Dés László, Dresch Mihály, Juhász Gábor és Horváth Kornél vagy Charlie Mariano, Lars Danielsson és Markus Stockhausen. Egy 5-húros hegedűn és egy különleges, a számára készült 5+16 rezonáns-húros hegedűn (tarangini) játszik, amit Ricardo Margarit épített.
Egy felvétele Horváth Kornéllal meghallgatható ITT !
Az est a Szépírók Társaságával együttműködésben jött létre.