"Budapest, színes város" - Zsolnay épületkerámia

Zsolnay épületkerámiák Budapesten

A Zsolnay-gyár és Zsolnay Vilmos munkássága akár jelképe is lehetne annak a rohamos fejlődésnek, amely a XIX. század utolsó harmadában végbement, sok tekintetben megvalósítva a század első felének, a reformkornak az álmait. E jelentős életműből fontos kiemelni a Zsolnay Vilmos személyes irányítása alatt tovább fejlesztett találmányokat (pirogránit, eozin-máz), főként azért, mert ezek meghatározóak voltak az építészeti kerámiák gyártásában is.

Budapesten 1875 és 1914 között több mint 200 Zsolnay-kerámiával díszített épület készült. Ezek között számos a magyar művészettörténet kiemelkedő alkotása. Stílusukat tekintve a historizmustól (neoreneszánsz) a magyarországi premodern építészet késői alkotásaiig terjednek.

Az 1875-1914 közötti időszak szinte minden jelentős építésze: Ybl Miklós, Árkay Aladár, Lechner Ödön és Lajta Béla alkalmazta épületeinek díszítésénél a Zsolnay-kerámiát.

Az Ernst Múzeum kiállítása újszerű csoportosításban és összefüggésben mutatja be a Zsolnay-épületkerámiákat, reprezentálva, hogy a korabeli építészek egységes külső-belső dekorációban gondolkodtak, amihez jól alakítható, hajlékony, ám időt és időjárást álló anyagnak bizonyult a színes kerámia.

Az első kiállítási egység a ma is látható budapesti építészeti kerámiákat mutatja be kronologikus rendben. E kiállítási részben mai fényképfelvételek mutatják be az épülethomlokzatokon alkalmazott kerámiák mai állapotát. A fényképeket kiegészítik a Zsolnay-gyár fazonkönyvei, terrakottakönyvei, amelyekben az egyes kerámiadíszítések részletes rajzai találhatók. Bemutatásra kerülnek azok az eredeti kerámiadíszek is, amelyek ma is fennálló épületekhez tartoznak, de már nincsenek eredeti helyükön.

A második nagy kiállítási egység olyan épületeket mutat be, ahol a belső díszítésnél alkalmazták a kerámiát, ezeknél gyakran az épület külsején is találunk Zsolnay-kerámiát. Bemutatására kerülnek itt mind a pécsi, mind a budapesti Zsolnay-gyár termékei. Ebben a kiállítási egységben megismerhetjük a gyár által készített kémény és kerítésdísz elemeket is.

A harmadik egység a már elpusztult, vagy meg sem valósított Zsolnay-kerámiával díszített épületeket mutatja be, tervek, rajzok, elméleti rekonstrukciók, makettek, megmaradt kerámiatöredékek segítségével. Így például a földalatti állomásainak felszíni pavilonjairól, amelyeket 1912-ban elbontottak, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építészeti Főiskolai Karának hallgatói készítettek számítógépes, háromdimenziós rekonstrukciókat.

KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK:

Február 5. 11 óra: Kőcsipkétől graffitiig - Költőverseny Budapestről, Dobai Péter, Kukorelly Endre és mások részvételével